A bölcsesség könyve 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Tévesen vélekedve azt mondják egymásnak: »Rövid az életünk ideje és szomorú, nincsen orvosság az ember halála ellen, és nincs, akiről tudnák, hogy visszajött az alvilágból.	1 they who said among themselves, thinking not aright: "Brief and troublous is our lifetime; neither is there any remedy for man's dying, nor is anyone known to have come back from the nether world.
2 Mert semmiből lettünk és majd olyanok leszünk, mintha nem is lettünk volna, mert csak füst az éltető lehelet orrunkban, s a gondolat csak szikra szívünk lüktetésére:	2 For haphazard were we born, and hereafter we shall be as though we had not been; Because the breath in our nostrils is a smoke and reason is a spark at the beating of our hearts,
3 ha ez elalszik, testünk hamuvá lesz, a lélek pedig elszáll, mint lenge szellő.	3 And when this is quenched, our body will be ashes and our spirit will be poured abroad like unresisting air.
4 Idő múltán elfelejtik nevünket is, és senki sem gondol többé tetteinkre. Életünk elmúlik, ahogy a felhő szertefoszlik, eloszlik mint a köd, melyet a nap sugara elűz, és a melege földre sújt.	4 Even our name will be forgotten in time, and no one will recall our deeds. So our life will pass away like the traces of a cloud, and will be dispersed like a mist pursued by the sun's rays and overpowered by its heat.
5 Olyan az életünk, mint az árnyék vonulása, és végünkből nincs visszatérés, mert le van pecsételve az, és nem tér vissza senki sem.	5 For our lifetime is the passing of a shadow; and our dying cannot be deferred because it is fixed with a seal; and no one returns.
6 Rajta tehát! Éljünk a jelen javakkal, élvezzük a teremtést sietve, míg fiatalok vagyunk!	6 Come, therefore, let us enjoy the good things that are real, and use the freshness of creation avidly.
7 Töltekezzünk pompás borral és mirhával, ne menjünk el az évszak virágai mellett!	7 Let us have our fill of costly wine and perfumes, and let no springtime blossom pass us by;
8 Koszorúzzuk magunkat rózsákkal, mielőtt elhervadnának, ne maradjon rét kicsapongásunktól érintetlen!	8 let us crown ourselves with rosebuds ere they wither.
9 Egyikünk se vonja ki magát tobzódásunkból, mindenütt rakjuk le vígságunk jeleit, mert ez a mi osztályrészünk, ez a mi sorsunk!	9 Let no meadow be free from our wantonness; everywhere let us leave tokens of our rejoicing, for this our portion is, and this our lot.
10 Nyomjuk el a szegény igazat, ne kíméljük az özvegyet, és ne tekintsünk a koros aggastyán ősz hajára!	10 Let us oppress the needy just man; let us neither spare the widow nor revere the old man for his hair grown white with time.
11 Erőnk legyen az igazság mércéje, mert ami gyenge, az haszontalan!	11 But let our strength be our norm of justice; for weakness proves itself useless.
12 Leselkedjünk tehát az igazra, mert az utunkban áll, és ellenkezik tetteinkkel, törvényszegést vet a szemünkre, s megszól, hogy vétettünk a tisztesség ellen.	12 Let us beset the just one, because he is obnoxious to us; he sets himself against our doings, Reproaches us for transgressions of the law and charges us with violations of our training.
13 Azzal kérkedik, hogy nála van az Isten ismerete, és Isten gyermekének mondja magát.	13 He professes to have knowledge of God and styles himself a child of the LORD.
14 Nézeteinknek ő a vádlója,	14 To us he is the censure of our thoughts; merely to see him is a hardship for us,
15 még az is terhes nekünk, ha látjuk őt, mert élete másokétól különbözik, és ösvényei egészen különösek.	15 Because his life is not like other men's, and different are his ways.
16 Ő komolytalannak néz minket, tartózkodik útjainktól, mint a szennytől, s boldognak hirdeti az igazak végét, és azzal dicsekszik, hogy Isten az ő atyja.	16 He judges us debased; he holds aloof from our paths as from things impure. He calls blest the destiny of the just and boasts that God is his Father.
17 Lássuk tehát, igazak-e beszédei? Tegyük próbára, mi lesz majd vele, tudjuk meg, milyen lesz a vége!	17 Let us see whether his words be true; let us find out what will happen to him.
18 Mert ha az igaz Isten gyermeke, akkor ő meg is óvja, és kiragadja ellenségei kezéből.	18 For if the just one be the son of God, he will defend him and deliver him from the hand of his foes.
19 Tegyük őt próbára szidalommal, kínzással, hogy megismerjük szelídségét, és kipróbáljuk állhatatosságát!	19 With revilement and torture let us put him to the test that we may have proof of his gentleness and try his patience.
20 Ítéljük őt gyalázatos halálra, mert – amint mondja – oltalomban részesül!«	20 Let us condemn him to a shameful death; for according to his own words, God will take care of him."
21 Így gondolják ők, de tévednek, mert gonoszságuk vakká tette őket.	21 These were their thoughts, but they erred; for their wickedness blinded them,
22 Nem ismerik Isten titkait, nem remélik a jóság bérét, és nem tekintik a szeplőtelen lelkek jutalmát.	22 And they knew not the hidden counsels of God; neither did they count on a recompense of holiness nor discern the innocent souls' reward.
23 Isten ugyanis halhatatlannak teremtette az embert, és saját hasonlóságára és képére alkotta,	23 For God formed man to be imperishable; the image of his own nature he made him.
24 a halál pedig a sátán irigységéből jött a világba, és követik őt azok, akik az ő oldalán vannak.	24 But by the envy of the devil, death entered the world, and they who are in his possession experience it.