Ezekiel jövendölése 46

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 Így szól az Úr Isten: a belső udvarnak kelet felé néző kapuja a hat munkanapon zárva legyen, szombaton azonban nyissák ki, úgyszintén az újhold napjain is nyissák ki.	1 כֹּה־אָמַר אֲדֹנָי יְהוִה שַׁעַר הֶחָצֵר הַפְּנִימִית הַפֹּנֶה קָדִים יִהְיֶה סָגוּר שֵׁשֶׁת יְמֵי הַמַּעֲשֶׂה וּבְיֹום הַשַּׁבָּת יִפָּתֵחַ וּבְיֹום הַחֹדֶשׁ יִפָּתֵחַ
2 A fejedelem vonuljon be kívülről a kapu csarnokán keresztül, és álljon meg a kapu küszöbén; mutassák be a papok az ő egészen elégő áldozatát és békeáldozatait, ő pedig imádkozzék a kapu küszöbén, aztán vonuljon ki, a kaput azonban ne zárják be napestig.	2 וּבָא הַנָּשִׂיא דֶּרֶךְ אוּלָם הַשַּׁעַר מִחוּץ וְעָמַד עַל־מְזוּזַת הַשַּׁעַר וְעָשׂוּ הַכֹּהֲנִים אֶת־עֹולָתֹו וְאֶת־שְׁלָמָיו וְהִשְׁתַּחֲוָה עַל־מִפְתַּן הַשַּׁעַר וְיָצָא וְהַשַּׁעַר לֹא־יִסָּגֵר עַד־הָעָרֶב
3 A föld népe is e kapu bejáratánál imádkozzék az Úr előtt szombatonként és az újhold ünnepein.	3 וְהִשְׁתַּחֲווּ עַם־הָאָרֶץ פֶּתַח הַשַּׁעַר הַהוּא בַּשַּׁבָּתֹות וּבֶחֳדָשִׁים לִפְנֵי יְהוָה
4 Egészen elégő áldozatul pedig a fejedelem ezt mutassa be az Úrnak: szombat napján hat hibátlan bárányt és egy hibátlan kost;	4 וְהָעֹלָה אֲשֶׁר־יַקְרִב הַנָּשִׂיא לַיהוָה בְּיֹום הַשַּׁבָּת שִׁשָּׁה כְבָשִׂים תְּמִימִם וְאַיִל תָּמִים
5 ételáldozatul egy éfát a koshoz, a bárányokhoz pedig ételáldozatként annyit, amennyi kezétől telik – továbbá egy hín olajat minden éfához;	5 וּמִנְחָה אֵיפָה לָאַיִל וְלַכְּבָשִׂים מִנְחָה מַתַּת יָדֹו וְשֶׁמֶן הִין לָאֵיפָה
6 az újhold napján egy hibátlan borjút a csordából, hat bárányt és egy kost – hibátlanok legyenek –,	6 וּבְיֹום הַחֹדֶשׁ פַּר בֶּן־בָּקָר תְּמִימִם וְשֵׁשֶׁת כְּבָשִׂם וָאַיִל תְּמִימִם יִהְיוּ
7 továbbá ételáldozatként mutasson be egy éfát a borjúhoz és ugyancsak egy éfát minden koshoz, a bárányokhoz pedig annyit, amennyi a kezébe fér, és egy hín olajat minden éfához.	7 וְאֵיפָה לַפָּר וְאֵיפָה לָאַיִל יַעֲשֶׂה מִנְחָה וְלַכְּבָשִׂים כַּאֲשֶׁר תַּשִּׂיג יָדֹו וְשֶׁמֶן הִין לָאֵיפָה
8 Amikor a fejedelem bevonul, a kapu csarnokán keresztül vonuljon be, és ugyanazon az úton távozzék.	8 וּבְבֹוא הַנָּשִׂיא דֶּרֶךְ אוּלָם הַשַּׁעַר יָבֹוא וּבְדַרְכֹּו יֵצֵא
