Dániel jövendölése 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Nebukadnezár király egy hatvan könyök magas, hat könyök széles aranyszobrot készíttetett, és azt felállíttatta Dúra mezején, Babilon tartományában.	1 IL re Nebucadnesar fece una statua d’oro, d’altezza di sessanta cubiti, e di larghezza di sei cubiti; e la rizzò nella pianura di Dura, nella provincia di Babilonia.
2 Aztán követeket küldött Nebukadnezár király, hogy gyűjtsék össze a szatrapákat, a hivatalnokokat, a bírákat, a vezéreket, a fejedelmeket, a főembereket és a tartományok összes kormányzóját, hogy jöjjenek össze a szobor felavatására, amit Nebukadnezár király állíttatott.	2 E il re Nebucadnesar mandò a radunare i satrapi, i magistrati, e i duchi, i giudici, i tesorieri, i senatori, i presidenti, e tutti i rettori delle provincie, per venire alla dedicazione della statua, che il re Nebucadnesar avea rizzata.
3 Ekkor összegyűltek a szatrapák, a hivatalnokok, a bírák, a vezérek, a fejedelmek, a hatalmon levő főemberek és a tartományok összes kormányzója, hogy együtt legyenek a szobor felavatásán, amit Nebukadnezár király állíttatott. Mikor aztán felálltak a szobor előtt, amit Nebukadnezár király állíttatott,	3 Allora furono radunati i satrapi, i magistrati, e i duchi, i giudici, i tesorieri, i senatori, i presidenti, e tutti i rettori delle provincie, alla dedicazione della statua, che il re Nebucadnesar avea rizzata. Ed essi erano in piè dinanzi alla statua, che Nebucadnesar avea rizzata.
4 a hírnök hangosan így kiáltott: »Parancs szól hozzátok, népek, törzsek és nyelvek!	4 E un banditore gridò di forza, dicendo: O popoli, nazioni, e lingue, a voi si dice,
5 Mihelyt meghalljátok a harsona, a fuvola, a citera, a lant, a hárfa, a koboz és a többi hangszer szavát, boruljatok tüstént le és imádjátok az aranyszobrot, amit Nebukadnezár király állíttatott!	5 che nell’ora, che voi udirete il suon del corno, del flauto, della cetera, dell’arpicordo, del salterio, della sampogna, e d’ogni specie di strumenti di musica, vi gettiate in terra, e adoriate la statua d’oro, che il re Nebucadnesar ha rizzata.
6 Aki pedig nem borul le és nem imádja, az tüstént az égő tüzes kemencébe vettetik!«	6 E chiunque non si getterà in terra, e non l’adorerà, in quella stessa ora sarà gettato nel mezzo d’una fornace di fuoco ardente.
7 Ettől fogva tehát, mihelyt meghallották az összes népek a harsona, a fuvola, a citera, a lant, a hárfa, a koboz és a többi hangszer szavát, tüstént leborult minden nép, törzs és nyelv, és imádták az aranyszobrot, amit Nebukadnezár király állíttatott.	7 Per la qual cosa, tutti i popoli, nazioni, e lingue, in quello stante ch’ebbero udito il suon del corno, del flauto, della cetera, dell’arpicordo, del salterio, e d’ogni specie di strumenti di musica, si gettarono in terra, e adorarono la statua d’oro, che il re Nebucadnesar avea rizzata
8 De ugyanabban az időben hamarosan káld férfiak álltak elő és bevádolták a zsidókat.	8 Perciò, in quel punto alcuni uomini Caldei si fecero avanti, ed accusarono i Giudei.
9 Azt mondták Nebukadnezár királynak: »Király, örökké élj!	9 E fecero motto al re Nebucadnesar, e gli dissero: O re, possa tu vivere in perpetuo.
10 Te, király, parancsot adtál ki, hogy minden ember, aki meghallja a harsona, a fuvola, a citera, a lant, a hárfa, a koboz és a többi hangszer szavát, boruljon le és imádja az aranyszobrot;	10 Tu, o re, hai fatto un decreto: che ogni uomo che avrà udito il suon del corno, del flauto, della cetera, dell’arpicordo, del salterio, della sampogna, e d’ogni specie di strumenti di musica, si getti in terra, ed adori la statua d’oro;
11 aki pedig nem borul le és nem imádja, azt vessék az égő tüzes kemencébe.	11 e che chiunque non si getterà in terra e non l’adorerà, sia gettato nel mezzo d’una fornace di fuoco ardente.
