Jeremiás könyve 27

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Cidkijának, Jozija fiának, Júda királyának uralkodása kezdetén ez az ige hangzott el Jeremiáshoz az Úrtól:	1 In principio regni Joakim filii Josiæ regis Juda, factum est verbum istud ad Jeremiam a Domino, dicens :
2 »Így szólt hozzám az Úr: Csinálj magadnak köteleket és igákat, s tedd a nyakadba!	2 Hæc dicit Dominus ad me : Fac tibi vincula et catenas, et pones eas in collo tuo,
3 Majd küldd el azokat Edom királyának, Moáb királyának, Ammon fiai királyának, Tírusz királyának és Szidon királyának azokkal a követekkel, akik Jeruzsálembe jöttek Cidkijához, Júda királyához!	3 et mittes eas ad regem Edom, et ad regem Moab, et ad regem filiorum Ammon, et ad regem Tyri, et ad regem Sidonis, in manu nuntiorum qui venerunt Jerusalem ad Sedeciam regem Juda.
4 Parancsold meg nekik, hogy ezt mondják uruknak: Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Így beszéljetek uratokhoz:	4 Et præcipies eis ut ad dominos suos loquantur : Hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israël : Hæc dicetis ad dominos vestros :
5 Én alkottam a földet, az embereket és az állatokat, melyek a föld színén vannak, nagy hatalmammal és kinyújtott karommal, s annak adom, akinek én jónak látom.	5 Ego feci terram, et homines, et jumenta quæ sunt super faciem terræ, in fortitudine mea magna, et in brachio meo extento, et dedi eam ei qui placuit in oculis meis.
6 Most tehát én mindezeket az országokat Nebukadnezárnak, Babilon királyának, az én szolgámnak kezébe adom; még a mező vadjait is neki adom, hogy őt szolgálják.	6 Et nunc itaque ego dedi omnes terras istas in manu Nabuchodonosor regis Babylonis servi mei : insuper et bestias agri dedi ei, ut serviant illi :
7 Szolgálni fogja minden nemzet őt, a fiát és fiának a fiát, míg el nem jön az ő országának is az ideje, amikor sok nemzet és nagy királyok szolgaságra vetik őt.	7 et servient ei omnes gentes, et filio ejus, et filio filii ejus, donec veniat tempus terræ ejus et ipsius : et servient ei gentes multæ et reges magni.
8 Ez történik majd: azt a nemzetet és királyságot, amely nem szolgálja őt, Nebukadnezárt, Babilon királyát, és amely nem hajtja nyakát Babilon királyának igájába, azt a nemzetet karddal, éhínséggel és dögvésszel látogatom meg – mondja az Úr –, míg meg nem semmisítem őket keze által.	8 Gens autem et regnum quod non servierit Nabuchodonosor regi Babylonis, et quicumque non curvaverit collum suum sub jugo regis Babylonis, in gladio, et in fame, et in peste visitabo super gentem illam, ait Dominus, donec consumam eos in manu ejus.
9 Ti azért ne hallgassatok prófétáitokra, jósaitokra, álomlátóitokra, jövendőmondóitokra és varázslóitokra, akik azt mondják nektek: ‘Nem fogjátok szolgálni Babilon királyát!’	9 Vos ergo nolite audire prophetas vestros, et divinos, et somniatores, et augures, et maleficos, qui dicunt vobis : Non servietis regi Babylonis :
10 Mert ezek hazugságot prófétálnak nektek, hogy eltávolítsanak titeket földetekről, hogy elűzzelek benneteket, és elvesszetek.	10 quia mendacium prophetant vobis, ut longe vos faciant de terra vestra, et ejiciant vos, et pereatis.
11 Azt a nemzetet azonban, amely Babilon királyának igájába hajtja nyakát, és őt szolgálja, meghagyom a saját földjén – mondja az Úr –, hogy művelje azt, és rajta lakjék.«	11 Porro gens quæ subjecerit cervicem suam sub jugo regis Babylonis, et servierit ei, dimittam eam in terra sua, dicit Dominus, et colet eam, et habitabit in ea.
