A zsoltárok könyve 42

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól.	1 [For the choirmaster Poem Of the sons of Korah] As a deer yearns for running streams, so I yearn foryou, my God.
2 Amint a szarvas kívánkozik a forrás vizéhez, úgy kívánkozik lelkem tehozzád, Istenem!	2 I thirst for God, the living God; when shal I go to see the face of God?
3 Szomjazza lelkem az erős, élő Istent: mikor jutok oda, hogy Isten színe előtt megjelenjek?	3 I have no food but tears day and night, as al day long I am taunted, 'Where is your God?'
4 Éjjel-nappal könnyem a kenyerem, hiszen napról-napra azt mondják nekem: »Hol van a te Istened?«	4 This I remember as I pour out my heart, how I used to pass under the roof of the Most High used to goto the house of God, among cries of joy and praise, the sound of the feast.
5 Kiöntöm lelkemet és arra emlékezem, hogyan vonultam a csodás hajlék helyére, az Isten házához hangos ujjongással és hálaadással, az ünneplő sokasággal.	5 Why be so downcast, why all these sighs? Hope in God! I will praise him stil , my Saviour,
6 Miért vagy szomorú, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert fogom még áldani őt, arcom üdvösségét, az én Istenemet!	6 my God. When I am downcast I think of you: from the land of Jordan and Hermon, I think of you,humble mountain.
7 Lelkem elcsüggedt bennem, azért rád gondolok a Jordán és a Hermon földjéről, a Miszár hegyéről.	7 Deep is cal ing to deep by the roar of your cataracts, al your waves and breakers have rolled over me.
8 Örvény örvényt hív elő, amíg harsognak zuhatagjaid: mind áthaladnak rajtam árjaid és hullámaid.	8 In the daytime God sends his faithful love, and even at night; the song it inspires in me is a prayer tomy living God.
9 Nappal kegyességét küldi nekem az Úr, s éjjel neki szól énekem: imádkozom éltem Istenéhez.	9 I shal say to God, my rock, 'Why have you forgotten me? Why must I go around in mourning,harrassed by the enemy?'
10 Ezt mondom Istennek: »Oltalmazóm, miért feledkezel meg rólam? Miért kell szomorúan járnom-kelnem, miközben sanyargat engem ellenségem?«	10 With death in my bones, my enemies taunt me, al day long they ask me, 'Where is your God?'
11 Amíg csontjaimat törve, gyaláznak elnyomóim, és napról-napra azt mondják nekem: »Hol van a te Istened?«	11 Why so downcast, why al these sighs? Hope in God! I wil praise him stil , my Saviour, my God.
12 Miért vagy szomorú, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert fogom még áldani őt, arcom üdvösségét, az én Istenemet!