Királyok második könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Ekkor Elizeus próféta előhívatta a prófétafiak egyikét és azt mondta neki: »Övezd fel derekadat s vedd kezedbe ezt az olajos korsót s eredj el Rámót-Gileádba.	1 And Eliseus the prophet called one of the sons of the prophets, slid said to him: Gird up thy loins, and take this little bottle of oil in thy hand, and go to Ramoth Galaad.
2 Ha odaérsz, keresd fel Jéhut, Námsi fiának, Jozafátnak fiát s menj el hozzá s mondd, hogy álljon fel testvérei közül s vidd be a legbelső szobába	2 And when thou art come thither, thou shalt see Jehu the son of Josaphat the son of Namsi: and going in thou shalt make him rise up from amongst his brethren, and carry him into an inner chamber.
3 s fogd az olajos szelencét s öntsd a fejére s mondd: Ezt üzeni az Úr: Felkentelek Izrael királyává. Aztán nyisd fel az ajtót s szaladj el, meg ne állj ott.«	3 Then taking the little bottle of oil, thou shalt pour it on his head, and shalt say: Thus saith the Lord: I have anointed thee king over Israel. And thou shalt open the door and flee, and shalt not stay there.
4 Elment tehát az ifjú, a próféta legénye Rámót-Gileádba.	4 So the young man, the servant of the prophet, went awry to Ramoth Galaad,
5 Amikor odaért, íme, éppen együtt ültek a sereg vezérei. Ő azt mondta: »Szavam volna hozzád, vezér!« Azt mondta erre Jéhu: »Mindannyiunk közül kihez?« Erre ő azt mondta: »Hozzád, vezér!«	5 And went in thither: and behold the captains of the army were sitting: and he said: I have a word to thee, O prince. And Jehu said: Unto whom of us all? And he said: To thee, O prince.
6 Erre az felkelt s bement a szobába, ő pedig fejére öntötte az olajat s azt mondta: »Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Felkentelek az Úr népének, Izraelnek királyává,	6 And he arose, and went into the chamber: and he poured the oil upon his head, and said: Thus saith the Lord God of Israel : I have anointed thee king over Israel, the people of the Lord.
7 hogy kiirtsd urad, Ácháb házát. Így megtorlom szolgáimnak, a prófétáknak vérét s az Úr minden szolgájának vérét Jezabelen,	7 And thou shalt cut off the house of Achab thy master, and I will revenge the blood of my servants the prophets, and the blood of all the servants of the Lord at the hand of Jezabel.
8 és kiirtom Ácháb egész házát s megölöm Ácháb házából a férfit, a bezártat is s az utolsót is Izraelben,	8 And I will destroy all the house of Achab, and I will cut off from Achab him that pisseth against the well, and him that is shut up, and the meanest in Israel.
9 és olyanná teszem Ácháb házát, mint Jeroboámnak, Nábát fiának házát s mint Básának, Ahiás fiának házát,	9 And I will make the house of Achab like the house of Jeroboam the son of Nabat, and like the house of Baasa the son of Ahias.
10 s Jezabelt kutyák eszik meg Jezreel mezején s nem lesz, aki eltemesse.« Azzal kinyitotta az ajtót s elfutott.	10 And the dogs shall eat Jezabel in the field of Jezrahel, and there shall be no one to bury her. And he opened the door and fled.
11 Jéhu pedig kiment ura szolgái közé. Ezek azt mondták neki: »Rendben van-e minden? Miért jött ez a bolond hozzád?« Ő azt mondta nekik: »Tudjátok, ki ez az ember s hogy mit fecseghetett.«	11 Then Jehu went forth to the servants of his lord: and they said to him: Are all things well? why came this mad man to thee? And he said to them: You know the man, and what he said.
12 Ám azok azt felelték: »Hamiskodás! Csak beszéld el nekünk a dolgot.« Erre ő azt mondta nekik: »Ezt és ezt beszélte nekem s ezt mondta: Ezt üzeni az Úr: Felkentelek Izrael királyává.«	12 But they answered: It is false, but rather do thou tell us. And he said to them: Thus and thus did he speak to me: and he said: Thus saith the Lord: I have anointed thee king over Israel.
13 Erre mindenki sietve levette palástját s az ő lába elé tette mintegy királyi emelvényt alkotva s megfújták a harsonát s azt mondták: »Jéhu a király!«	13 Then they made haste and taking every man his garment laid it under his feet, after the manner of a judgment seat, and they sounded the trumpet, and said: Jehu is king.
