Második Törvénykönyv 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Ezek azok a szavak, amelyeket Mózes egész Izraelhez intézett a Jordánon túl, a pusztában, a Mezőségen, a Vörös-tengerrel átellenben, Párán, Tófel, Lábán és Hácerót között, ahol igen sok arany van.	1 ουτοι οι λογοι ους ελαλησεν μωυσης παντι ισραηλ περαν του ιορδανου εν τη ερημω προς δυσμαις πλησιον της ερυθρας ανα μεσον φαραν τοφολ και λοβον και αυλων και καταχρυσεα
2 Tizenegy napig tart a járás a Hórebtől a Szeír hegy felé vivő úton Kádes-Barneáig.	2 ενδεκα ημερων εν χωρηβ οδος επ' ορος σηιρ εως καδης βαρνη
3 A negyvenedik esztendőben, a tizenegyedik hónapban, a hó első napján Mózes elmondta Izrael fiainak mindazt, amit megparancsolt neki az Úr,	3 και εγενηθη εν τω τεσσαρακοστω ετει εν τω ενδεκατω μηνι μια του μηνος ελαλησεν μωυσης προς παντας υιους ισραηλ κατα παντα οσα ενετειλατο κυριος αυτω προς αυτους
4 miután megverte Szihont, az amoriták királyát, aki Hesebonban lakott, meg Ógot, Básán királyát, aki Astarótban és Edráiban lakott.	4 μετα το παταξαι σηων βασιλεα αμορραιων τον κατοικησαντα εν εσεβων και ωγ βασιλεα της βασαν τον κατοικησαντα εν ασταρωθ και εν εδραιν
5 A Jordánon túl Moáb földjén kezdte el Mózes kifejteni a törvényt ezekkel a szavakkal:	5 εν τω περαν του ιορδανου εν γη μωαβ ηρξατο μωυσης διασαφησαι τον νομον τουτον λεγων
6 »Az Úr, a mi Istenünk szólt hozzánk a Hóreben, és azt mondta: ‘Eleget voltatok már ennél a hegynél!	6 κυριος ο θεος ημων ελαλησεν ημιν εν χωρηβ λεγων ικανουσθω υμιν κατοικειν εν τω ορει τουτω
7 Forduljatok meg, és menjetek el az amoriták hegységére, s a többi helyre, amely annak közelében van: a Mezőségre, a Hegyvidékre, az Alföldre, a Délvidékre, a tenger mellékére, a kánaániak földjére és a Libanonra, egészen a nagy folyóig, az Eufráteszig.	7 επιστραφητε και απαρατε υμεις και εισπορευεσθε εις ορος αμορραιων και προς παντας τους περιοικους αραβα εις ορος και πεδιον και προς λιβα και παραλιαν γην χαναναιων και αντιλιβανον εως του ποταμου του μεγαλου ευφρατου
8 Íme, mondom, nektek adtam azt: menjetek be, és foglaljátok el azt a földet, amely felől megesküdött az Úr atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik és utódaiknak adja.’	8 ιδετε παραδεδωκα ενωπιον υμων την γην εισπορευθεντες κληρονομησατε την γην ην ωμοσα τοις πατρασιν υμων τω αβρααμ και ισαακ και ιακωβ δουναι αυτοις και τω σπερματι αυτων μετ' αυτους
9 Ugyanabban az időben én azt mondtam nektek:	9 και ειπα προς υμας εν τω καιρω εκεινω λεγων ου δυνησομαι μονος φερειν υμας
10 Egymagam nem boldogulok veletek, mert az Úr, a ti Istenetek megsokasított titeket, s immár olyan sokan vagytok, mint az ég csillagai.	10 κυριος ο θεος υμων επληθυνεν υμας και ιδου εστε σημερον ωσει τα αστρα του ουρανου τω πληθει
11 Adjon az Úr, atyáitok Istene még sok ezret e számhoz, s áldjon meg titeket, amint mondta! –	11 κυριος ο θεος των πατερων υμων προσθειη υμιν ως εστε χιλιοπλασιως και ευλογησαι υμας καθοτι ελαλησεν υμιν
12 De én egymagam nem győzöm ügyeiteket, terheiteket és pereiteket.	12 πως δυνησομαι μονος φερειν τον κοπον υμων και την υποστασιν υμων και τας αντιλογιας υμων
