Kivonulás könyve 31

¹ Aztán így szólt az Úr Mózeshez:

² »Íme, név szerint meghívtam Bezeleélt, Úrinak, a Júda törzséből való Húr fiának a fiát.

³ Eltöltöttem Isten lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudással minden munkára,

⁴ mindannak kigondolására, amit csak alkotni lehet aranyból, ezüstből, rézből,

⁵ márványból, drágakövekből és mindenféle fából.

⁶ Egyszersmind társul adtam mellé Oliábot, a Dán törzséből való Ahiszámek fiát. Bölcsességet adtam minden műértő ember szívébe, hogy el tudják készíteni mindazt, amit neked parancsoltam:

⁷ a szövetség sátrát, a bizonyság ládáját, az e fölé való kegyelemtáblát, a sátor minden eszközét,

⁸ az asztalt és eszközeit, a színarany mécstartót és eszközeit, a füstölőszer oltárát,

⁹ valamint az egészen elégő áldozatét és minden eszközüket, a medencét és talapzatát,

¹⁰ a szent ruhákat Áronnak, a papnak és fiainak szolgálatához, hogy gyakorolhassák szent tisztüket,

¹¹ a kenet olaját és a fűszerekből készült füstölőszert a szentély számára: mindent tegyenek meg, amit parancsoltam neked.«

¹² Végül így szólt az Úr Mózeshez:

¹³ »Szólj majd Izrael fiaihoz, és mondd nekik: Vigyázzatok, hogy szombatomat megtartsátok, mert jel az közöttem és közöttetek nemzedékről nemzedékre, hogy tudjátok, hogy én, az Úr szentséget kívánok tőletek.

¹⁴ Tartsátok meg szombatomat, mert szent az nektek. Aki megszentségteleníti, halállal lakoljon, s aki dolgozik rajta, irtassék ki népéből.

¹⁵ Hat napon dolgozzatok: a hetediken szombat van, szent nyugalom az Úr tiszteletére. Mindaz, aki munkát végez azon a napon, halállal lakoljon.

¹⁶ Tartsák meg Izrael fiai a szombatot, és üljék meg nemzedékről nemzedékre. Örök szövetség az

¹⁷ közöttem és Izrael fiai között. Örök jel az, mert hat nap alatt alkotta az Úr a mennyet és a földet, és hetednapra felhagyott a munkával.«

¹⁸ Amikor a Sínai hegyen befejezte ezeket a szavakat, az Úr átadta Mózesnek a bizonyságnak Isten ujjával megírt két kőtábláját.