14 Összeesküdött erre Jéhu, Námsi fiának, Jozafátnak fia Jórám ellen, – Jórám ekkor egész Izraellel együtt Rámót-Gileádot tartotta megszállva, Házaéllel, Szíria királyával szemben,	14 So Jehu the son of Josaphat the son of Namsi conspired against Joram. Now Joram had besieged Ramoth Galaad, he and all Israel fighting with Hazael king of Syria:
15 de visszatért, hogy meggyógyíttassa magát Jezreelben a sebekből, mert megsebezték a szírek, amikor Házaél, Szíria királya ellen hadakozott. Akkor Jéhu így szólt: »Ha tetszésetekkel találkozik: senki szökve ki ne léphessen a városból, hogy el ne menjen és meg ne vigye a hírt Jezreelbe.«	15 And was returned to be healed in Jezrahel of his wounds, for the Syrians had wounded him, when he fought with Hazael king of Syria. And Jehu said: If it please you, let no mall go forth or flee out of the city, lest he go, and tell in Jezrahel.
16 Majd szekérre szállt s elment Jezreelbe, mert Jórám ott betegeskedett; Ahaszja, Júda királya éppen lenn volt, hogy meglátogassa Jórámot.	16 And he got up, and went into Jezrahel: for Joram was sick there, and Ochozias king of Juda was come down to visit Joram.
17 Amint az őr, aki Jezreel tornyán állt, meglátta a közelgő Jéhu csapatát, azt mondta: »Valami csapatot látok.« Azt mondta erre Jórám: »Végy egy szekeret s küldj eléjük, s az, aki majd kimegy, kérdezze meg: Rendben van-e mindez?«	17 The watchmen therefore, that stood upon the tower of Jezrahel, saw the troop of Jehu coming, and said: I see a troop. And Joram said: Take a chariot, and send to meet them, and let him that goeth say: Is all well?
18 Szekérre szállt és elment tehát eléje egy ember s azt mondta: »Ezt üzeni a király: Békességes-e mindez?« Azt mondta erre Jéhu: »Mi közöd neked a békéhez? Eredj mögém s kövess!« Jelentette erre az őr, s azt mondta: »A követ eljutott hozzájuk, de nem tér vissza.«	18 So there went one in a chariot to meet him, and said : Thus saith the king: Are all things peaceable? And Jehu said: What hast thou to do with peace? go behind and follow me. And the watchman told, saying: The messenger came to them, but he returneth not.
19 Erre elküldött egy másik lovasszekeret s az is eljutott hozzájuk s azt mondta: »Ezt üzeni a király: Béke van-e?« Azt mondta erre Jéhu: »Mi közöd neked a békéhez? Eredj mögém s kövess.«	19 And he sent a second chariot of horses: and he came to them, and said: Thus saith the king: Is there peace? And Jehu said: What hast thou to do with peace? pass, and follow me.
20 Jelentette erre az őr, s ezt mondta: »Eljutott hozzájuk, de nem tér vissza; a hajtás azonban olyan, mint Jéhunak, Námsi fiának hajtása, mert hanyatt-homlok hajtat.«	20 And the watchman told, saying: He came even to them, but returneth not: and the driving is like the driving of Jehu the son of Namsi, for he drives furiously.
21 Azt mondta erre Jórám: »Fogass be a szekérbe.« Erre befogtak szekerébe s kiment Jórám, Izrael királya és Ahaszja, Júda királya, mindenki a maga szekerén s Jéhu elé mentek s a jezreeli Nábót mezején találkoztak vele.	21 And Joram said: Make ready the chariot. And they made ready his chariot, and Joram king of Israel, and Ochozias king of Juda went out, each in his chariot, and they went out to meet Jehu, and met him in the field of Naboth the Jezrahelite.
22 Amikor Jórám meglátta Jéhut, azt mondta: »Béke van-e, Jéhu?« Ám ő azt felelte: »Micsoda béke? Még virágzik anyádnak, Jezabelnek paráznasága és sok varázslása.«	22 And when Joram saw Jehu, he said: Is there peace, Jehu? And he answered: What peace ? so long as the fornications of Jezabel thy mother, and her many sorceries are in their vigour.
23 Erre Jórám megfordult s menekült s azt mondta Ahaszjának: »Árulás, Ahaszja!«	23 And Joram turned his hand, and fleeing, said to Ochozias: There is treachery, Ochozias.
24 Ám Jéhu felajzotta kezével az íjat s hátba lőtte Jórámot, úgyhogy a szívén át jött ki a nyíl s azonnal összerogyott szekerén.	24 But Jehu bent Iris bow with his hand, and shot Joram between the shoulders: and the arrow went out through his heart, and immediately he fell in his chariot.