13 Adjatok tehát közületek bölcs és értelmes férfiakat, akiknek magaviselete törzseitekben elismert, hogy feljebbvalóitokká tegyem őket.	13 δοτε εαυτοις ανδρας σοφους και επιστημονας και συνετους εις τας φυλας υμων και καταστησω εφ' υμων ηγουμενους υμων
14 Ekkor ti ezt feleltétek nekem: ‘Jó dolog, amit tenni akarsz.’	14 και απεκριθητε μοι και ειπατε καλον το ρημα ο ελαλησας ποιησαι
15 Vettem tehát törzseitekből bölcs és nemes férfiakat, és megtettem őket feljebbvalóitokká: ezrek, százak, ötvenek és tizek fejeivé, hogy tanítsanak titeket mindenben.	15 και ελαβον εξ υμων ανδρας σοφους και επιστημονας και συνετους και κατεστησα αυτους ηγεισθαι εφ' υμων χιλιαρχους και εκατονταρχους και πεντηκονταρχους και δεκαδαρχους και γραμματοεισαγωγεις τοις κριταις υμων
16 Aztán megparancsoltam nekik: Hallgassátok meg őket, s ami igazságos, azt ítéljétek, akár bennszülött az illető, akár idegen.	16 και ενετειλαμην τοις κριταις υμων εν τω καιρω εκεινω λεγων διακουετε ανα μεσον των αδελφων υμων και κρινατε δικαιως ανα μεσον ανδρος και ανα μεσον αδελφου και ανα μεσον προσηλυτου αυτου
17 Semmi különbség se legyen a személyek között: a kicsit éppúgy hallgassátok meg, mint a nagyot, senkinek a személyére se tekintsetek, mert Isten ügye az ítélet. Ha valami nehéznek tűnik nektek, terjesszétek elém, azt én hallgatom meg.	17 ουκ επιγνωση προσωπον εν κρισει κατα τον μικρον και κατα τον μεγαν κρινεις ου μη υποστειλη προσωπον ανθρωπου οτι η κρισις του θεου εστιν και το ρημα ο εαν σκληρον η αφ' υμων ανοισετε αυτο επ' εμε και ακουσομαι αυτο
18 Aztán megparancsoltam mindazt, amit tennetek kell.	18 και ενετειλαμην υμιν εν τω καιρω εκεινω παντας τους λογους ους ποιησετε
19 Ezek után elindultunk a Hórebtől, és átmentünk azon a rettenetes és végtelen nagy pusztán, amelyet láttatok, az amoriták hegysége felé vivő úton, amint az Úr, a mi Istenünk parancsolta nekünk. Amikor aztán Kádes-Barneába jutottunk,	19 και απαραντες εκ χωρηβ επορευθημεν πασαν την ερημον την μεγαλην και την φοβεραν εκεινην ην ειδετε οδον ορους του αμορραιου καθοτι ενετειλατο κυριος ο θεος ημων ημιν και ηλθομεν εως καδης βαρνη
20 azt mondtam nektek: Eljutottatok az amoriták hegységéig, amelyet az Úr, a mi Istenünk nekünk ad.	20 και ειπα προς υμας ηλθατε εως του ορους του αμορραιου ο ο κυριος ο θεος ημων διδωσιν υμιν
21 Lásd e földet, amelyet az Úr, a te Istened neked ad, menj fel, és foglald el, amint az Úr, a mi Istenünk atyáidnak mondta; ne félj és semmit se rettegj.	21 ιδετε παραδεδωκεν υμιν κυριος ο θεος υμων προ προσωπου υμων την γην αναβαντες κληρονομησατε ον τροπον ειπεν κυριος ο θεος των πατερων υμων υμιν μη φοβεισθε μηδε δειλιασητε
22 Erre valamennyien elém járultatok, és azt mondtátok: ‘Küldjünk el férfiakat, hogy vegyék szemügyre a földet, és mondják meg, melyik úton kell felmennünk, és mely városokba kell mennünk.’	22 και προσηλθατε μοι παντες και ειπατε αποστειλωμεν ανδρας προτερους ημων και εφοδευσατωσαν ημιν την γην και αναγγειλατωσαν ημιν αποκρισιν την οδον δι' ης αναβησομεθα εν αυτη και τας πολεις εις ας εισπορευσομεθα εις αυτας
