Sirák fiának könyve 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól.	1 Quam bonum est arguere, quam irasci, et confitentem in oratione non prohibere !
2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől,	2 Concupiscentia spadonis devirginabit juvenculam :
3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát.	3 sic qui facit per vim judicium iniquum.
4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt.	4 Quam bonum est correptum manifestare p?nitentiam ! sic enim effugies voluntarium peccatum.
5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar.	5 Est tacens qui invenitur sapiens : et est odibilis qui procax est ad loquendum.
6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt.	6 Est tacens non habens sensum loquelæ : et est tacens sciens tempus aptum.
7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz.	7 Homo sapiens tacebit usque ad tempus : lascivus autem et imprudens non servabunt tempus.
8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik.	8 Qui multis utitur verbis lædet animam suam : et qui potestatem sibi sumit injuste, odietur.
9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség!	9 Est processio in malis viro indisciplinato, et est inventio in detrimentum.
10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni!	10 Est datum quod non est utile, et est datum cujus retributio duplex.
11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét.	11 Est propter gloriam minoratio, et est qui ab humilitate levabit caput.
12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen!	12 Est qui multa redimat modico pretio, et restituens ea in septuplum.
13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész.	13 Sapiens in verbis seipsum amabilem facit : gratiæ autem fatuorum effundentur.
14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit.	14 Datus insipientis non erit utilis tibi : oculi enim illius septemplices sunt.
15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját.	15 Exigua dabit, et multa improperabit : et apertio oris illius inflammatio est.
16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember!	16 Hodie f?neratur quis, et cras expetit : odibilis est homo hujusmodi.
17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.«	17 Fatuo non erit amicus, et non erit gratia bonis illius :
18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan!	18 qui enim edunt panem illius, falsæ linguæ sunt. Quoties et quanti irridebunt eum !
19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát.	19 neque enim quod habendum erat directo sensu distribuit ; similiter et quod non erat habendum.
20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása.	20 Lapsus falsæ linguæ quasi qui in pavimento cadens : sic casus malorum festinanter veniet.
21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából.	21 Homo acharis quasi fabula vana, in ore indisciplinatorum assidua erit.
22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben.	22 Ex ore fatui reprobabitur parabola : non enim dicit illam in tempore suo.
23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra.	23 Est qui vetatur peccare præ inopia, et in requie sua stimulabitur.
24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti.	24 Est qui perdet animam suam præ confusione, et ab imprudenti persona perdet eam : personæ autem acceptione perdet se.
25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi.	25 Est qui præ confusione promittit amico, et lucratus est eum inimicum gratis.
26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában!	26 Opprobrium nequam in homine mendacium : et in ore indisciplinatorum assidue erit.
27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze.	27 Potior fur quam assiduitas viri mendacis : perditionem autem ambo hæreditabunt.
28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák.	28 Mores hominum mendacium sine honore, et confusio illorum cum ipsis sine intermissione.
29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt.	29 Sapiens in verbis producet seipsum, et homo prudens placebit magnatis.
30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól.	30 Qui operatur terram suam inaltabit acervum frugum, et qui operatur justitiam, ipse exaltabitur : qui vero placet magnatis effugiet iniquitatem.
31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket.	31 Xenia et dona excæcant oculos judicum, et quasi mutus, in ore avertit correptiones eorum.
32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét.	32 Sapientia absconsa, et thesaurus invisus, quæ utilitas in utrisque ?
	33 Melior est qui celat insipientiam suam, quam homo qui abscondit sapientiam suam.