Számok könyve 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Rúben és Gád fiainak pedig sok jószáguk és temérdek állatállományuk volt. Amikor tehát látták, hogy Jázer és Gileád állatok tartására alkalmas föld,	1 Filii autem Ruben et Gad habebant pecora multa, et erat illis in iumentis infinita substantia. Cumque vidissent Iazer et Galaad aptas animalibus alendis terras,
2 elmentek Mózeshez, Eleazár paphoz meg a közösség fejedelmeihez és azt mondták:	2 venerunt ad Moysen et ad Eleazarum sacerdotem et principes congregationis atque dixerunt:
3 »Atarót, Díbon, Jázer, Nemra, Hesebon, Elále, Szábán, Nébó és Beón,	3 “ Ataroth et Dibon et Iazer et Nemra, Hesebon et Eleale et Sabam et Nabo et Beon,
4 az a föld, amelyet megvert az Úr Izrael fiainak színe előtt, állatok tartására igen jó föld, nekünk pedig, szolgáidnak igen sok állatunk van.	4 terra, quam percussit Dominus in conspectu congregationis Israel, regio uberrima est ad pastum animalium, et nos servi tui habemus iumenta plurima ”.
5 Kérünk tehát, ha kegyelmet találtunk előtted, azt add nekünk, szolgáidnak birtokul, s ne vigyél minket át a Jordánon.«	5 Dixeruntque: “ Si invenimus gratiam coram te, detur haec terra famulis tuis in possessionem, nec facias nos transire Iordanem ”.
6 Azt felelte nekik Mózes: »Talán bizony testvéreitek háborúba menjenek, ti meg itt majd ültök?	6 Quibus respondit Moyses: “ Numquid fratres vestri ibunt ad pugnam, et vos hic sedebitis?
7 Miért csüggesztitek el Izrael fiainak lelkét, hogy ne merjenek átmenni arra a földre, amelyet az Úr nekik fog adni?	7 Cur subvertitis mentes filiorum Israel, ne transire audeant in terram, quam eis daturus est Dominus?
8 Nem így tettek-e atyáitok, amikor elküldtem őket Kádes-Barneából, hogy kémleljék ki a földet?	8 Nonne ita egerunt patres vestri, quando misi de Cadesbarne ad explorandam terram?
9 Miután ugyanis felmentek a Szőlőfürt völgyéig és szemügyre vették az egész földet, elcsüggesztették Izrael fiainak szívét, hogy ne menjenek be arra a területre, amelyet az Úr nekik adott.	9 Cumque venissent usque ad Nehelescol, lustrata omni regione, subverterunt cor filiorum Israel, ut non intrarent terram, quam eis Dominus dedit.
10 Meg is haragudott érte az Úr és megesküdött, mondván:	10 Qui iratus iuravit dicens:
11 ‘Bizony azok közül, akik feljöttek Egyiptomból, egyetlen húszesztendős és annál idősebb ember sem fogja meglátni azt a földet, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mert nem akartak követni engem,	11 "Non videbunt homines isti, qui ascenderunt ex Aegypto, a viginti annis et supra, terram, quam sub iuramento pollicitus sum Abraham, Isaac et Iacob; nam noluerunt sequi me,
12 kivéve a kenizita Kálebet, Jefóne fiát meg Józsuét, Nún fiát, akik teljesítették akaratomat.’	12 praeter Chaleb filium Iephonne Cenezaeum et Iosue filium Nun: isti secuti sunt Dominum!".
13 Ezért haragudott meg az Úr Izraelre, ezért barangoltatta őket negyven esztendeig a pusztában, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely azt tette, ami gonosz az ő színe előtt.	13 Iratusque Dominus adversum Israel circumduxit eum per desertum quadraginta annis, donec consumeretur universa generatio, quae fecerat malum in conspectu eius.
14 És íme – folytatta –, ti támadtatok atyáitok helyett, ti vétkes emberek fajzatai és sarjai, hogy növeljétek az Úr haragját Izrael ellen!	14 Et ecce, inquit, vos surrexistis pro patribus vestris progenies hominum peccatorum, ut augeretis furorem irae Domini contra Israel.
