Evangélium Lukács szerint 4

¹ Jézus pedig telve Szentlélekkel visszatért a Jordántól, és a Lélek a pusztába vitte

² negyven napra, és kísértette az ördög. Azokban a napokban nem evett semmit, s ezek elteltével megéhezett.

³ Ekkor az ördög ezt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.«

⁴ Jézus ezt felelte neki: »Írva van: ‘Nemcsak kenyérrel él az ember’« .

⁵ Majd felvitte őt, és megmutatta neki egy szempillantás alatt a földkerekség minden országát,

⁶ és így szólt az ördög: »Mindezt a hatalmat és ennek dicsőségét neked adom; mert az enyém, és akinek akarom, annak adom;

⁷ ha tehát imádsz engem, mind a tiéd lesz.«

⁸ Jézus ezt válaszolta neki: »Írva van: ‘Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj’« .

⁹ Azután Jeruzsálembe vitte őt, a templom ormára állította, és azt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, vesd le innen magadat.

¹⁰ Mert írva van: ‘Angyalainak parancsol felőled, hogy őrizzenek téged’,

¹¹ és ‘kezükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat’« .

¹² Jézus ezt felelte neki: »De azt is mondták: ‘Ne kísértsd Uradat, Istenedet’«.

¹³ Miután mindezek a kísértések véget értek, az ördög elhagyta őt egy időre.

¹⁴ Jézus pedig a Lélek erejében visszatért Galileába, és a híre elterjedt az egész környéken.

¹⁵ Tanított a zsinagógáikban, és mindenki dicsőítette.

¹⁶ Azután elment Názáretbe, ahol felnövekedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és fölállt olvasni.

¹⁷ Odaadták neki Izajás próféta könyvét. Amikor szétnyitotta a tekercset, arra a helyre talált, ahol ez van írva:

¹⁸ »Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket,

¹⁹ és hirdessem az Úr kedves esztendejét«.

²⁰ Aztán összehajtotta a könyvet, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött.

²¹ Ő pedig elkezdett hozzájuk beszélni: »Ma teljesedett be ez az Írás a ti fületek hallatára.«

²² Mindnyájan igazat adtak neki, és csodálkoztak a kegyelem igéin, amelyek ajkáról fakadtak. Aztán így szóltak: »Nem József fia ez?«

²³ Ő ezt felelte nekik: »Bizonyára azt a példázatot fogjátok nekem mondani: ‘Orvos, gyógyítsd önmagadat! Amiket hallottunk, hogy Kafarnaumban történtek, cselekedd itt is, a hazádban.’«

²⁴ Majd így folytatta: »Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában.

²⁵ Bizony, mondom nektek: sok özvegy volt Illés napjaiban Izraelben, amikor bezárult az ég három évre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség lett az egész földön;

²⁶ mégis azok közül egyikhez sem küldték Illést, csak a szidoni Szareptába, az özvegyasszonyhoz .

²⁷ És sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, de azok közül senki sem tisztult meg, csak a szíriai Námán« .

²⁸ Ezeket hallva mindnyájukat düh töltötte el a zsinagógában.

²⁹ Fölkeltek, kihurcolták őt a városból, és fölvitték annak a hegynek az oldalára, amelyen a városuk épült, hogy letaszítsák.

³⁰ Ő azonban áthaladt köztük és eltávozott.

³¹ Azután lement Kafarnaumba, Galilea városába, és ott tanította őket szombaton.

³² Csodálkoztak a tanításán, mert a beszéde hatalommal teljes volt.

³³ Volt a zsinagógában egy ember, akiben tisztátalan gonosz szellem lakott. Ez hangosan felkiáltott:

³⁴ »Hagyj békén! Mi közünk hozzád, Názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.«

³⁵ Jézus azonban megparancsolta neki: »Némulj el, és menj ki belőle!« Az ördög pedig középre dobta az embert, kiment belőle, és semmit sem ártott neki.

³⁶ Mindenkit félelem szállt meg, és egymás között így beszélgettek: »Milyen beszéd ez? Hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek?«

³⁷ És a híre elterjedt a környék minden részében.

³⁸ Azután felállt, és a zsinagógából Simon házába ment. Simon anyósának magas láza volt. Kérték őt az érdekében.

³⁹ Ő pedig odaállt, föléhajolt, és parancsolt a láznak, mire az elhagyta. Az asszony mindjárt fölkelt, és szolgált nekik.

⁴⁰ Mikor azután a nap lement, mindazok, akiknek különféle bajokban szenvedő betegeik voltak, odavitték hozzá őket, és ő mindegyikre rátette a kezét és meggyógyította őket.

⁴¹ Sokakból kimentek az ördögök is, s ezt kiáltozták: »Te vagy az Isten Fia.« De ő rájuk parancsolt, nem hagyta őket beszélni, mert tudták, hogy ő a Krisztus.

⁴² Amikor megvirradt, kiment és visszavonult egy elhagyatott helyre. A tömeg azonban kereste. Amikor megtalálták, tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük.

⁴³ De ő azt mondta nekik: »Más városoknak is hirdetnem kell az Isten országa örömhírét, mert ezért küldtek.«

⁴⁴ És tanított Júdea zsinagógáiban.