12 Nos, vannak itt zsidó férfiak, akiket te Babilon tartományának ügyei fölé állítottál, Sidrák, Misák és Abdenágó; ezek a férfiak megvetik, király, a te parancsodat, nem tisztelik isteneidet és nem imádják az aranyszobrot, amit állíttattál.«	12 Or vi son degli uomini Giudei, che tu hai costituiti sopra gli affari della provincia di Babilonia, cioè: Sadrac, Mesac, ed Abed-nego; questi uomini non fanno conto di te, o re; non servono a’ tuoi dii, e non adorano la statua d’oro, che tu hai rizzata.
13 Ekkor Nebukadnezár dühében és haragjában megparancsolta, hogy hozzák elő Sidrákot, Misákot és Abdenágót. Tüstént a király színe elé is vezették őket.	13 Allora Nebucadnesar, con ira e cruccio, comandò che si menassero Sadrac, Mesac, ed Abed-nego. In quello stante quegli uomini furono menati alla presenza del re.
14 Azt mondta ekkor Nebukadnezár nekik: »Igaz-e, Sidrák, Misák és Abdenágó, hogy nem tisztelitek isteneimet és nem imádjátok az aranyszobrot, amit állíttattam?	14 E Nebucadnesar fece loro motto, e disse loro: È egli vero, Sadrac, Mesac, ed Abed-nego, che voi non servite a’ miei dii, e non adorate la statua d’oro che io ho rizzata?
15 Nos tehát vagy készen vagytok arra, hogy mihelyt meghalljátok a harsona, a fuvola, a citera, a lant, a hárfa, a koboz és a többi hangszer szavát, leborultok és imádjátok a szobrot, amelyet készíttettem, vagy pedig, ha nem imádjátok, tüstént az égő tüzes kemencébe vettetlek titeket; és ki az az isten, aki kezemből megszabadíthatna titeket?«	15 Or, non siete voi presti, qualora udirete il suon del flauto, della cetera, dell’arpicordo, del salterio, della sampogna, e d’ogni specie di strumenti di musica, a gettarvi in terra, e adorar la statua che io ho fatta? Chè, se non l’adorate, in quell’istessa ora sarete gettati nel mezzo d’una fornace di fuoco ardente; e quale è quel dio, che vi riscuota di man mia?
16 Így felelt erre Sidrák, Misák és Abdenágó Nebukadnezár királynak: »Nem szükséges, hogy feleljünk erre neked,	16 Sadrac, Mesac, ed Abed-nego risposero, e dissero al re: O Nebucadnesar, noi non abbiamo bisogno di darti risposta intorno a questo.
17 mert íme, a mi Istenünk, akit tisztelünk, ki tud ragadni minket az égő tüzes kemencéből és ki tud szabadítani minket, ó király, a kezedből.	17 Ecco, l’Iddio nostro, al qual serviamo, è potente per liberarci; ora, o re, liberici egli dalla fornace del fuoco ardente, e dalla tua mano,
18 De ha ezt nem akarná is, tudd meg, király, hogy isteneidet akkor sem tiszteljük, és az aranyszobrot, amit állíttattál, nem imádjuk.«	18 o no, sappi pure, o re, che noi non serviremo a’ tuoi dii, e che non adoreremo la statua d’oro, che tu hai rizzata
19 Erre Nebukadnezár eltelt haraggal, és arcának színe elváltozott Sidrák, Misák és Abdenágó miatt, és megparancsolta, hogy hétszerte jobban fűtsék be a kemencét, mint ahogy befűteni szokták.	19 Allora Nebucadnesar fu ripieno d’ira, e il sembiante della sua faccia si alterò contro a Sadrac, Mesac, ed Abed-nego; e prese a dire che si accendesse la fornace sette volte più dell’usato.
