Jeremiás könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Halljátok az igét, melyet szólt az Úr rólatok, Izrael háza!	1 ακουσατε τον λογον κυριου ον ελαλησεν εφ' υμας οικος ισραηλ
2 Így szól az Úr: »A nemzetek útjait el ne tanuljátok, és az égi jelektől meg ne rémüljetek, mert a nemzetek rémülnek meg azoktól!	2 ταδε λεγει κυριος κατα τας οδους των εθνων μη μανθανετε και απο των σημειων του ουρανου μη φοβεισθε οτι φοβουνται αυτα τοις προσωποις αυτων
3 Mert a népek szokásai hiábavalóság; hiszen fát vágnak ki az erdőből, mesterember keze készíti fejszével.	3 οτι τα νομιμα των εθνων ματαια ξυλον εστιν εκ του δρυμου εκκεκομμενον εργον τεκτονος και χωνευμα
4 Ezüsttel és arannyal szépíti; szögekkel és kalapáccsal erősítik meg, hogy ne inogjon.	4 αργυριω και χρυσιω κεκαλλωπισμενα εστιν εν σφυραις και ηλοις εστερεωσαν αυτα και ου κινηθησονται
5 Olyanok, mint a madárijesztő az uborkaföldön: nem beszélnek; hordozni kell őket, mert lépni sem tudnak. Ne féljetek tőlük, mert nem tesznek rosszat, de jót tenni sem tudnak!«	5 αιρομενα αρθησονται οτι ουκ επιβησονται μη φοβηθητε αυτα οτι ου μη κακοποιησωσιν και αγαθον ουκ εστιν εν αυτοις
6 Nincs senki olyan, mint te, Uram! Nagy vagy, és nagy a te neved hatalomban.	6 -
7 Ki ne félne téged, nemzetek Királya? Hiszen téged illet ez, mert a nemzetek összes bölcsei között és összes királyságukban nincs senki olyan, mint te!	7 -
8 Egytől egyig ostobák és balgák; hiábavalóságok tana: csak fa az;	8 -
9 Tarzisból hozott vékony ezüstlemez és Ofázból való arany, mesterember és ötvös kezének műve. Kék és vörös bíbor a ruhájuk, szakértők műve valamennyi.	9 αργυριον τορευτον εστιν ου πορευσονται αργυριον προσβλητον απο θαρσις ηξει χρυσιον μωφαζ και χειρ χρυσοχοων εργα τεχνιτων παντα υακινθον και πορφυραν ενδυσουσιν αυτα
10 Az Úr azonban igaz Isten, élő Isten ő, és örökkévaló Király. Haragjától megrendül a föld, és nem bírják el bosszúságát a nemzetek.	10 -
11 Így szóljatok hozzájuk »Az istenek, akik nem alkották az eget és a földet, el fognak veszni a földről és az ég alól!«	11 ουτως ερειτε αυτοις θεοι οι τον ουρανον και την γην ουκ εποιησαν απολεσθωσαν απο της γης και υποκατωθεν του ουρανου τουτου
12 Aki alkotta a földet erejével, megszilárdította a földkerekséget bölcsességével, és értelmével kifeszítette az egeket,	12 κυριος ο ποιησας την γην εν τη ισχυι αυτου ο ανορθωσας την οικουμενην εν τη σοφια αυτου και τη φρονησει αυτου εξετεινεν τον ουρανον
13 annak hangjára víztömeg lesz az égben, és ködfelhőket hoz fel a föld széléről; villámokat alkot az esőhöz, és előhozza a szelet tárházaiból.	13 και πληθος υδατος εν ουρανω και ανηγαγεν νεφελας εξ εσχατου της γης αστραπας εις υετον εποιησεν και εξηγαγεν φως εκ θησαυρων αυτου
