Jób könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:	1 Job prit la parole et dit:
2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,	2 Oh! Si l'on pouvait peser mon affliction, mettre sur une balance tous mes maux ensemble!
3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!	3 Mais c'est plus lourd que le sable des mers: aussi mes propos sont-ils irréfléchis.
4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.	4 Les flèches de Shaddaï en moi sont plantées, mon humeur boit leur venin et les terreurs de Dieu sont enligne contre moi.
5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?	5 Voit-on braire l'onagre auprès de l'herbe tendre, le boeuf mugir à portée du fourrage?
6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?	6 Un aliment fade se mange-t-il sans sel, le blanc de l'oeuf a-t-il quelque saveur?
7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!	7 Or ce que mon appétit se refuse à toucher, c'est là ma nourriture de malade.
8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,	8 Oh! que se réalise donc ma prière, que Dieu réponde à mon attente!
9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!	9 Que Lui consente à m'écraser, qu'il dégage sa main et me supprime!
10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.	10 J'aurai du moins cette consolation, ce sursaut de joie en de cruelles souffrances, de n'avoir pas renié lesdécrets du Saint.
11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?	11 Ai-je donc assez de force pour attendre? Voué à une telle fin, à quoi bon patienter?
12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?	12 Ma force est-elle celle du roc, ma chair est-elle de bronze?
13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.	13 Aurai-je pour appui le néant et tout secours n'a-t-il pas fui loin de moi?
14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.	14 Refuser la pitié à son prochain, c'est rejeter la crainte de Shaddaï.
15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;	15 Mes frères ont été décevants comme un torrent, comme le cours des torrents passagers.
16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;	16 La glace assombrit leurs eaux, au-dessus d'eux fond la neige,
17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;	17 mais, dès la saison brûlante, ils tarissent, ils s'évanouissent sous l'ardeur du soleil.
18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.	18 Pour eux, les caravanes quittent les pistes, s'enfoncent dans le désert et s'y perdent.
19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,	19 Les caravanes de Téma les fixent des yeux, en eux espèrent les convois de Saba.
20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.	20 Leur confiance se voit déçue; arrivés près d'eux, ils restent confondus.
21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!	21 Tels vous êtes pour moi à cette heure: à ma vue, saisis d'effroi, vous prenez peur.
22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?	22 Vous ai-je donc dit: "Faites-moi tel don, offrez tel présent pour moi sur vos biens;
23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?	23 arrachez-moi à l'étreinte d'un oppresseur, délivrez-moi des mains d'un violent?"
24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!	24 Instruisez-moi, alors je me tairai; montrez-moi en quoi j'ai pu errer.
25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?	25 On supporte sans peine des discours équitables, mais vos critiques, que visent-elles?
26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;	26 Prétendez-vous censurer des paroles, propos de désespoir qu'emporte le vent?
27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.	27 Vous iriez jusqu'à tirer au sort un orphelin, à faire bon marché de votre ami!
28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?	28 Allons, je vous en prie, regardez-moi! En face, je ne mentirai point.
29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,	29 Revenez, pas d'injustice; revenez, car je reste dans mon droit.
30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!	30 Y a-t-il du mal sur mes lèvres? Mon palais ne sait-il plus discerner l'infortune?