20 Megparancsolta továbbá serege legerősebb férfiainak, hogy kötözzék meg Sidrák, Misák és Abdenágó lábát, és vessék őket az égő tüzes kemencébe.	20 Poi comandò a certi uomini de’ più possenti del suo esercito, di legare Sadrac, Mesac, ed Abed-nego, per gettarli nella fornace del fuoco ardente.
21 Azonnal meg is kötözték ezeket a férfiakat, és nadrágban, süvegben, saruban, ruhástól bedobták őket az égő tüzes kemence közepébe.	21 Allora furono legati quegli uomini, con le lor giubbe, le lor calze, le lor tiare, e tutti i lor vestimenti, e furono gettati nel mezzo della fornace del fuoco ardente.
22 Mivel pedig a király szigorú parancsa szerint a kemence nagyon be volt fűtve, a tűz lángja megölte azokat a férfiakat, akik Sidrákot, Misákot és Abdenágót belevetették.	22 E perciocchè la parola del re affrettava, e la fornace era sommamente accesa, le faville del fuoco uccisero quegli uomini, che vi aveano gettati dentro Sadrac, Mesac, ed Abed-nego.
23 Ez a három férfi pedig, vagyis Sidrák, Misák és Abdenágó, megkötözve beleesett az égő tüzes kemence közepébe.	23 E que’ tre uomini, Sadrac, Mesac, ed Abed-nego, caddero legati nel mezzo della fornace del fuoco ardente.
24 Ők azonban jártak-keltek a láng közepén, dicsérték Istent és áldották az Urat.	24 Allora il re Nebucadnesar sbigottì, e si levò prestamente, e fece motto a’ suoi consiglieri, e disse loro: Non abbiamo noi gettati tre uomini legati nel mezzo della fornace del fuoco ardente? Essi risposero, e dissero al re: Egli è vero, o re.
25 Azarja pedig ott állt, és a tűz közepén imádságra nyitotta ajkát és így szólt:	25 Ed egli rispose, e disse: Ecco, io veggo quattro uomini sciolti, i quali camminano nel mezzo del fuoco, e non vi è nulla di guasto in loro; e l’aspetto del quarto è somigliante ad un figliuolo di Dio.
26 »Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene, és neved dicséretre méltó és dicsőséges mindörökké!	26 Allora Nebucadnesar si accostò alla bocca della fornace del fuoco ardente, e prese a dire: Sadrac, Mesac, ed Abed-nego, servitori dell’Iddio altissimo, uscite, e venite. Allora Sadrac, Mesac, ed Abed-nego uscirono del mezzo del fuoco.
27 Mert igazságos vagy mindenben, amit velünk tettél, és minden cselekedeted igaz, útjaid egyenesek, és minden ítéleted igaz.	27 E i satrapi, i magistrati, i duchi, e i consiglieri del re, si adunarono, e riguardavano quegli uomini, sopra i cui corpi il fuoco non avea avuto alcun potere; talchè non pure un capello del lor capo era stato arso, e le lor giubbe non erano mutate, e l’odor del fuoco non era penetrato in loro
28 Igaz ítéletet hoztál ugyanis mindenben, amit ránk és atyáink szent városára, Jeruzsálemre hoztál; igaz ítélettel hoztad ránk mindazt a mi bűneink miatt.	28 E Nebucadnesar prese a dire: Benedetto sia l’Iddio di Sadrac, di Mesac, e di Abed-nego, il quale ha mandato il suo Angelo, ed ha liberati i suoi servitori, che si son confidati in lui, ed hanno trapassato il comandamento del re, ed hanno esposti i lor corpi, per non servire, nè adorare alcun altro dio, che il lor Dio.
29 Mert bűnt követtünk el, gonoszat cselekedtünk; eltávoztunk tőled és vétkeztünk mindenben;	29 Perciò, da me è fatto un decreto: che chiunque, di qual popolo, nazione, o lingua egli si sia, proferirà bestemmia contro all’Iddio di Sadrac, di Mesac, e di Abed-nego, sia squartato, e la sua casa ridotta in latrina; conciossiachè non vi sia alcun altro Dio, che possa liberare in questa maniera.
