Jeremiás könyve 49

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Ammon fiairól. Így szól az Úr: »Talán nincsenek fiai Izraelnek? Vagy nincs neki örököse? Miért vette birtokba Milkom Gádot, és népe miért lakik annak városaiban?	1 Über die Ammoniter: So spricht der Herr: Hat denn Israel keine Söhne oder besitzt es keinen Erben? Warum hat Milkom den Stamm Gad beerbt, warum ließ sich sein Volk in dessen Städten nieder?
2 Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor Ammon fiainak Rabbájában harci riadót hallatok. Romhalmazzá lesz, és leányvárosai tűzben égnek el; akkor birtokba veszi Izrael azokat, akik őt birtokba vették – mondja az Úr. -	2 Darum seht, es kommen Tage - Spruch des Herrn -, da lasse ich gegen das ammonitische Rabba Kriegslärm ertönen. Zum wüsten Trümmerhaufen wird es werden, seine Tochterstädte brennen im Feuer nieder und Israel wird die beerben, die ihm sein Erbteil raubten - spricht der Herr.
3 Jajgass, Hesbon, mert elpusztult Hái! Kiáltsatok, Rabba leányai, öltsetek zsákruhát, gyászoljatok, és bolyongjatok a falak között! Mert Melkom fogságba megy papjaival és fejedelmeivel együtt.	3 Klage laut, Heschbon, denn die Stadt ist zerstört. Schreit, ihr Töchter von Rabba! Legt Trauerkleider an, haltet die Totenklage, lauft umher mit eingeritzten Wunden!Denn Milkom muss in die Verbannung gehen zusammen mit seinen Priestern und Fürsten.
4 Miért dicsekszel a völgyekkel? Termékeny volt völgyed, te elpártolt leány, aki kincseidben bízol: ‘Ki jöhet ellenem?’	4 Was rühmst du dich deiner Kräfte? Deine Kraft wird zerrinnen, du abtrünnige Tochter, die auf ihre Schätze vertraut und sagt: Wer kommt an mich heran?
5 Íme, én rettegést hozok rád – mondja az Úr, a Seregek Istene –, mindazoktól, akik körülötted vannak; akkor szétszóródtok, ki merre lát, és nem lesz, aki összegyűjtse a menekülőket.	5 Schon lasse ich über dich kommen Schrecken von allen Seiten - Spruch des Herrn, des Gottes der Heere.Ihr stoßt einander vorwärts (auf der Flucht) und niemand wird die Flüchtlinge sammeln.
6 De azután majd jóra fordítom Ammon fiainak sorsát« – mondja az Úr.	6 Aber danach wende ich das Geschick der Ammoniter - Spruch des Herrn.
7 Edomról. Így szól a Seregek Ura: »Vajon nincs már bölcsesség Temánban? Elveszett a tanács az értelmesektől, tönkrement bölcsességük.	7 Über Edom: So spricht der Herr der Heere: Gibt es keine Weisheit mehr in Teman? Ging den Klugen der Rat verloren, ist ihre Weisheit verdorben?
8 Meneküljetek, forduljatok meg, a mélybe menjetek lakni, Dedán lakói! Mert Ézsau vesztét elhozom rá, az időt, amikor meglátogatom őt.	8 Flieht, macht kehrt, tief unten versteckt euch, Einwohner von Dedan! Denn ich bringe über Esau Verderben, die Zeit seiner Bestrafung.
9 Ha szüretelők jönnek hozzád, nem hagynak böngésznivalót, ha tolvajok éjszaka, pusztítanak, míg meg nem elégelik.	9 Wenn Winzer zu dir kommen, lassen sie keine Nachlese übrig. Wenn Diebe in der Nacht kommen, zerstören sie nach Lust.
10 Mert én lemeztelenítettem Ézsaut, fölfedtem rejtekhelyeit, és nem tud elrejtőzni. Elpusztul ivadéka, testvérei meg szomszédai, és ő sem lesz többé.	10 Ja, ich selbst hole Esau aus dem Versteck, decke seine Schlupfwinkel auf, sodass er sich nicht mehr verbergen kann. Seine Brut wird vernichtet, seine Verwandtschaft und seine Nachbarn, sodass keiner mehr sagt:
11 Hagyd csak árváidat, én tartom életben őket, és özvegyeid bennem bízzanak!	11 Lass deine Waisen! Ich will für sie sorgen, deine Witwen können sich verlassen auf mich.
12 Mert így szól az Úr: Íme, akikre nem vonatkozik az ítélet, hogy kiigyák a kelyhet, bizony, mégis kiisszák; akkor te büntetlenül maradhatsz? Nem maradsz büntetlenül, hanem bizonyosan ki fogod inni!	12 Denn so spricht der Herr: Sogar jene, die es nicht verdient hätten, aus dem Becher zu trinken, müssen daraus trinken und da solltest du verschont bleiben? Du bleibst nicht verschont, du musst trinken.
