Jeremiás könyve 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól, Cidkijának, Júda királyának tizedik esztendejében; ez az esztendő Nebukadnezárnak tizennyolcadik esztendeje volt.	1 The word that came to Jeremiah from Yahweh in the tenth year of Zedekiah king of Judah, which wasthe eighteenth year of Nebuchadnezzar.
2 Akkor Babilon királyának hadserege ostromolta Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig be volt zárva az őrség udvarába, mely Júda királyának házában volt.	2 The army of the king of Babylon was then besieging Jerusalem, and the prophet Jeremiah wasconfined in the Court of the Guard in the king of Judah's palace,
3 Cidkija, Júda királya ugyanis bezáratta őt, mondván: »Miért prófétálsz e szavakkal: ‘Így szól az Úr: Íme, én ezt a várost Babilon királyának kezébe adom, hogy elfoglalja.	3 where Zedekiah king of Judah had confined him, saying, 'Why do you keep prophesying like this,"Yahweh says this: I am going to hand this city over to the king of Babylon and he wil capture it;
4 Cidkija, Júda királya sem menekül meg a káldeaiak kezéből, hanem egész biztosan Babilon királyának kezébe kerül, személyesen beszél vele, és szemtől szemben fogja látni.	4 and Zedekiah king of Judah will not escape the clutches of the Chaldaeans, but will certainly behanded over to the king of Babylon, speak to him personally and see him face to face.
5 Az pedig Babilonba viszi Cidkiját, aki ott lesz, míg meg nem látogatom – mondja az Úr. – Ha harcoltok a káldeaiak ellen, nem boldogultok!’«	5 He wil take Zedekiah away to Babylon and there he wil stay (until I attend to him, Yahweh declares. Ifyou fight the Chaldaeans you will not succeed!)" '
6 Akkor Jeremiás ezt mondta: »Így hangzott hozzám az Úr igéje:	6 Jeremiah said, 'The word of Yahweh has been addressed to me as fol ows,
7 Íme, Hananeél, Sellumnak, nagybátyádnak fia jön majd hozzád, és ezt mondja: ‘Vedd meg magadnak szántóföldemet, mely Anatótban van, mert tied a megváltás joga, hogy megvedd!’	7 "Look, Hanamel the son of your uncle Shal um wil come to you and say: Buy my field at Anathoth, foryou have the right of redemption to purchase it."
8 El is jött hozzám Hananeél, nagybátyám fia, az Úr igéje szerint az őrség udvarába, és ezt mondta nekem: ‘Vedd meg hát szántóföldemet, mely Anatótban, Benjamin földjén van, mert tied a birtoklás joga, és téged illet a megváltás; vedd meg magadnak!’ Felismertem, hogy az Úr szava az.	8 And, as Yahweh had said, my cousin Hanamel came to me, in the Court of the Guard and said, "Buymy field at Anathoth in the territory of Benjamin, for you have the right of inheritance and right of redemption; buyit." I knew then that this was Yahweh's order.
9 Megvettem tehát Hananeéltől, nagybátyám fiától a szántóföldet, mely Anatótban van, és kimértem neki az ezüstöt: tizenhét ezüstsékelt.	9 Accordingly, I bought the field from my cousin Hanamel of Anathoth and weighed him out the money:seventeen silver shekels.
10 Megírtam a szerződést, lepecsételtem, és tanúkat állítottam, majd kimértem mérlegen az ezüstöt.	10 I drew up the deeds and sealed it, cal ed in witnesses and weighed out the money on the scales.
11 Azután fogtam az adásvételi szerződést, a lepecsételtet – a rendelkezéssel és a megállapodásokkal – meg a nyitottat,	11 I then took both the sealed deed of purchase (with its stipulations and clauses) and its open copy
12 és átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, aki Maaszja fia volt, nagybátyám fia, Hananeél szeme előtt és a tanúk szeme előtt, akik aláírták az adásvételi szerződést; mindazoknak a júdaiaknak szeme előtt, akik az őrség udvarában ültek.	12 and handed over the deed of purchase to Baruch son of Neriah, son of Mahseiah, in the presence ofmy cousin Hanamel, of the witnesses who had signed the deed of purchase, and of al the Judaeans who thenhappened to be in the Court of the Guard.
13 Ezt parancsoltam Báruknak, a szemük előtt:	13 In their presence I gave Baruch this order,
14 Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vedd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételtet is, meg ezt a nyitott szerződést is, és tedd őket cserépedénybe, hogy sok ideig megmaradjanak!	14 "Yahweh Sabaoth, God of Israel, says this: Take these deeds, the sealed deed of purchase and itsopen copy, and put them in an earthenware pot, so that they may be preserved for a long time.