23 Mivel tetszett nekem ez a beszéd, elküldtem közületek tizenkét férfit, egyet-egyet minden törzsből.	23 και ηρεσεν εναντιον μου το ρημα και ελαβον εξ υμων δωδεκα ανδρας ανδρα ενα κατα φυλην
24 Azok el is indultak, felmentek a hegységre, és eljutottak egészen a Szőlőfürt völgyéig. Szemügyre vették a földet,	24 και επιστραφεντες ανεβησαν εις το ορος και ηλθοσαν εως φαραγγος βοτρυος και κατεσκοπευσαν αυτην
25 vettek gyümölcséből, s hogy megmutassák termékenységét, elhozták hozzánk, és azt mondták: ‘Jó az a föld, amelyet az Úr, a mi Istenünk adni fog nekünk.’	25 και ελαβοσαν εν ταις χερσιν αυτων απο του καρπου της γης και κατηνεγκαν προς ημας και ελεγον αγαθη η γη ην κυριος ο θεος ημων διδωσιν ημιν
26 Ti azonban nem akartatok felmenni, hanem ellene szegültetek az Úr, a mi Istenünk szavának.	26 και ουκ ηθελησατε αναβηναι και ηπειθησατε τω ρηματι κυριου του θεου υμων
27 Zúgolódtatok sátraitokban, és azt mondtátok: ‘Gyűlöl minket az Úr. Azért hozott ki minket Egyiptom földjéről, hogy az amoriták kezébe adjon, és eltöröljön bennünket.	27 και διεγογγυζετε εν ταις σκηναις υμων και ειπατε δια το μισειν κυριον ημας εξηγαγεν ημας εκ γης αιγυπτου παραδουναι ημας εις χειρας αμορραιων εξολεθρευσαι ημας
28 Hova menjünk fel? Maguk a kémek félemlítették meg szívünket, mert azt mondták: Igen nagy az a sokaság, termetre szálasabb nálunknál, a városok nagyok, és meg vannak erősítve az égig: az enakiták fiait láttuk mi ott.’	28 που ημεις αναβαινομεν οι αδελφοι υμων απεστησαν υμων την καρδιαν λεγοντες εθνος μεγα και πολυ και δυνατωτερον ημων και πολεις μεγαλαι και τετειχισμεναι εως του ουρανου αλλα και υιους γιγαντων εωρακαμεν εκει
29 Erre én azt mondtam nektek: Ne rettegjetek, és ne féljetek tőlük.	29 και ειπα προς υμας μη πτηξητε μηδε φοβηθητε απ' αυτων
30 Az Úr Isten, aki vezet titeket, maga fog harcolni értetek, mint ahogy Egyiptomban cselekedett mindenki szeme láttára.	30 κυριος ο θεος υμων ο προπορευομενος προ προσωπου υμων αυτος συνεκπολεμησει αυτους μεθ' υμων κατα παντα οσα εποιησεν υμιν εν γη αιγυπτω
31 A pusztában is – te magad láttad –, úgy hordozott téged az Úr, a te Istened, mint ahogy az ember szokta hordozni kicsi gyermekét, az egész úton, amelyen jártatok, amíg eljutottatok erre a helyre.	31 και εν τη ερημω ταυτη ην ειδετε ως ετροφοφορησεν σε κυριος ο θεος σου ως ει τις τροφοφορησει ανθρωπος τον υιον αυτου κατα πασαν την οδον ην επορευθητε εως ηλθετε εις τον τοπον τουτον
32 De még ekkor sem hittetek az Úrnak, a ti Isteneteknek,	32 και εν τω λογω τουτω ουκ ενεπιστευσατε κυριω τω θεω υμων
33 aki előttetek járt az úton, és kijelölte a helyet, ahol sátraitokat fel kellett állítanotok, és éjszaka tűz által mutatta nektek az utat, nappal pedig felhőoszlop által.	33 ος προπορευεται προτερος υμων εν τη οδω εκλεγεσθαι υμιν τοπον οδηγων υμας εν πυρι νυκτος δεικνυων υμιν την οδον καθ' ην πορευεσθε επ' αυτης και εν νεφελη ημερας
34 Amikor aztán az Úr meghallotta siránkozásotokat, megharagudott és megesküdött:	34 και ηκουσεν κυριος την φωνην των λογων υμων και παροξυνθεις ωμοσεν λεγων
