Számok könyve 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Amikor ezt Árád kánaáni király, aki a Délvidéken lakott, meghallotta, azt tudniillik, hogy Izrael idejött a kémek útvonalán, hadat indított ellene, győzött és zsákmányt szerzett tőle.	1 When the Canaanite king of Arad, who lived in the Negeb, heard that the Israelites were coming along the way of Atharim, he engaged them in battle and took some of them captive.
2 Ám Izrael fogadalmat tett az Úrnak, s azt mondta: »Ha kezembe adod ezt a népet, eltörlöm városaikat.«	2 Israel then made this vow to the LORD: "If you deliver this people into my hand, I will doom their cities."
3 Az Úr meg is hallgatta Izrael könyörgését, s a kezébe adta a kánaániakat, s ő megölte őket, feldúlta városaikat, a helyet pedig elnevezte Hormának, azaz Átoknak.	3 Later, when the LORD heeded Israel's prayer and delivered up the Canaanites, they doomed them and their cities. Hence that place was named Hormah.
4 Aztán elindultak a Hór hegyétől a Vörös-tenger felé vivő úton, hogy megkerüljék Edom földjét. A nép azonban unni kezdte az utat meg a fáradságot	4 From Mount Hor they set out on the Red Sea road, to by-pass the land of Edom. But with their patience worn out by the journey,
5 és Isten és Mózes ellen lázadt: »Miért hoztál ki minket Egyiptomból, hogy meghaljunk a pusztában? Nincsen kenyér, nincsen víz, undorodik már a lelkünk ettől a felette sovány eledeltől.«	5 the people complained against God and Moses, "Why have you brought us up from Egypt to die in this desert, where there is no food or water? We are disgusted with this wretched food!"
6 Rábocsátotta ezért az Úr a népre a tüzes kígyókat, s azok sokakat halálra martak közülük. Erre	6 In punishment the LORD sent among the people saraph serpents, which bit the people so that many of them died.
7 elmentek Mózeshez, és azt mondták: »Vétkeztünk, mert az Úr ellen és te ellened szóltunk; könyörögj, hogy vegye le rólunk ezeket a kígyókat!« Könyörgött is Mózes a népért,	7 Then the people came to Moses and said, "We have sinned in complaining against the LORD and you. Pray the LORD to take the serpents from us." So Moses prayed for the people,
8 mire az Úr így szólt hozzá: »Készíts egy rézkígyót, és tedd ki jelül: amelyik megmart feltekint rá, az életben marad.«	8 and the LORD said to Moses, "Make a saraph and mount it on a pole, and if anyone who has been bitten looks at it, he will recover."
9 Csinált tehát Mózes egy rézkígyót és kitette jelül: a megmartak, ha feltekintettek rá, meggyógyultak.	9 Moses accordingly made a bronze serpent and mounted it on a pole, and whenever anyone who had been bitten by a serpent looked at the bronze serpent, he recovered.
10 Aztán elindultak Izrael fiai, és Obótban ütöttek tábort.	10 The Israelites moved on and encamped in Oboth.
11 Majd elvonultak onnan, és Jeábarimban ütötték fel sátraikat, abban a pusztában, amely kelet felől néz Moábra.	11 Setting out from Oboth, they encamped in Iye-abarim in the desert fronting Moab on the east.
12 Aztán felkerekedtek onnan is, és a Szered patakhoz jutottak.	12 Setting out from there, they encamped in the Wadi Zered.
13 Miután azt elhagyták, az Arnonnal szemben ütöttek tábort. Ez a pusztában van és az amoriták területéről jön ki. Az Arnon a határa ugyanis Moábnak, az választja el a moabitákat és az amoritákat.	13 Setting out from there, they encamped on the other side of the Arnon, in the desert that extends from the territory of the Amorites; for the Arnon forms Moab's boundary with the Amorites.
14 Ezért mondja az Úr harcainak könyve: »Amint a Vörös-tengerrel cselekedett, Úgy cselekszik Arnon patakjaival is.	14 Hence it is said in the "Book of the Wars of the LORD": "Waheb in Suphah and the wadies,
15 Lehajlottak a patakok szirtjei, Hogy megpihenhessenek Árnál És letelepedhessenek a moabiták határánál.«	15 Arnon and the wadi gorges That reach back toward the site of Ar and slant to the border of Moab."
16 Onnan feltűnt az a kút, amelyről azt mondta az Úr Mózesnek: »Gyűjtsd egybe a népet, s vizet adok neki.«	16 From there they went to Beer, where there was the well of which the LORD said to Moses, "Bring the people together, and I will give them water."