15 Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Fognak még vásárolni házakat, szántóföldeket és szőlőket ebben az országban.	15 For Yahweh Sabaoth, God of Israel, says this: Houses, fields and vineyards wil again be bought inthis country."
16 Miután átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, így imádkoztam az Úrhoz:	16 'After I had entrusted the deed of purchase to Baruch son of Neriah, I prayed to Yahweh as fol ows,
17 Ó, Uram, Isten! Íme, te alkottad az eget és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal; neked semmi sem lehetetlen.	17 "Ah, Lord Yahweh, you made the heavens and the earth by your great power and outstretched arm.To you nothing is impossible.
18 Te kegyelmet gyakorolsz ezrekkel, de megfizetsz az atyák bűnéért őutánuk fiaik ölébe; nagy és erős Isten, akinek Seregek Ura a neve!	18 You show faithful love to thousands but repay the fathers' guilt in full to their children after them. Greatand mighty God, whose name is Yahweh Sabaoth,
19 Nagy vagy a tervezésben, és hatalmas a cselekvésben. Szemed nyitva tartod az emberek fiainak minden útja fölött, hogy megfizess mindenkinek útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.	19 great in purpose, mighty in deed, whose eyes are open on al human ways, rewarding every individualas that person's ways and actions deserve!
20 Te jeleket és csodákat tettél Egyiptom földjén mind a mai napig, és Izraelben is, az emberek között. Nevet szereztél magadnak, amint az ma is megvan.	20 You performed signs and wonders in Egypt, as you stil do in Israel and among humanity today. Youhave won the name for yourself which is yours today.
21 Kihoztad népedet, Izraelt Egyiptom földjéről, jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy félelem közepette.	21 You brought your people Israel out of Egypt with signs and wonders, with mighty hand andoutstretched arm and fearsome terror.
22 Nekik adtad ezt a földet, melyről megesküdtél atyáiknak, hogy nekik adod: a tejjel-mézzel folyó földet.	22 Then you gave them this country which you had promised on oath to their ancestors, a countryflowing with milk and honey.
23 Be is mentek, és birtokba vették, de nem hallgattak szavadra, és nem jártak törvényed szerint; mindazt, amit parancsoltál nekik, hogy megtegyék, nem tették meg. Ezért hoztad rájuk mindezt a bajt.	23 They then entered it, taking possession of it, but they would not listen to your voice nor follow yourLaw: they would do nothing you ordered them to do; and so you made this total disaster befall them.
24 Íme, az ostromsáncok elérték a várost, hogy elfoglalják, és a város az ellene harcoló káldeaiak kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész folytán. Amit mondtál, megtörtént: íme, magad is látod.	24 Look! The earthworks are already in place to take the city and, by means of sword, famine andplague, the city is now within the clutches of the Chaldaeans attacking it. What you said has now come true, asyou see.
25 Te mégis azt mondtad nekem, Uram Isten: Vedd meg magadnak a szántóföldet ezüstért, és állíts tanúkat! Pedig a város a káldeaiak kezébe adatott!«	25 Yet you yourself, Lord Yahweh, told me: Buy the field, pay for it, have it witnessed although the city isalready in the Chaldaeans' clutches." '
26 Ekkor így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz:	26 The word of Yahweh was addressed to me as fol ows,
27 »Íme, én vagyok az Úr, minden testnek Istene. Vajon lehetetlen-e nekem bármi is?	27 'Look, I am Yahweh, God of al humanity. Is anything impossible to me?
28 Ezért így szól az Úr: Íme, én ezt a várost a káldeaiak kezébe adom, és Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe, hogy elfoglalja.	28 'So, Yahweh says this, "I shal hand this city over to the Chaldaeans and to Nebuchadnezzar king ofBabylon, and he wil capture it;
29 Bejönnek a káldeaiak, akik harcolnak e város ellen, felgyújtják és felégetik tűzzel ezt a várost; a házakat, melyeknek tetején Baálnak tömjéneztek, és más isteneknek öntöttek italáldozatot, hogy bosszantsanak engem.	29 the Chaldaeans attacking this city wil enter it, fire it and burn it to the ground, with the houses onwhose roofs incense has been offered to Baal and libations poured to other gods, to provoke my anger.
30 Mert Izrael fiai és Júda fiai mindig csak azt tették, ami rossz a szememben, ifjúságuktól fogva; bizony, Izrael fiai csak bosszantanak engem kezük alkotásával – mondja az Úr. –	30 For the people of Israel and Judah alike have done nothing but what displeases me since they wereyoung. (The people of Israel in fact have done nothing but provoke my anger by their actions, Yahweh declares.)
