Szofoniás jövendölése 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Jaj a lázongó, szennyes és erőszakos városnak!	1 Væ provocatrix, et redempta civitas, columba !
2 Nem hallgatott a szóra, nem fogadott el figyelmeztetést, nem bízott az Úrban, nem közeledett Istenéhez.	2 non audivit vocem, et non suscepit disciplinam ; in Domino non est confisa, ad Deum suum non appropinquavit.
3 Főemberei olyanok benne, mint az ordító oroszlánok; bírái esti farkasok, melyek reggelre nem hagynak meg egy csontot sem.	3 Principes ejus in medio ejus quasi leones rugientes ; judices ejus lupi vespere, non relinquebant in mane.
4 Prófétái hitványak, megbízhatatlan emberek; papjai tisztátalanná teszik a szentet, igazságtalanul a törvény ellen cselekszenek.	4 Prophetæ ejus vesani, viri infideles ; sacerdotes ejus polluerunt sanctum, injuste egerunt contra legem.
5 Az Úr igaz benne! Ő nem cselekszik gonoszságot; reggelenként napfényre hozza ítéletét, és nem marad az; de a gonosz nem ismer szégyent!	5 Dominus justus in medio ejus non faciet iniquitatem ; mane, mane judicium suum dabit in lucem, et non abscondetur ; nescivit autem iniquus confusionem.
6 »Nemzeteket szórtam én szerte, széjjelhánytam sarkköveiket; pusztasággá tettem útjaikat, úgy, hogy nincs, aki járhatna rajtuk; feldúltam városaikat úgy, hogy nincsen bennük ember és lakó.	6 Disperdidi gentes, et dissipati sunt anguli earum ; desertas feci vias eorum, dum non est qui transeat ; desolatæ sunt civitates eorum, non remanente viro, neque ullo habitatore.
7 Azt gondoltam: ‘Te is félni fogsz engem, és elfogadod a fegyelmet!’ –, akkor nem pusztult volna el az ő lakóhelye mindazon dolgok miatt, amikért megbüntettem. Ámde ők egyre inkább a rosszra irányították minden gondolatukat.	7 Dixi : Attamen timebis me, suscipies disciplinam ; et non peribit habitaculum ejus, propter omnia in quibus visitavi eam : verumtamen diluculo surgentes corruperunt omnes cogitationes suas.
8 Éppen azért csak várj rám – mondja az Úr –, arra a jövendő napra, amelyen majd felkelek; mert elhatározott szándékom, hogy összegyűjtöm a nemzeteket, és összeszedem az országokat, és kiöntöm rájuk méltatlankodásomat, bosszúságom egész haragját, mert bosszúm tüze megemészti majd az egész földet!	8 Quapropter exspecta me, dicit Dominus, in die resurrectionis meæ in futurum : quia judicium meum ut congregem gentes, et colligam regna, et effundam super eos indignationem meam, omnem iram furoris mei : in igne enim zeli mei devorabitur omnis terra.
9 Akkor majd ismét tisztává teszem a népek ajkát, hogy valamennyien az Úr nevét hívják segítségül, és vállvetve neki szolgáljanak.	9 Quia tunc reddam populis labium electum, ut invocent omnes in nomine Domini, et serviant ei humero uno.
10 Etiópia folyóin túlról jönnek esedezni hozzám, szétszórtjaimnak fiai áldozatot hoznak nekem.	10 Ultra flumina Æthiopiæ, inde supplices mei ; filii dispersorum meorum deferent munus mihi.
11 Azon a napon majd nem szégyenkezel mindazon cselekedeted miatt, mellyel vétkeztél ellenem; mert akkor majd eltávolítom közüled nagyhangú kevélyeidet, és nem kérkedsz majd többé szent hegyemen.	11 In die illa non confunderis super cunctis adinventionibus tuis, quibus prævaricata es in me, quia tunc auferam de medio tui magniloquos superbiæ tuæ, et non adjicies exaltari amplius in monte sancto meo.
12 Szegény és alázatos népet hagyok meg benned«, mely majd az Úr nevében bizakodik.	12 Et derelinquam in medio tui populum pauperem et egenum : et sperabunt in nomine Domini.
13 Izrael maradékai nem cselekszenek majd gonoszságot, nem beszélnek hazugságot, és szájukban nem lesz csalárd nyelv, hanem nyugton legelnek és leheverednek, és nem lesz, aki felriassza őket.	13 Reliquiæ Israël non facient iniquitatem, nec loquentur mendacium, et non invenietur in ore eorum lingua dolosa, quoniam ipsi pascentur, et accubabunt, et non erit qui exterreat.
14 Zengedezzél, Sion leánya, ujjongj Izrael; örvendezzél és vigadj teljes szívvel, Jeruzsálem leánya!	14 Lauda, filia Sion ; jubila, Israël : lætare, et exsulta in omni corde, filia Jerusalem.
15 Az Úr megsemmisítette ítéletedet, eltávolította ellenségeidet; Izrael királya, az Úr, közötted van, nem kell többé félned semmi bajtól.	15 Abstulit Dominus judicium tuum ; avertit inimicos tuos. Rex Israël Dominus in medio tui : non timebis malum ultra.
16 Azon a napon, majd ezt mondják Jeruzsálemnek: »Ne félj! Sion, ne lankadjon el kezed!	16 In die illa dicetur Jerusalem : Noli timere ; Sion : Non dissolvantur manus tuæ.
17 Az Úr, a te Istened, közötted van, erős ő és megszabadít. örvendezik majd feletted örömmel, újjáéleszt szeretetével, és ujjongva vigad fölötted, mintha ünnepet ülne.«	17 Dominus Deus tuus in medio tui fortis, ipse salvabit : gaudebit super te in lætitia, silebit in dilectione sua, exsultabit super te in laude.
18 »Elfordítom felőled a balsorsot, hogy többé ne legyen gyalázatod miatta.	18 Nugas, qui a lege recesserant, congregabo, quia ex te erant : ut non ultra habeas super eis opprobrium.
19 Íme, én megölöm abban az időben mindazokat, akik sanyargattak téged; megmentem a sántát, és összegyűjtöm a szétszórtakat. És dicsértekké és híresekké teszem őket gyalázatuknak egész földjén,	19 Ecce ego interficiam omnes qui afflixerunt te in tempore illo : et salvabo claudicantem, et eam quæ ejecta fuerat congregabo : et ponam eos in laudem, et in nomen, in omni terra confusionis eorum,
20 abban az időben, amikor visszahozlak titeket, és abban az időben, amikor összegyűjtelek titeket; mert híresekké és dicsértekké teszlek titeket a föld minden népe előtt, amikor majd jóra fordítom sorsotokat szemetek láttára« – mondja az Úr.	20 in tempore illo quo adducam vos, et in tempore quo congregabo vos. Dabo enim vos in nomen, et in laudem omnibus populis terræ, cum convertero captivitatem vestram coram oculis vestris, dicit Dominus.