9 Amikor pedig a föld népe az ünnepnapokon az Úr elé megy: az, aki az északi kapun megy be, hogy imádkozzék, a déli kapun távozzék; aki pedig a déli kapun megy be, az északi kapun távozzék; ne térjen vissza ugyanazon az úton ahhoz a kapuhoz, amelyen bement, hanem átellenben menjen ki.	9 וּבְבֹוא עַם־הָאָרֶץ לִפְנֵי יְהוָה בַּמֹּועֲדִים הַבָּא דֶּרֶךְ־שַׁעַר צָפֹון לְהִשְׁתַּחֲוֹת יֵצֵא דֶּרֶךְ־שַׁעַר נֶגֶב וְהַבָּא דֶּרֶךְ־שַׁעַר נֶגֶב יֵצֵא דֶּרֶךְ־שַׁעַר צָפֹונָה לֹא יָשׁוּב דֶּרֶךְ הַשַּׁעַר אֲשֶׁר־בָּא בֹו כִּי נִכְחֹו [יֵצְאוּ כ] (יֵצֵא׃ ק)
10 A fejedelem azonban közöttük vonuljon be a bemenőkkel, és távozzék a kimenőkkel.	10 וְהַנָּשִׂיא בְּתֹוכָם בְּבֹואָם יָבֹוא וּבְצֵאתָם יֵצֵאוּ
11 A gyülekezés napjain és az ünnepeken egy éfa legyen az ételáldozat minden borjúhoz és egy éfa minden koshoz, a bárányokhoz pedig annyi legyen az ételáldozat, amennyi a kezétől telik – és egy hín olaj minden éfához.	11 וּבַחַגִּים וּבַמֹּועֲדִים תִּהְיֶה הַמִּנְחָה אֵיפָה לַפָּר וְאֵיפָה לָאַיִל וְלַכְּבָשִׂים מַתַּת יָדֹו וְשֶׁמֶן הִין לָאֵיפָה׃ ס
12 Amikor pedig a fejedelem önkéntes egészen elégő áldozatot, vagy önkéntes békeáldozatot mutat be az Úrnak, nyissák ki neki a kelet felé néző kaput, és mutassa be egészen elégő áldozatát és békeáldozatát úgy, ahogy az szombat napján történni szokott, és vonuljon ki; miután pedig kivonult, zárják be a kaput.	12 וְכִי־יַעֲשֶׂה הַנָּשִׂיא נְדָבָה עֹולָה אֹו־שְׁלָמִים נְדָבָה לַיהוָה וּפָתַח לֹו אֶת הַשַּׁעַר הַפֹּנֶה קָדִים וְעָשָׂה אֶת־עֹלָתֹו וְאֶת־שְׁלָמָיו כַּאֲשֶׁר יַעֲשֶׂה בְּיֹום הַשַּׁבָּת וְיָצָא וְסָגַר אֶת־הַשַּׁעַר אַחֲרֵי צֵאתֹו
13 Mindennap mutasson be az Úrnak egészen elégő áldozatul egy egyesztendős hibátlan bárányt; mindig reggel mutassa be azt,	13 וְכֶבֶשׂ בֶּן־שְׁנָתֹו תָּמִים תַּעֲשֶׂה עֹולָה לַיֹּום לַיהֹוָה בַּבֹּקֶר בַּבֹּקֶר תַּעֲשֶׂה אֹתֹו
14 és mutasson be hozzá ételáldozatul reggelenként egyhatod éfát és egyharmad hín olajat, és hintse meg vele a lisztlángot. Ez az Úrnak törvényes, állandó és örök áldozata legyen.	14 וּמִנְחָה תַעֲשֶׂה עָלָיו בַּבֹּקֶר בַּבֹּקֶר שִׁשִּׁית הָאֵיפָה וְשֶׁמֶן שְׁלִישִׁית הַהִין לָרֹס אֶת־הַסֹּלֶת מִנְחָה לַיהוָה חֻקֹּות עֹולָם תָּמִיד
15 Mutassa be a bárányt, az ételáldozatot és az olajat reggelenként örök, egészen elégő áldozatul.	15 [וַעָשׂוּ כ] (יַעֲשׂוּ ק) אֶת־הַכֶּבֶשׂ וְאֶת־הַמִּנְחָה וְאֶת־הַשֶּׁמֶן בַּבֹּקֶר בַּבֹּקֶר עֹולַת תָּמִיד׃ פ
16 Így szól az Úr Isten: Ha a fejedelem ajándékot ad valamelyik fiának a maga birtokából, legyen az a fiaié, legyen örökös birtokuk.	16 כֹּה־אָמַר אֲדֹנָי יְהֹוִה כִּי־יִתֵּן הַנָּשִׂיא מַתָּנָה לְאִישׁ מִבָּנָיו נַחֲלָתֹו הִיא לְבָנָיו תִּהְיֶה אֲחֻזָּתָם הִיא בְּנַחֲלָה