15 Hiszen ha nem akarjátok követni őt, akkor a pusztában hagyja a népet és ti lesztek az okai, hogy mindnyájan elvesznek.«	15 Quod si nolueritis sequi eum, in solitudine iterum populum hunc circumducet, et vos causa eritis necis omnium ”.
16 Erre azok közelebb járultak és azt mondták: »Csak aklokat akarunk építeni juhainknak, istállókat barmainknak, erős városokat gyermekeinknek,	16 At illi prope accedentes dixerunt: “ Caulas ovium fabricabimus pro iumentis nostris, parvulis quoque nostris urbes;
17 mi magunk azonban felfegyverkezve és harcra készen fogjuk járni a hadat Izrael fiainak élén, míg be nem visszük őket helyükre. Megerősített városokban csak gyermekeink lesznek, mindazzal együtt, amink van, a lakosok zaklatásai miatt.	17 nos autem ipsi armati et accincti pergemus ad proelium ante filios Israel, donec introducamus eos ad loca sua. Parvuli nostri erunt in urbibus muratis propter habitatorum insidias.
18 Mi nem térünk vissza házunkba, míg Izrael fiai el nem foglalják örökségüket,	18 Non revertemur in domos nostras usque dum possideant filii Israel hereditatem suam;
19 s nem kívánunk semmit sem a Jordánon túl, mert meglesz már birtokunk annak keleti vidékén.«	19 nec quidquam quaeremus trans Iordanem et ultra, quia iam habemus nostram hereditatem in orientali eius plaga ”.
20 Azt mondta erre nekik Mózes: »Ha megteszitek, amit ígértek és harcra készen járjátok az Úr előtt a hadat,	20 Quibus Moyses ait: “ Si feceritis quod promittitis, si expediti perrexeritis coram Domino ad pugnam,
21 s átkel minden hadakozó, fegyveres férfiatok a Jordánon, míg az Úr el nem veszti ellenségeit,	21 et omnis vir bellator armatus Iordanem transierit, donec expulerit Dominus inimicos suos ante se,
22 s meg nem hódol előtte az az egész föld, akkor vétek nélkül fogtok állni az Úr és Izrael előtt, s elnyeritek azt a földet, amelyet akartok, az Úr előtt.	22 et subiecta ei omni terra redieritis in terram hanc, tunc eritis inculpabiles apud Dominum et apud Israel et obtinebitis terram hanc in hereditatem coram Domino.
23 Ha azonban nem teszitek meg, amit mondtok, nincs kétség benne, vétkeztek az Úr ellen, s tudjátok meg, hogy bűnötök utolér titeket.	23 Sin autem, quod dicitis, non feceritis, nulli dubium est quin peccetis in Dominum; et scitote quoniam peccatum vestrum apprehendet vos.
24 Építsetek tehát városokat gyermekeiteknek, aklokat és istállókat juhaitoknak meg barmaitoknak, de amit ígértetek, teljesítsétek.«	24 Aedificate ergo urbes parvulis vestris et caulas ovibus et, quod polliciti estis, implete ”.
25 Azt mondták erre Gád és Rúben fiai Mózesnek: »Szolgáid vagyunk, megtesszük, amit urunk parancsol.	25 Dixeruntque filii Gad et Ruben ad Moysen: “ Servi tui sumus, faciemus, quod iubet dominus noster:
26 Gyermekeinket, asszonyainkat, juhainkat s állatainkat Gileád városaiban hagyjuk,	26 parvulos nostros, mulieres, pecora ac iumenta remanebunt ibi in urbibus Galaad;
27 mi pedig, szolgáid valamennyien harcra készen fogjuk járni a hadat, amint te, uram, mondod.«	27 famuli autem tui, omnes expediti pergent coram Domino ad bellum, sicut tu, domine, loqueris ”.
