Második Törvénykönyv 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 Most pedig, Izrael, hallgass azokra a parancsokra és rendeletekre, amelyekre tanítalak, hogy megtartsd őket, s így élhess és elérhesd és birtokolhasd azt a földet, amelyet az Úr, atyáitok Istene majd nektek ad.	1 Now therefore hearken, O Israel, unto the statutes and unto the judgments, which I teach you, for to do them, that ye may live, and go in and possess the land which the LORD God of your fathers giveth you.
2 Ne tegyetek hozzá semmit se ahhoz az igéhez, amelyet hozzátok intézek, se el ne vegyetek belőle: tartsátok meg az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket parancsolok nektek.	2 Ye shall not add unto the word which I command you, neither shall ye diminish ought from it, that ye may keep the commandments of the LORD your God which I command you.
3 Tulajdon szemetek látta mindazt, amit az Úr Beelfegor miatt tett, hogy miképp veszített el mindenkit, aki annak hódolt közületek;	3 Your eyes have seen what the LORD did because of Baal-peor: for all the men that followed Baal-peor, the LORD thy God hath destroyed them from among you.
4 ti pedig, akik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindannyian éltek mind a mai napig.	4 But ye that did cleave unto the LORD your God are alive every one of you this day.
5 Tudjátok, hogy parancsolatokra és rendeletekre tanítottalak titeket, amint az Úr, az én Istenem parancsolta nekem, hogy szerintük cselekedjetek azon a földön, amelyet elfoglalni készültök.	5 Behold, I have taught you statutes and judgments, even as the LORD my God commanded me, that ye should do so in the land whither ye go to possess it.
6 Tartsátok meg tehát őket, és azok szerint cselekedjetek, mert ez lesz a ti bölcsességtek és értelmességtek bizonysága a népek előtt, hogy amikor meghallják mindezeket a parancsokat, azt mondják: ‘Íme, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet.’	6 Keep therefore and do them; for this is your wisdom and your understanding in the sight of the nations, which shall hear all these statutes, and say, Surely this great nation is a wise and understanding people.
7 Nincs is más ilyen nagy nemzet, amelyhez istenei olyan közel lennének, mint amilyen közel mihozzánk van a mi Urunk, Istenünk, valahányszor kérjük.	7 For what nation is there so great, who hath God so nigh unto them, as the LORD our God is in all things that we call upon him for?
8 Vagy melyik az a másik ilyen dicső nemzet, amelynek olyan szertartásai, olyan igazságos rendeletei lennének, mint ez az egész törvény, amelyet ma én szemetek elé tárok?	8 And what nation is there so great, that hath statutes and judgments so righteous as all this law, which I set before you this day?
9 Gondosan vigyázz tehát magadra és lelkedre: el ne feledd azokat a dolgokat, amelyeket tulajdon szemed látott, ne távozzanak szívedtől egész életedben, ismertesd meg őket fiaiddal s unokáiddal.	9 Only take heed to thyself, and keep thy soul diligently, lest thou forget the things which thine eyes have seen, and lest they depart from thy heart all the days of thy life: but teach them thy sons, and thy sons' sons;
10 Meg ne feledkezzél arról a napról, amelyen az Úr, a te Istened előtt álltál a Hóreben, amikor az Úr szólt hozzám és mondta: ‘Gyűjtsd elém a népet, hogy hallják szavaimat, s megtanuljanak félni engem minden időben, míg a földön élnek, s fiaikat is megtanítsák rá.’	10 Specially the day that thou stoodest before the LORD thy God in Horeb, when the LORD said unto me, Gather me the people together, and I will make them hear my words, that they may learn to fear me all the days that they shall live upon the earth, and that they may teach their children.
11 Erre ti odajárultatok a hegy tövéhez: s az égett mind az égig és sötétség, felhő és homály volt rajta.	11 And ye came near and stood under the mountain; and the mountain burned with fire unto the midst of heaven, with darkness, clouds, and thick darkness.