17 Ha pedig valamely szolgájának ad ajándékot a saját örökrészéből, legyen az az illetőé a szabadulás esztendejéig, akkor szálljon vissza a fejedelemre, mert örökrésze az ő fiait illeti meg.	17 וְכִי־יִתֵּן מַתָּנָה מִנַּחֲלָתֹו לְאַחַד מֵעֲבָדָיו וְהָיְתָה לֹּו עַד־שְׁנַת הַדְּרֹור וְשָׁבַת לַנָּשִׂיא אַךְ נַחֲלָתֹו בָּנָיו לָהֶם תִּהְיֶה
18 A fejedelem ne vegyen el semmit sem erőszakkal népe birtokából és tulajdonából, hanem a saját tulajdonából adjon örökrészt fiainak, hogy népem közül senkit se szorítson ki tulajdonából.«	18 וְלֹא־יִקַּח הַנָּשִׂיא מִנַּחֲלַת הָעָם לְהֹונֹתָם מֵאֲחֻזָּתָם מֵאֲחֻזָּתֹו יַנְחִל אֶת־בָּנָיו לְמַעַן אֲשֶׁר לֹא־יָפֻצוּ עַמִּי אִישׁ מֵאֲחֻזָּתֹו
19 Azután bevitt engem a kapu oldalbejáratán keresztül a papokhoz, a szentélynek észak felé néző kamráiba; ott egy nyugat felé fekvő helyiség volt.	19 וַיְבִיאֵנִי בַמָּבֹוא אֲשֶׁר עַל־כֶּתֶף הַשַּׁעַר אֶל־הַלִּשְׁכֹות הַקֹּדֶשׁ אֶל־הַכֹּהֲנִים הַפֹּנֹות צָפֹונָה וְהִנֵּה־שָׁם מָקֹום [בַּיַּרְכֹתִם כ] (בַּיַּרְכָתַיִם ק) יָמָּה׃ ס
20 Így szólt hozzám: »Ez az a hely, ahol a papok a bűnért és a vétekért való áldozatot főzik majd és az ételáldozatot sütik, hogy ne vigyék ki a külső udvarba és a népet meg ne szenteljék.«	20 וַיֹּאמֶר אֵלַי זֶה הַמָּקֹום אֲשֶׁר יְבַשְּׁלוּ־שָׁם הַכֹּהֲנִים אֶת־הָאָשָׁם וְאֶת־הַחַטָּאת אֲשֶׁר יֹאפוּ אֶת־הַמִּנְחָה לְבִלְתִּי הֹוצִיא אֶל־הֶחָצֵר הַחִיצֹונָה לְקַדֵּשׁ אֶת־הָעָם
21 Aztán kivitt engem a külső udvarba, és körülvezetett az udvar négy sarkán; és íme, egy kis udvar volt az udvar sarkaiban, egy-egy kis udvar az udvar minden sarkában.	21 וַיֹּוצִיאֵנִי אֶל־הֶחָצֵר הַחִיצֹנָה וַיַּעֲבִירֵנִי אֶל־אַרְבַּעַת מִקְצֹועֵי הֶחָצֵר וְהִנֵּה חָצֵר בְּמִקְצֹעַ הֶחָצֵר חָצֵר בְּמִקְצֹעַ הֶחָצֵר
22 Az udvar négy sarkán kis udvarok voltak. Ezeknek a hossza negyven könyök, a szélessége harminc könyök volt; mind a négynek ugyanaz volt a mérete.	22 בְּאַרְבַּעַת מִקְצֹעֹות הֶחָצֵר חֲצֵרֹות קְטֻרֹות אַרְבָּעִים אֹרֶךְ וּשְׁלֹשִׁים רֹחַב מִדָּה אַחַת לְאַרְבַּעְתָּם מְהֻקְצָעֹות
23 Fal vette körül a négy kis udvart, és a fal tövébe körös-körül tűzhelyek voltak építve.	23 וְטוּר סָבִיב בָּהֶם סָבִיב לְאַרְבַּעְתָּם וּמְבַשְּׁלֹות עָשׂוּי מִתַּחַת הַטִּירֹות סָבִיב
24 Azt mondta nekem: »Ez az a konyha, amelyben az Úr házának szolgái a nép áldozatait főzik.«	24 וַיֹּאמֶר אֵלָי אֵלֶּה בֵּית הַמְבַשְּׁלִים אֲשֶׁר יְבַשְּׁלוּ־שָׁם מְשָׁרְתֵי הַבַּיִת אֶת־זֶבַח הָעָם