35 ‘E gonosz nemzedéknek férfiai közül senki sem fogja meglátni azt a jó földet, amelyet esküvel ígértem atyáitoknak –	35 ει οψεται τις των ανδρων τουτων την αγαθην ταυτην γην ην ωμοσα τοις πατρασιν αυτων
36 kivéve Kálebet, Jefóne fiát: ő ugyanis meglátja, és neki meg fiainak adom azt a földet, amelyet taposott, mert követte az Urat.’ –	36 πλην χαλεβ υιος ιεφοννη ουτος οψεται αυτην και τουτω δωσω την γην εφ' ην επεβη και τοις υιοις αυτου δια το προσκεισθαι αυτον τα προς κυριον
37 Nem is lehet csodálni a nép ellen való haragját, amikor még énrám is megharagudott az Úr miattatok, s így szólt: ‘Te sem mégy be oda!	37 και εμοι εθυμωθη κυριος δι' υμας λεγων ουδε συ ου μη εισελθης εκει
38 Józsue, Nún fia, a te szolgád megy be helyetted. Biztasd őt, és erősítsd, mert ő osztja el sorshúzással azt a földet Izraelnek.	38 ιησους υιος ναυη ο παρεστηκως σοι ουτος εισελευσεται εκει αυτον κατισχυσον οτι αυτος κατακληρονομησει αυτην τω ισραηλ
39 Gyermekeitek, akikről azt mondtátok, hogy fogságba kerülnek, s fiaitok, akik ma még nem ismerik a jó és rossz különbségét, azok mennek be; nekik adom azt a földet, s ők foglalják el.	39 και παν παιδιον νεον οστις ουκ οιδεν σημερον αγαθον η κακον ουτοι εισελευσονται εκει και τουτοις δωσω αυτην και αυτοι κληρονομησουσιν αυτην
40 Ti azonban forduljatok meg, s menjetek vissza a pusztába, a Vörös-tenger felé vivő úton!’	40 και υμεις επιστραφεντες εστρατοπεδευσατε εις την ερημον οδον την επι της ερυθρας θαλασσης
41 Erre ti azt feleltétek nekem: ‘Vétkeztünk az Úr ellen; felmegyünk és harcolunk, amint az Úr, a mi Istenünk parancsolta.’ Amikor aztán felfegyverkeztetek, s a hegyre tartottatok,	41 και απεκριθητε μοι και ειπατε ημαρτομεν εναντι κυριου του θεου ημων ημεις αναβαντες πολεμησομεν κατα παντα οσα ενετειλατο κυριος ο θεος ημων ημιν και αναλαβοντες εκαστος τα σκευη τα πολεμικα αυτου και συναθροισθεντες ανεβαινετε εις το ορος
42 azt mondta nekem az Úr: ‘Mondd nekik: Ne menjetek fel, s ne harcoljatok, mert nem vagyok veletek, hogy el ne hulljatok ellenségeitek előtt.’	42 και ειπεν κυριος προς με ειπον αυτοις ουκ αναβησεσθε ουδε μη πολεμησετε ου γαρ ειμι μεθ' υμων και ου μη συντριβητε ενωπιον των εχθρων υμων
43 Én szóltam, de ti nem hallgattatok rám, hanem szembeszálltatok az Úr parancsával, és felfuvalkodottan felmentetek a hegyre.	43 και ελαλησα υμιν και ουκ εισηκουσατε μου και παρεβητε το ρημα κυριου και παραβιασαμενοι ανεβητε εις το ορος
44 Erre kijöttek az amoriták, akik a hegységben laktak, felvonultak ellenetek, és úgy megkergettek titeket, ahogy a méhek szokták megkergetni az embert, és vágtak titeket Szeírtől Hormáig.	44 και εξηλθεν ο αμορραιος ο κατοικων εν τω ορει εκεινω εις συναντησιν υμιν και κατεδιωξαν υμας ως ει ποιησαισαν αι μελισσαι και ετιτρωσκον υμας απο σηιρ εως ερμα
45 Amikor aztán visszatértetek és sírtatok az Úr előtt, ő nem hallgatott meg titeket, s nem akart figyelni szavatokra.	45 και καθισαντες εκλαιετε εναντι κυριου και ουκ εισηκουσεν κυριος της φωνης υμων ουδε προσεσχεν υμιν
46 Így hosszú időn keresztül Kádes-Barneában maradtatok.	46 και ενεκαθησθε εν καδης ημερας πολλας οσας ποτε ημερας ενεκαθησθε