30 parancsaidra nem hallgattunk, nem tartottuk azokat, és nem cselekedtünk úgy, amint meghagytad nekünk, hogy jó dolgunk legyen.	30 Allora il re avanzò Sadrac, Mesac, ed Abed-nego, nella provincia di Babilonia
31 Igazságos ítélettel cselekedted tehát mindazt, amit ránk hoztál, és mindazt, amit velünk tettél:
32 átadtál minket igazságtalan, gonosz és hitszegő ellenségeink kezébe, és az egész föld legigazságtalanabb és leggonoszabb királyának.
33 Most a szánkat sem nyithatjuk ki; szégyellnek és gyaláznak minket szolgáid és tisztelőid.
34 Kérünk, ne szolgáltass ki minket végleg a te nevedért, ne semmisítsd meg szövetségedet,
35 ne vond meg tőlünk irgalmadat kedveltedért, Ábrahámért, és szolgádért, Izsákért, és szentedért, Izraelért,
36 akiknek azt mondtad és ígérted, hogy megsokasítod ivadékukat mint az ég csillagait, és mint a tengerpart fövenyét;
37 mert kisebbek lettünk, Urunk, minden népnél, és meg vagyunk ma alázva bűneinkért az egész földön.
38 Nincs ez időben fejedelem, vezér vagy próféta, sem égő-, sem étel-, sem hála-, sem illatáldozat, sem hely a zsengeáldozatok számára előtted,
39 hogy elnyerhessük irgalmadat; de fogadd kegyesen megtört szívünket és alázatos lelkünket!
40 Mint kosokból, bikákból és ezernyi kövér bárányból álló égőáldozat, olyan kedves legyen előtted ma a mi áldozatunk, hiszen akik benned bíznak, meg nem szégyenülnek.
41 Most teljes szívvel követünk és félünk téged, és keressük kedvedet.
42 Ne engedd, hogy szégyent valljunk, hanem tégy velünk kegyességed és nagy irgalmasságod szerint.
43 Szabadíts meg minket csodáiddal, és dicsőítsd meg, Urunk, nevedet!
44 Szégyenüljenek meg mindazok, akik gonoszságot tanúsítanak szolgáid iránt; szégyenüljenek meg mindenhatóságod által, és semmisüljön meg erejük;
45 hadd tudják meg, hogy te, az Úr, vagy egyedül Isten, és dicsőséges a föld kerekségén!«
46 A király szolgái pedig, akik bedobták őket, nem szűntek meg a kemencét fűteni kőolajjal, kóccal, szurokkal és venyigével,
47 úgyhogy a láng negyvenkilenc könyöknyire kicsapott a kemencéből;
48 de amikor kitört, elégette mindazokat, akiket a káldeaiak közül a kemence közelében talált.
49 Azarjával és társaival azonban leszállt az Úr angyala a kemencébe, és kiverte a tűz lángját a kemencéből.
50 Olyanná tette a kemence belsejét, mintha harmatos szellő fújdogált volna benne, s a tűz egyáltalán nem érintette őket, sem fájdalmat, sem bármiféle bántódást nem okozott nekik.
51 Ekkor ezek mind a hárman egy szájjal dicsérték és magasztalták és áldották Istent a kemencében. Ezt mondták:
52 »Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene! Dicséretre méltó, dicsőséges és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott a te dicsőséges szent neved, dicséretre méltó, és mindenekfölött magasztos mindörökké!
53 Áldott vagy dicsőséged szent templomában, mindenekfölött dicséretre méltó és mindenekfölött dicsőséges mindörökké!
54 Áldott vagy királyi trónodon, mindenekfölött dicséretes és mindenekfölött magasztos mindörökké!
55 Áldott vagy, aki a mélységeket szemléled s a kerubok fölött trónolsz, dicséretre méltó és mindenekfölött magasztos mindörökké!
56 Áldott vagy az ég erősségében, dicséretre méltó és dicsőséges mindörökké!
