Ezekiel jövendölése 27

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 És az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	1 The word of Yahweh was addressed to me as follows,
2 »Te tehát, emberfia, zengj gyászéneket Tíruszról,	2 'Son of man, raise the lament for Tyre.
3 és mondjad Tírusznak, aki a tenger bejáratainál lakik, s kereskedést folytat a népekkel számos sziget felé: Így szól az Úr Isten: Ó Tírusz, te azt mondod: ‘Tökéletes szépségű vagyok én,	3 Say to Tyre, "City enthroned at the gateway of the sea, agent between the peoples and the manyislands, Lord Yahweh says this: Tyre, you used to say: I am a ship perfect in beauty.
4 a tenger szívében lakom!’ Szomszédaid, akik felépítettek, tökéletes szépségűvé tettek.	4 Your frontiers were far out to sea; those who built you made you perfect in beauty.
5 A Szánir ciprusfájából építettek téged, és egész bordázatodat a tenger számára; a Libanonról hoztak cédrust, hogy árbocot készítsenek neked.	5 Cypress from Senir they used for al your planking. They took a cedar from Lebanon to make a mastabove you.
6 Evezőidet básáni tölgyekből gyalulták, gerendázatodat indiai elefántcsontból készítették neked, fülkéidet Itália szigeteinek fájából.	6 From oaks of Bashan they made your oars. They built you a deck of cedar inlaid with ivory from theKittim isles.
7 Vitorláidat egyiptomi tarka bisszusból szőtték, hogy árbocra helyezzék; kék és vörös bíbor Elisa szigeteiről lett a te fedélzeted.	7 Embroidered linen from Egypt was used for your sail and for your flag. Purple and scarlet from theElishah islands formed your deck-tent.
8 Szidon és Árád lakói voltak evezőseid; bölcs férfijaid, ó Tírusz, lettek kormányosaid.	8 The people of Sidon and Arvad were your oarsmen. The sages of Tyre were aboard, serving assailors.
9 Gebál vénei és bölcsei adtak hajósokat, hogy gondját viseljék sokféle árudnak; a tenger hajói és hajósai mind kereskedő népedhez tartoztak.	9 The elders and craftsmen of Gebal were there to caulk your seams. "Every sea-going ship and crewfrequented you to guarantee your trade.
10 Perzsák, lídiaiak és líbiaiak voltak seregedben harcos férfijaid; pajzsot és sisakot akasztottak fel benned, hogy ékessé tegyenek.	10 Men from Persia, Lud and Put served as warriors in your army; hanging up shield and helmet in you,they displayed your splendour.
11 Árád fiai és hadsereged falaidon voltak körös-körül; s az őrök, akik tornyaidban voltak, körös-körül falaidra akasztották tegzüket; ők tették teljessé szépségedet.	11 The sons of Arvad with their army manned your wal s al round, while the Gammadians manned yourtowers; hanging their shields al round your walls, they completed your beauty.
12 Veled kereskedtek a karthágóiak egész gazdaságuk nagyságával; ezüsttel, vassal, ónnal és ólommal árasztották el vásáraidat.	12 Tarshish traded with you because of your abundant resources and exchanged your merchandise forsilver, iron, tin and lead.
13 Jáván, Tubál és Mosok veled kereskedtek; rabszolgákat és ércedényeket hoztak népednek.	13 Javan, Tubal and Meshech traded with you. For your merchandise they traded slaves and bronzeartefacts.
14 Togorma házából lovakat, paripákat és öszvéreket hoztak piacodra.	14 The people of Beth-Togarmah traded your horses, chargers, mules.
15 Veled kereskedtek Dedán fiai, számos sziget árut juttatott kezednek; elefántcsontot és ébenfát adtak cserébe értékeidért.	15 The people of Dedan traded with you; many islands were your customers and paid you in ivory tusksand ebony.
16 Veled kereskedett Szíria, mert oly sok volt az árud; drágakövet, bíbort, hímes ruhát, bisszust, selymet és rubint kínáltak vásáraidon.	16 Edom traded with you for the sake of your many manufactured goods, exchanging garnets, purple,embroideries, fine linen, coral and rubies for your goods.
17 Veled kereskedett Júda és Izrael földje elsőrangú gabonával; balzsamot, mézet, olajat és gyantát kínáltak vásáraidon.	17 Judah and the land of Israel also traded with you, bringing corn from Minnith, pannag, honey, oil andbalm.
18 Veled kereskedett Damaszkusz – mert oly sok volt az árud, mert oly nagyszámú volt mindenféle javad – finom borral és legszebb színű gyapjúval.	18 Damascus traded with you, for quantities of your manufactured goods and other goods of al kinds,furnishing you with wine from Helbon and wool from Zahar.