13 Mert magamra esküszöm – mondja az Úr –, hogy borzadállyá, gyalázattá, iszonyattá és átokká lesz Boszra, és városai mind örök romokká lesznek.«	13 Denn ich schwöre bei mir selbst - Spruch des Herrn: Zu einem Bild des Entsetzens, zum Hohn, zur Öde und zum Fluch wird Bozra und alle seine Nachbarstädte werden für immer zu Trümmerhaufen.
14 Hírt hallottam az Úrtól, és a nemzetekhez küldött követet: »Gyűljetek össze, vonuljatok ellene, és keljetek harcra!«	14 Ich habe vom Herrn eine Kunde gehört, ein Bote ist zu den Völkern gesandt: Schart euch zusammen, rückt aus gegen Edom, tretet an zum Kampf!
15 »Mert íme, kicsinnyé teszlek a nemzetek között, megvetetté az emberek között.	15 Ja, ich mache dich klein unter den Völkern, verachtet unter den Menschen.
16 A tőled való félelem szedett rá téged, szíved felfuvalkodottsága. Te, aki a sziklahasadékokban lakol, és elfoglalod a domb magaslatát, ha oly magasra rakod is fészkedet, mint a sas, onnan is letaszítalak – mondja az Úr. –	16 Deine Furcht erregende Macht hat dich betört, dein vermessener Sinn, weil du in Felsklüften wohnst, an Bergeshöhen dich klammerst. Baust du dein Nest auch hoch wie der Adler, ich stürze dich von dort hinab - Spruch des Herrn.
17 Borzadállyá lesz Edom: aki csak keresztülmegy rajta, megborzad és gúnyolódik valamennyi csapásán.	17 Edom wird zu einem Bild des Entsetzens; jeder, der vorbeikommt, ist entsetzt und spottet über alle Schläge, die es erlitt.
18 Ahogy elpusztult Szodoma és Gomorra meg a szomszédai – mondja az Úr –, úgy ott sem lakik majd ember, és nem tartózkodik benne ember fia.	18 Wie beim Untergang von Sodom und Gomorra und ihrer Nachbarstädte, spricht der Herr, so wird auch dort niemand mehr wohnen, kein Mensch darin leben.
19 Íme, ahogy az oroszlán feljön a Jordán sűrűjéből a mindig viruló legelőre, úgy űzöm el őt onnan egy szempillantás alatt, és a kiválasztottat rendelem fölé. Mert ki olyan, mint én? És ki vonhat felelősségre engem? Ki az a pásztor, aki megállhat színem előtt?	19 Wie ein Löwe, der heraufkommt aus dem Dickicht des Jordan zu den immer grünen Auen, so jage ich sie jählings davon und setze meinen Erwählten dort ein. Denn wer ist mir gleich, wer zieht mich zur Rechenschaft und wo ist der Hirt, der vor mir standhält?
20 Ezért halljátok az Úr tervét, amelyet eltervezett Edom ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt Temán lakói ellen! Bizony, elhurcolják a nyáj kicsinyeit, bizony, elborzadnak miattuk tanyáik.	20 Darum hört den Beschluss, den der Herr gegen Edom gefasst hat, und die Pläne, die er ersann gegen Temans Bewohner: Wegschleppen wird man die Hirtenknaben, ihr Weideplatz wird sich über sie entsetzen.
21 Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos kiáltása elhallatszik a Vörös-tengerig.	21 Von Edoms dröhnendem Fall erbebt die Erde, bis zum Schilfmeer hört man sein Schreien.
22 Íme, mint a sas, úgy száll fel és repül, kiterjeszti szárnyát Boszra fölött; Edom hőseinek szíve olyan lesz azon a napon, mint a vajúdó asszony szíve.«	22 Seht, wie ein Adler steigt es empor, schwebt es heran und breitet seine Schwingen über Bozra aus. Das Herz der Helden Edoms ist an jenem Tag wie das Herz einer Frau in Wehen.
23 Damaszkuszról. »Megszégyenült Emát és Arfád, mert rossz hírt hallottak; aggodalomtól háborognak, mint a tenger, amely nem tud megnyugodni.	23 Über Damaskus: Bestürzt sind Hamat und Arpad; denn böse Nachricht mussten sie hören. Sie wanken vor Kummer wie das Meer, das nicht zur Ruhe kommen kann.
24 Elgyengült Damaszkusz, futásnak eredt, és rémület vett erőt rajta; szorongás és fájdalmak fogták el, mint a szülő asszonyt.	24 Damaskus wird schwach, es wendet sich zur Flucht, Schrecken erfasst es, Angst und Wehen ergreifen es wie eine Gebärende.
25 Miért nem hagyták el a dicső várost, örömöm városát?	25 Wie ist doch die ruhmreiche Stadt verlassen, die Burg der Freude!