12 Cidkijához, Júda királyához is mindezeknek az igéknek megfelelően szóltam: »Hajtsátok nyakatokat Babilon királyának igájába, szolgáljátok őt és népét, akkor élni fogtok!	12 Et ad Sedeciam regem Juda locutus sum secundum omnia verba hæc, dicens : Subjicite colla vestra sub jugo regis Babylonis, et servite ei et populo ejus, et vivetis.
13 Miért halnátok meg, te és a néped, a kard, az éhínség és a dögvész által, ahogy az Úr annak a nemzetnek mondta, amely nem szolgálja Babilon királyát?	13 Quare moriemini, tu et populus tuus, gladio, et fame, et peste, sicut locutus est Dominus ad gentem quæ servire noluerit regi Babylonis ?
14 Ne hallgassatok a próféták szavaira, akik azt mondják nektek: ‘Nem fogjátok szolgálni Babilon királyát’, mivel ezek hazugságot prófétálnak nektek!	14 Nolite audire verba prophetarum dicentium vobis : Non servietis regi Babylonis : quia mendacium ipsi loquuntur vobis :
15 Mert nem küldtem őket – mondja az Úr –, és ők hazug módon prófétálnak az én nevemben, hogy elűzzelek titeket, és elvesszetek, ti és a próféták, akik prófétálnak nektek.«	15 quia non misi eos, ait Dominus, et ipsi prophetant in nomine meo mendaciter, ut ejiciant vos, et pereatis, tam vos quam prophetæ qui vaticinantur vobis.
16 A papoknak és ennek az egész népnek pedig ezt mondtam: »Így szól az Úr: Ne hallgassatok prófétáitok szavaira, akik így prófétálnak nektek: ‘Íme, az Úr házának felszerelései most hamarosan visszakerülnek Babilonból’, mert ezek hazugságot prófétálnak nektek!	16 Et ad sacerdotes, et ad populum istum, locutus sum, dicens : Hæc dicit Dominus : Nolite audire verba prophetarum vestrorum, qui prophetant vobis, dicentes : Ecce vasa Domini revertentur de Babylone nunc cito : mendacium enim prophetant vobis.
17 Ne hallgassatok rájuk, hanem szolgáljátok Babilon királyát, akkor élni fogtok! Miért legyen rommá ez a város?	17 Nolite ergo audire eos : sed servite regi Babylonis, ut vivatis : quare datur hæc civitas in solitudinem ?
18 Ha próféták ők, és ha velük van az Úr igéje, esedezzenek csak a Seregek Urához, hogy ne kerüljenek Babilonba azok a felszerelések, amelyek megmaradtak az Úr házában, Júda királyának házában és Jeruzsálemben!«	18 Et si prophetæ sunt, et est verbum Domini in eis, occurrant Domino exercituum, ut non veniant vasa quæ derelicta fuerant in domo Domini, et in domo regis Juda, et in Jerusalem, in Babylonem.
19 Mert így szól a Seregek Ura az oszlopokról, a medencéről, az állványokról és a többi felszerelésről, amelyek megmaradtak ebben a városban,	19 Quia hæc dicit Dominus exercituum ad columnas, et ad mare, et ad bases, et ad reliqua vasorum quæ remanserunt in civitate hac,
20 amelyeket nem vett el Nebukadnezár, Babilon királya, amikor fogságba vitte Jeruzsálemből Babilonba Joachint, Joakim fiát, Júda királyát és Júda meg Jeruzsálem összes nemesét;	20 quæ non tulit Nabuchodonosor rex Babylonis cum transferret Jechoniam filium Joakim regem Juda de Jerusalem in Babylonem, et omnes optimates Juda et Jerusalem :
21 bizony, így szól a Seregek Ura, Izrael Istene azokról a felszerelésekről, amelyek megmaradtak az Úr házában, Júda királyának házában és Jeruzsálemben:	21 quia hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israël, ad vasa quæ derelicta sunt in domo Domini, et in domo regis Juda et Jerusalem :
22 »Babilonba viszik őket, és ott lesznek addig a napig, amelyen meglátogatom őket, – mondja az Úr. – Akkor majd felhozom és visszateszem azokat erre a helyre.«	22 In Babylonem transferentur, et ibi erunt usque ad diem visitationis suæ, dicit Dominus, et afferri faciam ea, et restitui in loco isto.