A zsoltárok könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 A karvezetőnek. A »Szarvastehén hajnalban« dallama szerint. Dávid zsoltára.	1 Au maître de chant. Sur l’air “Biche de l’aurore…”. Psaume de David.
2 Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Távol van szabadulásomtól hangos jajveszékelésem.	2 Mon Dieu, mon Dieu, pourquoi m’as-tu abandonné? Que tu es loin de mon appel, loin des paroles que je crie!
3 Én Istenem, kiáltok nappal, de te nem hallgatsz meg, és éjjel is, de nyugtot nem találok.	3 Mon Dieu, je t’appelle de jour sans que tu répondes, de toute la nuit je ne peux me taire.
4 Pedig te szent vagy és Izrael dicsérete között laksz.	4 C’est toi qui habites le Sanctuaire d’où monte vers toi la louange d’Israël.
5 Benned bíztak atyáink, bíztak, és te megszabadítottad őket.	5 Nos pères ont mis en toi leur espérance, ils espéraient et tu les sauvais.
6 Hozzád kiáltottak és megszabadultak, benned bíztak és meg nem szégyenültek.	6 Ils criaient vers toi et tu les délivrais, ils avaient confiance et n’étaient pas déçus.
7 Én azonban féreg vagyok, nem ember, embereknek gyalázata, népnek utálata.	7 Mais moi je ne suis plus un homme, rien qu’un ver; on a honte de moi, le peuple me méprise.
8 Aki csak lát, mind gúnyt űz belőlem, félrehúzza ajkát, fejét csóválgatja:	8 Ceux qui me voient se moquent, ils ricanent, ils hochent la tête et ils disent:
9 »Az Úrban bízott, mentse meg őt, szabadítsa meg, ha kedvét leli benne.«	9 “Il s’en est remis au Seigneur, qu’il le délivre, qu’il le sauve, s’il tient à lui.”
10 Hiszen te vagy, aki kihoztál engem anyám méhéből, te vagy reménységem anyám emlője óta.	10 C’est toi qui m’as accouché et placé entre les seins de ma mère.
11 Rád voltam utalva anyám ölétől, anyám méhétől fogva te vagy az Istenem.	11 Au sortir du sein j’étais jeté sur toi, c’est toi mon Dieu dès le sein de ma mère.
12 Ne légy távol tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, aki segítséget nyújtana.	12 Ne t’éloigne pas de moi quand l’angoisse est là, vois que personne ne me secourt.
13 Körülvett engem sok tulok, Básán bikái körülfogtak engem.	13 Me voici encerclé: c’est une horde de taureaux sauvages, de bêtes de Bashan.
14 Kitátották felém szájukat, mint ragadozó és ordító oroszlán.	14 Je crois voir la gueule grande ouverte de lions rugissants prêts à me dévorer.
15 Szétfolytam, miként a víz, minden csontom kificamodott, szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben.	15 Je suis comme un vase qui perd l’eau, tous mes os se disloquent, mon cœur est une cire qui fond, il se défait dans mes entrailles.
16 Ajkam, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába.	16 J’ai la gorge sèche comme un tesson, ma langue se colle à mon palais, j’ai déjà sur les lèvres la poussière de la tombe.
17 Körülvett engem nagy sereg kutya, a gonoszok zsinatja körülfogott engem. Átlyuggatták kezemet és lábamat,	17 Une meute de chiens m’entoure, une bande de malfaiteurs m’attaque, ils m’ont lié les mains et les pieds.
18 megszámlálhattam minden csontomat. Néznek rám, bámulnak engem,	18 Ils ont pu compter tous mes os, car ils me regardent et m’observent.
19 elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek.	19 Ils se partagent mes vêtements; ma tunique, ils l’ont tirée au sort.
20 De te, Uram, ne légy távol tőlem, én erősségem siess segítségemre!	20 Mais toi, Seigneur, ne reste pas au loin, toi qui es ma force, hâte-toi de me secourir.
21 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet a kutyák karmából!	21 Réclame à l’épée ma vie: je n’en ai qu’une; reprends-la d’entre les pattes du chien.
22 Ments meg az oroszlán torkából, engem, a megalázottat, a bölény szarvától!	22 Délivre-moi de la gueule du lion, sauve celui qui n’est rien, des cornes du taureau.
23 Hadd hirdessem testvéreimnek nevedet, a gyülekezetben hadd dicsérjelek:	23 Je ferai pour mes frères l’éloge de ton nom, je te louerai dans la grande assemblée:
24 Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt, Jákob minden utóda, magasztaljátok őt! Félje őt Izrael minden utóda,	24 “Vous qui craignez le Seigneur, louez-le, que toute la race de Jacob le vénère, que les descendants d’Israël le redoutent!
25 Mert ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát, nem fordítja el tőle tekintetét, és meghallgatja, amikor hozzá kiált.	25 Car il n’a pas rougi de voir, il n’a pas méprisé le malheur du malheureux. Il n’a pas détourné de lui son regard, il a répondu à son appel.”
26 Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben; amit fogadtam, teljesítem azok előtt, akik félik őt.	26 Qui vais-je louer sinon toi, dans la grande assemblée? Je tiendrai mes promesses devant ceux qui te craignent.
27 Jóllakásig esznek majd a szegények, akik keresik az Urat, dicsérik majd őt: »Éledjen fel szívük mindörökre!«	27 Tes pauvres mangeront et seront rassasiés: vous qui cherchez le Seigneur, louez-le, et que vos cœurs vivent à jamais.
28 Észbe kap és megtér az Úrhoz a föld minden határa, és leborul színe előtt a nemzetek valamennyi családja.	28 Partout, alors, on fera mention du Seigneur, de toute la terre on reviendra vers lui, toutes les familles des nations viendront adorer.
29 Mert az Úré a királyi hatalom, és ő uralkodik a nemzeteken.	29 Car la royauté appartient au Seigneur, c’est lui qui a pouvoir sur les nations.
30 Csak őt imádják mind, akik a földben alszanak; leborulnak előtte mindazok, akik a porba leszállnak. Neki él majd a lelkem,	30 Ceux-là même qui dorment dans la terre se prosterneront devant lui; ceux qui sont devenus poussière lui rendront hommage. Mon âme vivra pour lui,
31 Neki szolgálnak majd utódaim. Az Úrról beszélnek az eljövendő nemzedéknek,	31 ma race le servira, pour parler du Seigneur à la génération
32 az ő igazságát fogják hirdetni a születendő népnek: »Így cselekedett az Úr!«	32 qui vient, pour annoncer sa justice au peuple qui va naître: “Voilà ce qu’a fait le Seigneur!”