26 Ezért elesnek ifjai a terein, és a harcosok mind elvesznek azon a napon – mondja a Seregek Ura. –	26 Darum fallen ihre jungen Männer auf den Plätzen, alle Krieger kommen um an jenem Tag - Spruch des Herrn der Heere.
27 Tüzet gyújtok Damaszkusz falán, és megemészti Ben-Hadad palotáit.«	27 Ich lege Feuer an die Mauer von Damaskus; es verzehrt die Paläste Ben-Hadads.
28 Kedárról és Hácor királyságairól, amelyeket megvert Nebukadnezár, Babilon királya. Így szól az Úr: »Keljetek fel, vonuljatok Kedár ellen, és pusztítsátok el kelet fiait!	28 Über Kedar und die Reiche von Hazor, die Nebukadnezzar, der König von Babel, erobert hat. Auf, zieht gegen Kedar, bezwingt die Söhne des Ostens!
29 Sátraikat és nyájukat elragadják, sátorlapjaikat, minden holmijukat és tevéiket elveszik tőlük; ezt kiáltják nekik: ‘Rettenet mindenfelől!’	29 Man raubt ihre Zelte und Herden, ihre Decken und ihr ganzes Gerät; auch ihre Kamele nimmt man mit und man ruft über sie: Grauen ringsum!
30 Fussatok, meneküljetek gyorsan, a mélybe menjetek lakni, Hácor lakói! – mondja az Úr. – Mert tervet tervezett ellenetek Nebukadnezár, Babilon királya, és gondolatot gondolt ki ellenetek.	30 Flieht, macht euch eilends davon, tief unten versteckt euch, ihr Bewohner von Hazor - Spruch des Herrn. Denn Nebukadnezzar, der König von Babel, hat gegen euch einen Beschluss gefasst und einen Plan gegen euch ersonnen.
31 Keljetek fel, vonuljatok a nép ellen, mely békében és biztonságban lakik! – mondja az Úr. – Nincs ajtaja, és nincs zára, elkülönülten laknak.	31 Auf, zieht gegen das sorglose Volk, das in Sicherheit lebt - Spruch des Herrn -, das keine Tore und Riegel hat; man haust ja einsam für sich.
32 Tevéik prédává lesznek, és tömérdek jószáguk zsákmánnyá; szélnek szórom őket minden irányba, a megnyírt halántékúakat; és minden oldalról elhozom vesztüket – mondja az Úr. –	32 Ihre Kamele werden erbeutet, ihre vielen Herden geraubt. In alle Winde zerstreue ich sie, die Leute mit gestutztem Haar, von allen Seiten bringe ich ihnen Verderben - Spruch des Herrn.
33 Hácor sakálok tanyája lesz, pusztaság örökre; nem lakik ott ember, és nem tartózkodik benne ember fia.«	33 Hazor wird zur Behausung für die Schakale, eine Wüste für immer. Niemand wird mehr dort wohnen, kein Mensch darin leben.
34 Az Úr igéje, mely elhangzott Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijának, Júda királyának uralkodása kezdetén:	34 Das Wort des Herrn gegen Elam, das zu Beginn der Regierung Zidkijas, des Königs von Juda, an den Propheten Jeremia erging.
35 »Így szól a Seregek Ura: Íme, én összetöröm Élám íját, erejüknek legjavát.	35 So spricht der Herr der Heere: Seht, ich zerbreche den Bogen Elams, seine stärkste Waffe.
36 Négy szelet hozok Élámra az ég négy tájáról, szélnek szórom őket minden irányba, és nem lesz olyan nemzet, ahova el ne jutnának Élám menekültjei.	36 Ich bringe über Elam vier Winde von den vier Enden des Himmels. In alle diese Winde zerstreue ich sie, sodass es kein Volk gibt, zu dem nicht Versprengte aus Elam kommen.
37 Megrémítem Élámot ellenségei előtt, azok előtt, akik életükre törnek, és bajt hozok rájuk, izzó haragomat – mondja az Úr. – Elküldöm utánuk a kardot, míg meg nem semmisítem őket.	37 Ich jage den Elamitern Schrecken ein vor ihren Feinden, vor allen, die ihnen nach dem Leben trachten. Unheil lasse ich über sie kommen, meinen glühenden Zorn - Spruch des Herrn. Ich schicke das Schwert hinter ihnen her, bis ich sie vernichtet habe.
38 Felállítom trónomat Élámban, és kiirtok onnan királyt és fejedelmeket – mondja az Úr. –	38 Ich stelle meinen Thron in Elam auf und vernichte dort König und Fürsten - Spruch des Herrn.
39 De majd a végső napokban jóra fordítom Élám sorsát« – mondja az Úr.	39 Aber in ferner Zukunft wende ich Elams Geschick - Spruch des Herrn.