14 Ostoba lett minden ember tudás híján, szégyent vallott minden ötvös a szobrával; mert hamisság az öntvénye, és nincs bennük lélek.	14 εμωρανθη πας ανθρωπος απο γνωσεως κατησχυνθη πας χρυσοχοος επι τοις γλυπτοις αυτου οτι ψευδη εχωνευσαν ουκ εστιν πνευμα εν αυτοις
15 Hiábavalóságok azok, és nevetséges művek, meglátogatásuk idején elvesznek.	15 ματαια εστιν εργα εμπεπαιγμενα εν καιρω επισκοπης αυτων απολουνται
16 Nem olyan, mint ezek, Jákob osztályrésze, mert ő az, aki a mindenséget formálta, és Izrael az ő tulajdon törzse; Seregek Ura az ő neve.	16 ουκ εστιν τοιαυτη μερις τω ιακωβ οτι ο πλασας τα παντα αυτος κληρονομια αυτου κυριος ονομα αυτω
17 Szedd össze a földről csomagodat, aki az ostromlott helyen laksz!	17 συνηγαγεν εξωθεν την υποστασιν σου κατοικουσα εν εκλεκτοις
18 Mert így szól az Úr: »Íme, én elhajítom az ország lakóit ezúttal, és megszorongatom őket, hogy megtaláljanak.«	18 οτι ταδε λεγει κυριος ιδου εγω σκελιζω τους κατοικουντας την γην ταυτην εν θλιψει οπως ευρεθη η πληγη σου
19 Jaj nekem összetörésem miatt, gyógyíthatatlan a sebem! Én pedig azt mondtam: »Igen, ez az én betegségem, majd elviselem!«	19 ουαι επι συντριμματι σου αλγηρα η πληγη σου καγω ειπα οντως τουτο το τραυμα μου και κατελαβεν με
20 Sátram elpusztult, és minden kötelem elszakadt; fiaim elmentek tőlem, és nincsenek többé. Nincs már senki, aki kifeszítse sátramat, és felvonja sátorkárpitjaimat.	20 η σκηνη μου εταλαιπωρησεν ωλετο και πασαι αι δερρεις μου διεσπασθησαν οι υιοι μου και τα προβατα μου ουκ εισιν ουκ εστιν ετι τοπος της σκηνης μου τοπος των δερρεων μου
21 Bizony, ostobák lettek a pásztorok, és az Urat nem keresték; ezért nem boldogultak, és egész nyájuk szétszóródott.	21 οτι οι ποιμενες ηφρονευσαντο και τον κυριον ουκ εξεζητησαν δια τουτο ουκ ενοησεν πασα η νομη και διεσκορπισθησαν
22 Íme, zaj hangja jön, és nagy zúgás észak földjéről, hogy pusztasággá tegye Júda városait, sakálok tanyájává.	22 φωνη ακοης ιδου ερχεται και σεισμος μεγας εκ γης βορρα του ταξαι τας πολεις ιουδα εις αφανισμον και κοιτην στρουθων
23 »Tudom, Uram, hogy nem az emberé az ő útja; nem a járó férfira tartozik, hogy irányítsa lépteit.	23 οιδα κυριε οτι ουχι του ανθρωπου η οδος αυτου ουδε ανηρ πορευσεται και κατορθωσει πορειαν αυτου
24 Fenyíts meg engem, Uram, de mértékkel, ne haragodban, nehogy semmivé tégy!«	24 παιδευσον ημας κυριε πλην εν κρισει και μη εν θυμω ινα μη ολιγους ημας ποιησης
25 Öntsd ki indulatodat a nemzetekre, amelyek nem ismernek téged, és a nemzetségekre, melyek nem szólítják nevedet; mert fölemésztették Jákobot, fölemésztették őt és megsemmisítették, és lakóhelyét elpusztították.	25 εκχεον τον θυμον σου επι εθνη τα μη ειδοτα σε και επι γενεας αι το ονομα σου ουκ επεκαλεσαντο οτι κατεφαγον τον ιακωβ και εξανηλωσαν αυτον και την νομην αυτου ηρημωσαν