12 Ekkor szólt hozzátok az Úr a tűz közepéből, szavak hangzását hallottátok, de alakot egyáltalában nem láttatok.	12 And the LORD spake unto you out of the midst of the fire: ye heard the voice of the words, but saw no similitude; only ye heard a voice.
13 Így hirdette ki nektek szövetségét, amelynek teljesítését nektek megparancsolta: a tíz igét, amelyet ráírt két kőtáblára.	13 And he declared unto you his covenant, which he commanded you to perform, even ten commandments; and he wrote them upon two tables of stone.
14 Ugyanakkor nekem megparancsolta, hogy tanítsalak meg titeket azokra a szertartásokra és rendeletekre, amelyeket meg kell tennetek azon a földön, amelyet elfoglalni készültök.	14 And the LORD commanded me at that time to teach you statutes and judgments, that ye might do them in the land whither ye go over to possess it.
15 Gondosan vigyázzatok tehát lelketekre! Nem láttatok semmiféle alakot sem azon a napon, amelyen szólt hozzátok az Úr a Hóreben a tűz közepéből!	15 Take ye therefore good heed unto yourselves; for ye saw no manner of similitude on the day that the LORD spake unto you in Horeb out of the midst of the fire:
16 Meg ne tévedjetek tehát valahogy, és ne csináljatok magatoknak valamilyen faragott hasonmást, képmást férfiról vagy asszonyról,	16 Lest ye corrupt yourselves, and make you a graven image, the similitude of any figure, the likeness of male or female,
17 hasonmást valamilyen állatról, amely a földön van, vagy madárról, amely az ég alatt repül,	17 The likeness of any beast that is on the earth, the likeness of any winged fowl that flieth in the air,
18 vagy csúszómászóról, amely a földön mozog, vagy halról, amely a föld alatt, a vízben van.	18 The likeness of any thing that creepeth on the ground, the likeness of any fish that is in the waters beneath the earth:
19 Ha felemeled szemedet az égre és látod a napot, a holdat s az ég minden csillagát, meg ne ejtsen valahogy a tévedés és ne imádd és ne tiszteld őket! Ezeket az Úr, a te Istened mindazoknak a népeknek a szolgálatára teremtette, amelyek az ég alatt vannak.	19 And lest thou lift up thine eyes unto heaven, and when thou seest the sun, and the moon, and the stars, even all the host of heaven, shouldest be driven to worship them, and serve them, which the LORD thy God hath divided unto all nations under the whole heaven.
20 Titeket azonban vett az Úr, és kihozott Egyiptom vaskohójából, hogy tulajdon népévé legyetek, mint ahogy az a mai napon meg is van.	20 But the LORD hath taken you, and brought you forth out of the iron furnace, even out of Egypt, to be unto him a people of inheritance, as ye are this day.
21 Rám megharagudott az Úr a ti dolgaitok miatt, s megesküdött, hogy nem megyek át a Jordánon, s nem jutok be arra az igen jó földre, amelyet nektek fog adni.	21 Furthermore the LORD was angry with me for your sakes, and sware that I should not go over Jordan, and that I should not go in unto that good land, which the LORD thy God giveth thee for an inheritance:
22 Íme, meghalok ezen a földön, nem megyek át a Jordánon: ti átmentek, s elfoglaljátok azt a kiváló földet.	22 But I must die in this land, I must not go over Jordan: but ye shall go over, and possess that good land.
23 Vigyázz, hogy soha meg ne feledkezz az Úr, a te Istened szövetségéről, amelyet veled kötött, és ahogy az Úr megtiltotta neked, ne készíts faragott képmást semmiről,	23 Take heed unto yourselves, lest ye forget the covenant of the LORD your God, which he made with you, and make you a graven image, or the likeness of any thing, which the LORD thy God hath forbidden thee.
24 mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltékeny Isten.	24 For the LORD thy God is a consuming fire, even a jealous God.