19 Vedán, Jáván és Uzál vert vasat kínált vásáraidon; mirha, gyanta és illatos nád volt áruid között.	19 Dan and Javan, from Uzal onwards, supplied you with wrought iron, cassia and reeds in exchangefor your goods.
20 Veled kereskedett Dedán nyeregszőnyegekkel.	20 Dedan traded with you in saddle-cloths.
21 Arábia és Kedár minden fejedelme közvetítő kereskedést űzött veled; bárányokkal, kosokkal, gödölyékkel jöttek hozzád kereskedőid.	21 Arabia and al the sheikhs of Kedar were your customers; they paid in lambs, rams and he-goats.
22 Veled kereskedtek Sába és Reema árusai is mindenféle elsőrangú illatszerrel, drágakővel, arannyal, amelyet vásárodon kínáltak.	22 The merchants of Sheba and Raamah traded with you; they supplied you with the finest spices,precious stones and gold for your merchandise.
23 Veled kereskedtek Hárán, Kene és Eden; Sába, Asszúr és Kelmád árusaid voltak.	23 Haran, Canneh and Eden, the merchants of Sheba, Asshur and Chilmad traded with you.
24 Ezek kereskedtek veled sokféle áruval, kék bíbortakarókkal, tarka hímzésekkel, becsomagolt, kötelekkel átkötött, értékes kincsekkel; cédrusfát is szolgáltattak kereskedésedhez.	24 They traded rich clothes, embroidered and purple cloaks, multi-coloured materials and strong plaitedcords for your markets.
25 Tengeri hajóid az elsők voltak kereskedésedben, és beteltél, egészen dicsőséges lettél a tenger szívében.	25 Ships of Tarshish sailed on your business; you were ful and heavily loaded far out to sea.
26 A nagy vizekre vittek téged evezőseid; a keleti szél összerombolt a tenger szívében.	26 Out to the open sea your oarsmen rowed you. The east wind has wrecked you far out to sea.
27 Gazdagságod, kincseid és sokféle javad, hajósaid és kormányosaid, akik felszerelésednek gondját viselik, népedet vezetik, úgyszintén harcos férfijaid is, akik benned vannak, benned levő sokaságoddal: elmerülnek a tenger szívébe romlásodnak napján.	27 Your riches, your goods, your cargo, your seamen, your sailors, your caulkers, your commercialagents, all the warriors you carry, and al the passengers who are aboard wil founder far out to sea on the day ofyour shipwreck.
28 Kormányosaid kiáltásának hangjától megremegnek a hajóhadak;	28 When they hear the cries of your sailors the coasts wil tremble.
29 Leszállnak hajóikról az evezősök mindnyájan, a hajósok és a tenger kormányosai mind a szárazföldre lépnek,	29 Then the oarsmen will al desert their ships. The sailors and seafaring people wil stay ashore.
30 És jajgatnak miattad nagy szóval, keservesen kiáltanak, és port hintenek fejükre, hamuval hintik meg magukat.	30 They will raise their voices for you and weep bitterly. They wil throw dust on their heads and roll inashes;
31 Miattad kopaszra nyírják magukat, és szőrruhába öltöznek; megsiratnak lelkük keservében keserves sírással.	31 they wil shave their heads for you and put sackcloth round their waists. With heartfelt bitterness theywil weep for you, bitterly wail.
32 Gyászéneket kezdenek fölötted, És megsiratnak téged: ‘Mi volt hasonló Tíruszhoz, mely némaságba merült a tenger közepén?	32 Wailing, they will raise the lament for you, they wil lament over you: Who is like Tyre, far out to sea?
33 A tengerről jövő áruiddal kielégítettél sok népet; kincseid és népeid nagy számával gazdagokká tetted a föld királyait.	33 When you unloaded your goods to satisfy so many peoples, you enriched the kings of the earth withyour excess of wealth and goods.
34 Most összetörtél, eltűntél a tengerről; a mélységes vizekben merült el gazdagságod, benned levő sokaságod.	34 Now you have been wrecked by the waves, by the depths of the sea. Your cargo and all yourpassengers have foundered with you.
35 A szigetek lakói valamennyien megdöbbennek feletted, és királyaik megborzadnak félelmükben mindnyájan, elváltoznak színükben.	35 Al those who live in the islands wil be stunned at your fate. Their kings wil quake with horror, withdowncast expressions.
36 Süvöltenek feletted a népek kereskedői: semmivé lettél, és nem leszel soha többé.’«	36 The merchants of the nations wil whistle at your fate. You wil be an object of terror, gone for ever." '