25 Azt mondta erre Jéhu Bádaker főtisztnek: »Fogd meg és vesd a jezreeli Nábót mezejére, mert emlékszem, hogy amikor én és te a szekéren ülve apját, Áchábot követtük, az Úr ezt a fenyegető kijelentést tette rá:	25 And Jehu said to Badacer his captain: Take him, and cast him into the field of Naboth the Jezrahelite: for I remember when I and thou sitting in a chariot followed Achab this man's father, that the Lord laid this burden upon him, saying :
26 Nábót véréért s fiainak véréért, amelyet tegnap láttam – mondta az Úr –, bizony hogy megfizetek neked ezen a mezőn – mondta az Úr. – Nos tehát fogd s vesd a mezőre, az Úr szava szerint.«	26 If I do not requite thee in this field, saith the Lord, for the blood of Naboth, and for the blood of his children, which I saw yesterday, saith the Lord. So now take him, and cast him into the field, according to the word of the Lord.
27 Amikor ezt Ahaszja, Júda királya látta, menekülni kezdett a kerti ház irányába. Jéhu azonban üldözőbe vette s azt mondta: »Ezt is öljétek meg szekerében.« Meg is sebesítették Gáver hágójánál, amely Jeblaám mellett van, de elmenekült Megiddóba s ott halt meg.	27 But Ochozias king of Juda seeing this, fled by the way of the garden house : and Jehu pursued him, and said: Strike him also in his chariot. And they struck him in the going up to Gaver, which is by Jeblaam: and he fled into Mageddo, and died there.
28 Erre szolgái feltették szekerére s elvitték Jeruzsálembe s eltemették sírjába, atyái mellé, a Dávid-városban.	28 And his servants laid him upon his chariot, and carried him to Jerusalem: and they buried him in his sepulchre with his fathers in the city of David.
29 Jórámnak, Ácháb fiának tizenegyedik esztendejében lett Ahaszja Júda királya.	29 In the eleventh year of Joram the son of Achab, Ochozias reigned over Juda,
30 Jéhu erre elment Jezreelbe. Amikor Jezabel meghallotta, hogy bevonul, kifestette szemét stíbiummal, felékesítette fejét s az ablakból nézte,	30 And Jehu came into Jezrahel. But Jezabel hearing of his coming in, painted her face with stibic stone, and adorned her head, and looked out of a window
31 mint vonul be Jéhu a kapun és azt mondta neki: »Lehet-e békessége Zimrinek, ura gyilkosának?«	31 At Jehu coming in at the gate, and said: Can there be peace for Zambri, that hath killed his master?
32 Erre Jéhu felemelte tekintetét az az ablakra és azt mondta: »Ki ez?« Erre kihajolt feléje két vagy három udvari tiszt,	32 And Jehu lifted up his face to the window, and said : Who is this? And two or three eunuchs bowed down to him.
33 mire ő azt mondta nekik: »Dobjátok le.« Le is dobták, s vére ráfreccsent a falra, testét pedig a lovak patája összetaposta.	33 And he said to them: Throw her down headlong: and they threw her down, and the wall was sprinkled with her blood, and the hoofs of the horses trod upon her.
34 Amikor aztán bement, hogy egyen és igyon, azt mondta: »Menjetek s nézzetek utána annak az átkozottnak s temessétek el, hiszen király lánya.«	34 And when he was come in, to eat, and to drink, he said: Go, and see after that cursed woman, and bury her: because she is a king's daughter.
35 Amikor azonban kimentek, hogy eltemessék, nem találtak belőle mást, csak a koponyáját, a lábát és a kezefejét.	35 And when they went to bury her, they found nothing but the skull, and the feet, and the extremities of her hands.
36 Visszatértek tehát s jelentették neki. Azt mondta erre Jéhu: »Az Úr szava ez, amelyet a tisbei Illés által szólt, aki ezt mondta: ‘Kutyák eszik meg Jezreel mezején Jezabel testét,	36 And coming back they told him. And Jehu said: It is the word of the Lord, which he spoke by his servant Elias the Thesbite, saying: In the field of Jezrahel the dogs shall eat the flesh of Jezabel,
37 s olyan lesz Jezabel teteme Jezreel mezején, mint a trágya a föld színén, úgyhogy az arra menők azt fogják mondani: Ez az a Jezabel?’«	37 And the flesh of Jezabel shall be as dung upon the face of the earth in the field of Jezrahel, so that they who pass by shall say: Is this that same Jezabel?