25 Ha majd fiakat és unokákat nemzetek, és ott tartózkodtok azon a földön, s megtévedtek, s valamilyen képmást csináltok magatoknak, s így azt cselekszitek, ami gonosz az Úr, a ti Istenetek előtt, hogy őt haragra ingereljétek.	25 When thou shalt beget children, and children's children, and ye shall have remained long in the land, and shall corrupt yourselves, and make a graven image, or the likeness of any thing, and shall do evil in the sight of the LORD thy God, to provoke him to anger:
26 Bizonyságul hívom fel ma az eget és a földet, hogy hamarosan elvesztek arról a földről, amelynek elfoglalására átkeltek a Jordánon. Nem laktok rajta hosszú ideig, hanem eltöröl róla az Úr titeket.	26 I call heaven and earth to witness against you this day, that ye shall soon utterly perish from off the land whereunto ye go over Jordan to possess it; ye shall not prolong your days upon it, but shall utterly be destroyed.
27 Szétszór minden nép közé, és csak kevesen maradtok meg azok között a nemzetek között, amelyek közé az Úr elvisz majd titeket.	27 And the LORD shall scatter you among the nations, and ye shall be left few in number among the heathen, whither the LORD shall lead you.
28 Ott aztán szolgálni fogtok emberi kéz alkotta isteneknek, fának és kőnek, amelyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek és nem szagolnak.	28 And there ye shall serve gods, the work of men's hands, wood and stone, which neither see, nor hear, nor eat, nor smell.
29 Ha azonban majd keresed ott az Urat, a te Istenedet, megtalálod őt, feltéve, hogy egész szívedből és lelked egész eltökéltségével keresed.	29 But if from thence thou shalt seek the LORD thy God, thou shalt find him, if thou seek him with all thy heart and with all thy soul.
30 Miután utolért téged mindaz, amit az előbb mondtam, az utolsó időben visszatérsz az Úrhoz, a te Istenedhez és hallgatni fogsz szavára.	30 When thou art in tribulation, and all these things are come upon thee, even in the latter days, if thou turn to the LORD thy God, and shalt be obedient unto his voice;
31 Irgalmas Isten ugyanis az Úr, a te Istened nem hagy el téged, s nem töröl el teljesen, s nem feledkezik meg arról a szövetségről, amelyre atyáitoknak megesküdött.	31 (For the LORD thy God is a merciful God;) he will not forsake thee, neither destroy thee, nor forget the covenant of thy fathers which he sware unto them.
32 Kérdezősködj csak a régi napok felől, amelyek te előtted voltak, attól a naptól kezdve, hogy Isten megteremtette az embert a földön – kérdezősködj az ég egyik szélétől a másikig, történt-e valaha ilyesfajta dolog, vagy lehetett-e hallani,	32 For ask now of the days that are past, which were before thee, since the day that God created man upon the earth, and ask from the one side of heaven unto the other, whether there hath been any such thing as this great thing is, or hath been heard like it?
33 hogy hallja egy nép Isten szavát, aki a tűz közepéből szól, mint ahogy te hallottad, s életben maradtál!	33 Did ever people hear the voice of God speaking out of the midst of the fire, as thou hast heard, and live?
34 Vagy hogy megtette-e Isten, hogy elmegy és nemzetet választ magának a nemzetek közül próbák, jelek, csodák, harc, erős kéz, kinyújtott kar és rettenetes látványok által, mindent aszerint, amit tiértetek tett az Úr, a ti Istenetek Egyiptomban, szemed láttára,	34 Or hath God assayed to go and take him a nation from the midst of another nation, by temptations, by signs, and by wonders, and by war, and by a mighty hand, and by a stretched out arm, and by great terrors, according to all that the LORD your God did for you in Egypt before your eyes?
35 hogy megtudd, hogy az Úr az Isten, s rajta kívül nincs más.	35 Unto thee it was shewed, that thou mightest know that the LORD he is God; there is none else beside him.