31 Mert haragot és bosszúságot okozott nekem ez a város, attól a naptól fogva, amelyen felépítették, mind a mai napig, ezért eltávolítom színem elől;	31 Yes, from the day when this city was built until today, it has been such cause of anger and wrath tome that I mean to remove it from my sight,
32 Izrael fiainak és Júda fiainak minden gonoszsága miatt, amit bosszantásomra tettek ők, a királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói.	32 on account of al the wickedness the people of Israel and the people of Judah have done to provokemy anger; they, their kings, their chief men, their priests, their prophets, the people of Judah and the inhabitantsof Jerusalem.
33 Hátukat fordították felém, és nem arcukat, pedig tanítottam őket, idejekorán tanítottam, de nem hallgatták meg, és nem fogadták meg az intelmet.	33 They turned to me their backs, never their faces; and though I taught them so urgently, so untiringly,they would not listen and accept correction.
34 Elhelyezték undokságaikat abban a házban, mely az én nevemet viseli, hogy tisztátalanná tegyék azt.	34 Instead, they set up their Horrors in the Temple that bears my name to defile it,
35 Felépítették Baál magaslatait a Ben-Hinnom völgyében, hogy tűzön küldjék át fiaikat és leányaikat Moloknak, amit nem parancsoltam nekik, és eszembe sem jutott, hogy megtegyék ezt az utálatosságot, és így bűnbe vigyék Júdát.«	35 and built the high places of Baal in the Val ey of Ben-Hinnom, to burn their sons and daughters alivein honour of Molech: a thing I have never ordered, that had never entered my thoughts -- that they would causeJudah to sin by anything so loathsome!
36 Most mégis így szól az Úr, Izrael Istene ehhez a városhoz, melyről ti azt mondjátok, hogy Babilon királyának kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész által:	36 "So now, this is what Yahweh, God of Israel, says about this city of which you now say: By means ofsword, famine and plague, it is already within the king of Babylon's clutches:
37 »Íme, én összegyűjtöm őket minden országból, ahová elűztem őket haragomban és indulatomban, nagy bosszúsággal; visszahozom őket erre a helyre, és letelepítem biztonságban.	37 Look, I shall gather them in from al the countries where I have driven them in my anger, my fury andgreat wrath. I shal bring them back to this place and make them live in safety.
38 Az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek.	38 Then they will be my people, and I shall be their God.
39 Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy féljenek engem minden időben, és jó dolguk legyen nekik és fiaiknak is utánuk.	39 I shal give them singleness of heart and singleness of conduct so that they wil always fear me, fortheir own good and that of their children after them.
40 Örök szövetséget kötök velük: nem fordulok el tőlük, hogy jót tegyek velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy ne távozzanak el tőlem.	40 I shal make an everlasting covenant with them, never to cease in my efforts for their welfare, and Ishall put respect for me in their hearts, so that they wil never turn away from me again.
41 Örvendezni fogok miattuk, hogy jót teszek velük; és elültetem őket ebbe a földbe hűséggel, egész szívemmel és egész lelkemmel.	41 My joy wil lie in them and in doing them good, and I shal plant them firmly in this country, with al myheart and soul.
42 Mert így szól az Úr: Ahogy elhoztam erre a népre mindezt a nagy bajt, úgy hozom el rájuk mindazt a jót, amit kimondok róluk.	42 For Yahweh says this: Just as I have brought this complete and total disaster on this people, so I shalbring them al the good things I have promised them.
43 Fognak még szántóföldet vásárolni ebben az országban, melyről ti azt mondjátok, hogy pusztaság az, ember és állat nélkül, amely a káldeaiak kezébe adatott.	43 Fields wil again be bought in this country of which you now say: It is a wasteland without human oranimal, already in the clutches of the Chaldaeans.
44 Ezüstért vásárolnak majd szántóföldeket, megírják a szerződést, lepecsételik, és tanúkat állítanak Benjamin földjén és Jeruzsálem környékén, Júda városaiban és a hegyvidék városaiban, az alföld városaiban és a délvidék városaiban, mert jóra fordítom sorsukat« – mondja az Úr.	44 People wil buy fields, pay money, draw up deeds, seal them and have them witnessed in the territoryof Benjamin, in the districts round Jerusalem, in the towns of Judah, of the highlands, of the lowlands and of theNegeb. For I shal bring back their captives, Yahweh declares." '