57 Áldjátok az Urat az Úrnak művei mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
58 Áldjátok az Urat az Úr angyalai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
59 Áldjátok az Urat egek, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
60 Áldjátok az Urat vizek mind az ég felett, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
61 Áldjátok az Urat az Úr erői mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
62 Áldjátok az Urat nap és hold, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
63 Áldjátok az Urat ég csillagai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
64 Áldjátok az Urat minden záporeső és harmat, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
65 Áldjátok az Urat Isten szelei mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
66 Áldjátok az Urat, tűz és forróság, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
67 Áldjátok az Urat hideg és forróság, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
68 Áldjátok az Urat harmat és dér, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
69 Áldjátok az Urat fagy és hideg, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
70 Áldjátok az Urat jég és hó, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
71 Áldjátok az Urat éj és nap, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
72 Áldjátok az Urat világosság és sötétség, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
73 Áldjátok az Urat villámok és fellegek, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
74 Áldja az Urat a föld, dicsérje és mindenekfölött magasztalja őt mindörökké!
75 Áldjátok az Urat, hegyek és halmok, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
76 Áldjátok az Urat föld terményei mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
77 Áldjátok az Urat források, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
78 Áldjátok az Urat tengerek és folyamok, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
79 Áldjátok az Urat nagy halak, és minden, ami a vizekben mozog, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
80 Áldjátok az Urat az ég madarai mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
81 Áldjátok az Urat vadak és barmok mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
82 Áldjátok az Urat emberek fiai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
83 Áldja Izrael az Urat, dicsérje és mindenekfölött magasztalja őt mindörökké!
84 Áldjátok az Urat az Úr papjai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
85 Áldjátok az Urat az Úr szolgái, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
86 Áldjátok az Urat igazak szellemei és lelkei, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
87 Áldjátok az Urat szentek és alázatos szívűek, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
88 Áldjátok az Urat Ananja, Azarja, Misaél, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké, mert kiragadott minket az alvilágból, kimentett a halál kezéből, megszabadított az égő láng belsejéből, és kiragadott a tűz közepéből.
89 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert irgalma örökkévaló.
90 Áldjátok az Urat, az istenek Istenét, jámborok mindnyájan, dicsérjétek és adjatok hálát neki, mert irgalma örökkön örökké tart.«
91 Megdöbbent ekkor Nebukadnezár király, sietve felkelt és így szólt főembereihez: »Nem három megkötözött férfit dobattunk a tűz közepébe?« Azok ezt felelték a királynak: »Úgy van, király!«
92 Ő pedig így szólt : »Íme, én négy férfit látok, és azok szabadok, s a tűz közepén járnak-kelnek és semmi bántódásuk nincsen; a negyediknek olyan alakja van, mint egynek Isten fiai közül.«
93 Nebukadnezár azután odament az égő tüzes kemence ajtajához és így szólt: »Sidrák, Misák és Abdenágó, a fölséges Isten szolgái, gyertek ki és jöjjetek ide!« Erre Sidrák, Misák és Abdenágó mindjárt kijött a tűz közepéből.
94 A szatrapák, a hivatalnokok, a bírák és a király hatalmasai összegyűltek, és látták azokon a férfiakon, hogy a tűznek semmi hatalma sem volt testükön, és fejüknek egyetlen haja szála sem perzselődött meg, nadrágjuk sem sérült meg, sőt a tűz szaga sem járta át őket.
95 Megszólalt ekkor Nebukadnezár, és azt mondta: »Áldott legyen az ő Istenük, azaz Sidráké, Misáké és Abdenágóé, aki elküldte angyalát és megszabadította szolgáit, akik benne bíztak és nem hallgattak a király szavára, és kockára tették testüket, hogy ne kelljen Istenükön kívül más istent szolgálniuk és imádniuk!
96 Ezért parancsban elrendelem, hogy minden nép, törzs és nyelv, amely káromolja Sidrák, Misák és Abdenágó Istenét, vesszen el, a házát pedig rombolják le, mert nincs is más Isten, aki így tudna szabadulást hozni.«
97 Akkor a király nagy tisztességre emelte Sidrákot, Misákot és Abdenágót Babilon tartományában.
98 Nebukadnezár király minden népnek, nemzetnek és nyelvnek, amely az egész országban lakik: »Békességtek bőségben legyen!
99 Jeleket és csodákat művelt velem a fölséges Isten; azért tetszett nekem, hogy hirdessem:
100 Az ő jelei mily nagyok, és csodái mily hatalmasok. Országa örökkévaló ország, és hatalma nemzedékről nemzedékre fennmarad.«