36 Az égből szavát hallatta veled, hogy oktasson téged, a földön megmutatta neked felette nagy tüzét, s hallottad igéit a tűz közepéből,	36 Out of heaven he made thee to hear his voice, that he might instruct thee: and upon earth he shewed thee his great fire; and thou heardest his words out of the midst of the fire.
37 mivel szerette atyáidat, s kiválasztotta utódaikat. Éppen azért az ő nagy erejével kihozott téged Egyiptomból, s előtted járt,	37 And because he loved thy fathers, therefore he chose their seed after them, and brought thee out in his sight with his mighty power out of Egypt;
38 hogy igen nagy, s nálad erősebb nemzeteket eltöröljön utadból, s téged bevigyen helyükre és neked adja földjüket birtokul, mint ahogy azt ma is láthatod.	38 To drive out nations from before thee greater and mightier than thou art, to bring thee in, to give thee their land for an inheritance, as it is this day.
39 Ismerd el tehát ma, és vésd a szívedbe, hogy az Úr az Isten fönn az égben és lenn a földön és senki más!	39 Know therefore this day, and consider it in thine heart, that the LORD he is God in heaven above, and upon the earth beneath: there is none else.
40 Tartsd meg parancsait és rendeleteit, amelyeket parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked, s utánad fiaidnak és hosszú ideig maradhass azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened majd ad neked.«	40 Thou shalt keep therefore his statutes, and his commandments, which I command thee this day, that it may go well with thee, and with thy children after thee, and that thou mayest prolong thy days upon the earth, which the LORD thy God giveth thee, for ever.
41 Ekkor Mózes kiválasztott három várost a Jordánon túl, a keleti oldalon,	41 Then Moses severed three cities on this side Jordan toward the sunrising;
42 hogy aki felebarátját akaratlanul, s a nélkül, hogy neki egy s más nap előtt az ellensége lett volna, megölte, oda menekülhessen, s e városok egyikében menedéket találhasson:	42 That the slayer might flee thither, which should kill his neighbour unawares, and hated him not in times past; and that fleeing unto one of these cities he might live:
43 Bószort a pusztában, a sík földön, Rúben törzsében, továbbá Rámótot, Gileádban, Gád törzsében és Gólánt Básánban, Manassze törzsében.	43 Namely, Bezer in the wilderness, in the plain country, of the Reubenites; and Ramoth in Gilead, of the Gadites; and Golan in Bashan, of the Manassites.
44 Ez az a törvény, amelyet Mózes Izrael fiai elé terjesztett,	44 And this is the law which Moses set before the children of Israel:
45 s ezek azok a bizonyságok, szertartások és rendeletek, amelyeket Izrael fiainak elmondott, amikor kijöttek Egyiptomból,	45 These are the testimonies, and the statutes, and the judgments, which Moses spake unto the children of Israel, after they came forth out of Egypt,
46 a Jordánon túl, a völgyben, Fogor házával szemben, Szihonnak, az amoriták királyának földjén, aki Hesebonban lakott, s akit Mózes megvert. Amikor ugyanis Izrael fiai kijöttek Egyiptomból,	46 On this side Jordan, in the valley over against Beth-peor, in the land of Sihon king of the Amorites, who dwelt at Heshbon, whom Moses and the children of Israel smote, after they were come forth out of Egypt:
47 elfoglalták az ő földjét meg Ógnak, Básán királyának a földjét – az amoriták két királyáét, akik a Jordánon túl, a keleti oldalon voltak –	47 And they possessed his land, and the land of Og king of Bashan, two kings of the Amorites, which were on this side Jordan toward the sunrising;
48 Ároertől kezdve, amely az Arnon patak partján fekszik, egészen a Szion hegyig, vagyis a Hermonig,	48 From Aroer, which is by the bank of the river Arnon, even unto mount Sion, which is Hermon,
49 meg az egész Síkságot a Jordánon túl, a keleti oldalon, egészen a Puszta tengeréig, a Piszga hegy tövéig.	49 And all the plain on this side Jordan eastward, even unto the sea of the plain, under the springs of Pisgah.