Ezdrás könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Ezek megtörténte után hozzám jöttek a főemberek és jelentették: »Izrael népe, papok és leviták nem különültek el a föld népeitől, a kánaániak, a hetiták, a fereziták, a jebuziták, az ammoniták, a moabiták, az egyiptomiak és az amoriták förtelmeitől.	1 Après cela, les chefs s’avancèrent vers moi: “Le peuple d’Israël, me dirent-ils, les prêtres et les lévites, ne se sont pas séparés de tous ces peuples Cananéens, Hittites, Périsites, Jébusites, Ammonites, Moabites, Égyptiens ou Amorites, dont les pratiques sont abominables!
2 Az ő leányaik közül vettek maguk és fiaik számára feleséget és így a szent utódok összevegyültek a föld népeivel. A fejedelmek és a vezetők pedig elöl jártak a törvényszegésben.«	2 Ils ont pris de leurs filles pour eux et pour leurs fils, et la race sainte s’est mélangée avec les peuples des pays. Les chefs et les responsables ont été les premiers à pécher de cette façon.”
3 Amikor meghallottam ezt a jelentést, megszaggattam palástomat és köntösömet, tépdestem fejem hajszálait meg szakállamat és ott ültem elszomorodva.	3 En apprenant cela, j’ai déchiré mon vêtement et mon manteau, je me suis arraché les cheveux et la barbe et, bouleversé, je me suis assis.
4 Amikor pedig egybegyűltek nálam mindnyájan, akik remegtek Izrael Istenének ítéletétől azoknak a törvényszegése miatt, akik a fogságból visszatértek, én ott ültem szomorúan egészen az esti áldozatig.	4 Alors tous ceux qui redoutaient les paroles du Dieu d’Israël à propos de ce péché des déportés, se sont rassemblés autour de moi, et moi je suis resté là bouleversé jusqu’à l’offrande du soir.
5 Az esti áldozatkor felkeltem sanyarúságomból, tépett palástban meg köntösben meghajtottam térdemet, kiterjesztettem kezemet az Úrhoz, az én Istenemhez.	5 Au moment de l’offrande du soir, je suis sorti de mon abattement et c’est en habit et en manteau déchirés que je me suis jeté à genoux. J’ai tendu les mains vers Yahvé mon Dieu
6 Így szóltam: »Istenem, szégyellem magamat és nem merem felemelni arcomat hozzád, mivel gonoszságaink megsokasodtak fejünk felett és bűneink az égig növekedtek	6 et je lui ai dit: “Je suis si honteux et si confus que je n’ose lever mon visage vers toi, mon Dieu! Nos fautes se sont accumulées au point de dépasser nos têtes et notre péché s’est élevé jusqu’au Ciel!
7 atyáink idejétől kezdve. Súlyosan vétkeztünk mind a mai napig, úgyhogy tulajdon gonoszságaink miatt jutottunk mi magunk, királyaink és papjaink idegen országok királyainak kezére, kardélre, fogságba és ki voltunk téve fosztogatásnak és arcpirulásnak, mint ma is.	7 Depuis le temps de nos pères jusqu’à ce jour, nous n’avons cessé de pécher devant toi, et à cause de nos fautes, nous, nos rois et nos prêtres avons été livrés aux rois des nations païennes, livrés au glaive, à la captivité et au pillage, et aujourd’hui encore nous portons la honte sur notre visage.
8 Most azonban egy szempillantásra kegyelmet találtunk az Úrnál, a mi Istenünknél. Meghagyott nekünk egy maradékot és leverte nekünk a sátrat az ő szent helyén és felragyogtatta szemünket Istenünk és egy kis menedéket adott nekünk szolgaságunkban.	8 Depuis quelque temps Yahvé notre Dieu nous a montré sa bonté: il nous a laissé un petit reste de survivants, il nous a laissé mettre un pied dans son Lieu Saint Notre Dieu a voulu rendre un peu de lumière à nos yeux et nous donner vie dans notre esclavage.
9 Igaz, szolgák vagyunk, de szolgaságunkban sem hagyott el Istenünk. Felénk hajlította a perzsa királyok kegyét, hogy életet adjon belénk, megépítse és feltámassza romjaiból Istenünk templomát, nekünk pedig védőfalat emeljen Júdában és Jeruzsálemben.	9 Nous restons esclaves, mais notre Dieu ne nous a pas abandonnés dans cet esclavage, il nous a couverts de sa miséricorde face aux rois de Perse. Il nous a donné un répit, la Maison de notre Dieu a été relevée de ses ruines, il nous a rendu les remparts de Juda et de Jérusalem.
10 Mit szóljunk tehát ezek után Istenünk? Megszegtük parancsaidat,	10 “Maintenant, notre Dieu, que pouvons-nous dire de plus? En effet, nous avons abandonné tes commandements,
11 amelyeket szolgáid, a próféták által hirdettél ki, ezekkel a szavakkal: ‘Az a föld, amelyet birtokba venni készültök, tisztátalan föld, mint ahogy tisztátalanok a népek és más országok azoknak a gyalázatosságai miatt, akik förtelmükkel színültig töltötték meg azt.	11 l’avertissement que tu nous avais donné par la bouche de tes serviteurs les prophètes: Le pays où vous allez entrer et qui sera votre héritage est un pays souillé par l’impureté des peuples païens. D’un bout à l’autre, ils l’ont rempli d’impuretés par leurs pratiques honteuses.
12 Ne adjátok tehát leányaitokat fiaiknak feleségül, de az ő leányaikat se vegyétek fiaitok számára. Sohase keressétek velük a békét és általuk a jólétet, hogy megerősödhessetek és élvezhessétek a föld terméseit, fiaitok pedig örököseitek lehessenek minden időben.’	12 Ne donnez donc pas vos filles en mariage à leurs fils et ne prenez pas leurs filles pour vos fils. Ne faites rien pour leur bonheur et prospérité. Si vous agissez selon ma Loi, vous serez forts, vous mangerez les produits du pays et vous le laisserez en héritage à vos fils pour toujours.
13 Mindazok után azonban, amik nagy gonoszságunk és bűneink miatt sújtottak bennünket, te, a mi Istenünk, megszabadítottál vétkünktől és megmentettél minket, ahogy az jelenleg is történt,	13 “Bien des malheurs nous sont arrivés à cause de nos pratiques mauvaises et de notre grand péché; toi pourtant, notre Dieu, tu n’as retenu que peu de nos fautes et tu nous as laissé les survivants qui sont ici.
14 hogy meg ne szegjük újra parancsaidat és ne keressünk házassági összeköttetést azokkal az utálatos népekkel. Nemde megsemmisítő volna ránk ezért haragod, és nem engednéd, hogy közülünk bárki is megmaradjon és megmeneküljön?	14 Allons-nous donc encore une fois violer tes commandements et nous unir par le mariage avec ces abominables? Sûrement tu te mettrais en colère contre nous et tu nous détruirais au point qu’il n’y ait ni reste ni survivant.
15 Uram, Izrael Istene, milyen igaz vagy te! Magunkra hagytál, hogy megmenthess minket, amint ez jelenleg megtörtént. Íme, bűnben vagyunk előtted és nincs, aki megállhasson színed előtt.«	15 Yahvé, Dieu d’Israël, tu es juste, toi qui nous as laissé un reste, des survivants, car c’est un fait. Nous voici devant toi avec notre faute: comment rester ainsi devant ta face.”