17 Akkor énekelte Izrael ezt az éneket: »Jöjj fel, kút! Énekeljetek neki!	17 Then it was that Israel sang this song: "Spring up, O well!--so sing to it--
18 Kút, amelyet fejedelmek ástak, a nép vezérei vájtak törvénypálcával és botjukkal.« A pusztából Mattánába,	18 The well that the princes sank, that the nobles of the people dug, with their scepters and their staffs." From Beer they went to Mattanah,
19 Mattánából Nahálielbe, Nahálielből Bámótba,	19 from Mattanah to Nahaliel, from Nahaliel to Bamoth,
20 Bámótból abba a völgybe mentek, amely Moáb mezején, a sivatagra néző Fászga tetején van.	20 from Bamoth to the cleft in the plateau of Moab at the headland of Pisgah that overlooks Jeshimon.
21 Szihonhoz, az amoriták királyához pedig követeket küldött Izrael, üzenvén:	21 Now Israel sent men to Sihon, king of the Amorites, with the message,
22 »Kérlek, hadd vonulhassak át földeden. Szántókra és szőlőkre nem térünk, vizet a kutakból nem iszunk, az országúton megyünk, míg át nem vonulunk területeden.«	22 "Let us pass through your country. We will not turn aside into any field or vineyard, nor will we drink any well water, but we will go straight along the royal road until we have passed through your territory."
23 Ám ő nem akarta megengedni, hogy Izrael átvonulhasson területén, sőt egybegyűjtötte seregét, s kivonult ellene a pusztába, s amikor eljutott Jászába, harcba szállt Izraellel.	23 Sihon, however, would not let Israel pass through his territory, but mustered all his forces and advanced into the desert against Israel. When he reached Jahaz, he engaged Israel in battle.
24 Ez azonban megverte őt a kard élével, s elfoglalta földjét az Arnontól a Jabbokig, Ammon fiaiig, mert az ammoniták határát erős őrség tartotta.	24 But Israel defeated him at the point of the sword, and took possession of his land from the Arnon to the Jabbok and as far as the country of the Ammonites, whose boundary was at Jazer.
25 Valamennyi városát elvette tehát Izrael, s megtelepedett az amoriták városaiban, Hesebonban és leányvárosaiban.	25 Israel seized all the towns here and settled in these towns of the Amorites, in Heshbon and all its dependencies.
26 Hesebon városa ugyanis Szihoné, az amoriták királyáé volt, mert ő harcra kelt Moáb királyával, s elvette tőle az egész földet, amely uralma alatt volt, egészen az Arnonig.	26 Now Heshbon was the capital of Sihon, king of the Amorites, who had fought against the former king of Moab and had seized all his land from Jazer to the Arnon.
27 Azért mondják a példabeszédben: »Gyertek Hesebonba Építeni, s erősítni Szihon városát.	27 That is why the poets say: "Come to Heshbon, let it be rebuilt, let Sihon's capital be firmly constructed.
28 Tűz csapott ki Hesebonból, Láng Szihonnak városából S megemésztette a moabita Árt S Arnon magaslatainak lakóit.	28 For fire went forth from Heshbon and a blaze from the city of Sihon; It consumed the cities of Moab and swallowed up the high places of the Arnon.
29 Jaj neked Moáb! Elvesztél Kámos népe, Mert ő futni hagyta fiait, Az amoriták királyának, Szihonnak Fogságába juttatta lányait.	29 Woe to you, O Moab! You are ruined, O people of Chemosh! He let his sons become fugitives and his daughters be taken captive by the Amorite king Sihon.
30 Elpusztult a birodalmuk Hesebontól Dibonig, Kimerülve értek csak el Nóféig és Medebáig.«	30 Their plowland is ruined from Heshbon to Dibon; Ar is laid waste; fires blaze as far as Medeba."
31 Így telepedett meg Izrael az amoriták földjén.	31 When Israel had settled in the land of the Amorites,
32 Ekkor Mózes elküldött, hogy kémleljék ki Jázert, mire elfoglalták leányvárosait, s meghódították lakosait.	32 Moses sent spies to Jazer; Israel then captured it with its dependencies and dispossessed the Amorites who were there.
33 Aztán megfordultak és felmentek a Básán felé vivő úton. Ám Óg, Básán királya kivonult ellenük egész népével együtt, hogy harcra keljen velük Edráiban.	33 Then they turned and went up along the road to Bashan. But Og, king of Bashan, advanced against them with all his people to give battle at Edrei.
34 Azt mondta ekkor az Úr Mózesnek: »Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt és egész népét meg földjét, s úgy elbánsz vele, mint ahogy elbántál Szihonnal, az amoritáknak azzal a királyával, aki Hesebonban lakott.«	34 The LORD, however, said to Moses, "Do not be afraid of him; for into your hand I will deliver him with all his people and his land. Do to him as you did to Sihon, king of the Amorites, who lived in Heshbon."
35 Megverték tehát őt is a fiaival együtt, s az egész népét az utolsó szálig, a földjét pedig elfoglalták.	35 So they struck him down with his sons and all his people, until not a survivor was left to him, and they took possession of his land.