28 Parancsot adott tehát Mózes Eleazárnak, a papnak meg Józsuénak, Nún fiának, s az Izrael törzseiben levő nagycsaládok fejeinek és azt mondta nekik:	28 Praecepit ergo Moyses Eleazaro sacerdoti et Iosue filio Nun et principibus familiarum per tribus filiorum Israel et dixit ad eos:
29 »Ha átmennek Gád fiai s Rúben fiai veletek a Jordánon, hogy valamennyien felfegyverkezve harcoljanak az Úr előtt, s meghódol az a föld előttetek, akkor adjátok nekik Gileádot birtokul;	29 “ Si transierint filii Gad et filii Ruben vobiscum Iordanem omnes armati ad bellum coram Domino, et vobis fuerit terra subiecta, date eis Galaad in possessionem.
30 ha azonban nem akarnak felfegyverkezve átmenni veletek Kánaán földjére, akkor közöttetek kapjanak lakóhelyet.«	30 Sin autem noluerint transire armati vobiscum in terram Chanaan, inter vos habitandi accipiant loca ”.
31 Azt felelték erre Gád fiai és Rúben fiai: »Ahogy az Úr szólott szolgáinak, úgy cselekszünk:	31 Responderuntque filii Gad et filii Ruben: “ Sicut locutus est Dominus servis suis, ita faciemus.
32 felfegyverkezve átmegyünk az Úr előtt Kánaán földjére, de kijelentjük, hogy ezennel megkaptuk birtokunkat a Jordánon túl.«	32 Ipsi armati pergemus coram Domino in terram Chanaan; et possidebimus hereditatem nostram trans Iordanem ”.
33 Odaadta tehát Mózes Gád és Rúben fiainak meg Manassze, József fia fél törzsének Szihon, amorita király országát meg Óg básáni király országát: földjüket és városaikat körös-körül.	33 Dedit itaque Moyses filiis Gad et Ruben et dimidiae tribui Manasse filii Ioseph regnum Sehon regis Amorraei et regnum Og regis Basan, terram cum urbibus suis et terminis, urbes terrae per circuitum.
34 Felépítették tehát Gád fiai Díbont, Atarótot, Ároert,	34 Igitur exstruxerunt filii Gad Dibon et Ataroth et Aroer
35 Etrótot, Sófánt, Jázert, Jegbaát,	35 et Atrothsophan et Iazer et Iegbaa
36 Betnemrát és Betháránt, a megerősített városokat és juhaiknak az aklokat.	36 et Bethnemra et Betharan, urbes munitas, et caulas pecoribus suis.
37 Rúben fiai pedig felépítették Hesebont, Elálét, Kirjátaimot,	37 Filii vero Ruben aedificaverunt Hesebon et Eleale et Cariathaim
38 Nábót, Baálmeont – nevüket megváltoztatva –, meg Szabámát és nevet adtak a városoknak, amelyeket építettek.	38 et Nabo et Baalmeon, versis nominibus, Sabama quoque, imponentes vocabula urbibus, quas exstruxerant.
39 Mákirnak, Manassze fiának fiai pedig elmentek Gileádba, s azt elpusztították, lakosait, az amoritákat pedig megölték.	39 Porro filii Machir filii Manasse perrexerunt in Galaad et ceperunt eam, expulso Amorraeo habitatore eius.
40 Odaadta tehát Mózes Gileád földjét Mákirnak, Manassze fiának, s az megtelepedett rajta.	40 Dedit ergo Moyses terram Galaad Machir filio Manasse, qui habitavit in ea.
41 Jaír, Manassze fia pedig elment, s elfoglalta falvaikat, s elnevezte őket Hávót-Jaírnak, azaz Jaír falvainak.	41 Iair autem filius Manasse abiit et occupavit vicos eius, quos appellavit Havoth Iair (id est villas Iair).
42 Nóbe pedig elment, s elfoglalta Kánátot leányvárosaival együtt, s elnevezte a maga nevéről Nóbénak.	42 Nobe quoque perrexit et apprehendit Canath cum viculis suis vocavitque eam ex nomine suo Nobe.