Scrutatio

Domenica, 12 maggio 2024 - Santi Nereo e Achilleo ( Letture di oggi)

Királyok második könyve 3


font
KÁLDI-NEOVULGÁTAEL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Jórám, Ácháb fia, Jozafátnak, Júda királyának tizennyolcadik esztendejében lett Izrael királya Szamariában, s tizenkét esztendeig uralkodott.1 Joram, hijo de Ajab, comenzó a reinar sobre Israel, en Samaría, el decimoctavo año de Josafat, rey de Judá, y reinó doce años.
2 Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, de nem annyira, mint apja és anyja: eltávolíttatta ugyanis Baál szobrait, amelyeket apja készíttetett.2 El hizo lo que es malo a los ojos del Señor, aunque no tanto como su padre y su madre, ya que retiró la piedra sagrada de Baal que había erigido su padre.
3 Mindazonáltal ragaszkodott Jeroboámnak, Nábát fiának vétkeihez, aki vétekre vitte Izraelt, s azoktól el nem távozott.3 Sin embargo, persistió en el pecado que Jeroboam, hijo de Nebat, había hecho cometer a Israel, y no se apartó de él.
4 Mésa, Moáb királya, sok barmot tenyésztett és százezer báránnyal meg százezer gyapjas kossal adózott Izrael királyának.4 Mesa, rey de Moab, era criador de rebaños, y pagaba como tributo al rey de Israel cien mil corderos y cien mil carneros lanudos.
5 Amikor azonban Ácháb meghalt, megszegte a szövetséget, amelyet Izrael királyával tartott.5 Pero al morir Ajab, el rey de Moab se sublevó contra el rey de Israel.
6 Ezért Jórám király kivonult ebben az időben Szamariából, s felsorakoztatta egész Izraelt.6 Aquel día, el rey Joram salió de Samaría y pasó revista a todo Israel.
7 Aztán elküldött Jozafáthoz, Júda királyához, ezzel az üzenettel: »Moáb királya elszakadt tőlem, gyere velem hadba ellene.« Ő azt felelte: »Felmegyek; aki az enyém, az a tied, az én népem a te néped, s az én lovaim a te lovaid.«7 Luego partió y mandó decir a Josafat, rey de Judá: «El rey de Moab se ha sublevado contra mí; ¿quieres venir conmigo a combatir contra Moab?». Josafat respondió: «Sí, subiré; cuenta conmigo como contigo mismo, con mi gente como con la tuya, con mis caballos como con los tuyos».
8 Majd kérdezte: »Melyik úton vonuljunk fel?« Ő azt felelte: »Edom pusztáján keresztül.«8 Además preguntó: «¿Por qué camino subiremos?». «Por el camino del desierto de Moab», respondió Joram.
9 Elindult tehát Izrael királya, Júda királya és Edom királya, s hét napot haladtak kerülő útjukon, de nem volt víz sem a sereg, sem a velük menő jószág számára.9 El rey de Israel, el rey de Judá y el rey de Edom se pusieron en campaña; pero después de siete días de marcha, faltó el agua para la tropa y para los animales de carga que iban detrás.
10 Azt mondta ekkor Izrael királya: »Jaj, jaj, jaj, egybegyűjtött az Úr minket, három királyt, hogy Moáb kezébe adjon.«10 Entonces el rey de Israel exclamó: «¡Ay, el Señor ha convocado a estos tres reyes para entregarlos en manos de Moab!».
11 Azt mondta erre Jozafát: »Van-e itt prófétája az Úrnak, hogy könyöröghessünk általa az Úrhoz?« Erre valaki Izrael királyának szolgái közül azt felelte: »Itt van Elizeus, Sáfát fia, aki Illés kezére a vizet öntötte.«11 Josafat, por su parte, preguntó: «¿No hay aquí un profeta del Señor, para que podamos consultar al Señor?». Uno de los servidores del rey de Israel tomó la palabra y dijo: «Aquí esta Eliseo, hijo de Safat, el que derramaba agua sobre las manos de Elías».
12 Azt mondta ekkor Jozafát: »Nála van az Úr üzenete.« Lement tehát hozzá Izrael királya s Jozafát, Júda királya és Edom királya.12 Y Josafat afirmó: «La palabra del Señor está con él». El rey de Israel, el rey de Judá y el rey de Edom bajaron hacia donde estaba Eliseo,
13 Elizeus azonban azt mondta Izrael királyának: »Mi közöm hozzád? Eredj apád és anyád prófétáihoz!« Mindazonáltal azt mondta neki Izrael királya: »Miért gyűjtötte egybe az Úr ezt a három királyt, hogy a moabiták kezébe adja őket?«13 pero este dijo al rey de Israel: «¿Qué tengo que ver yo contigo? Recurre a los profetas de tu padre y a los profetas de tu madre». «De ninguna manera, dijo el rey de Israel, porque el Señor ha convocado a estos tres reyes para entregarlos en manos de Moab».
14 Azt mondta erre neki Elizeus: »A Seregek Urának életére mondom, akinek színe előtt szolgálok, hogy ha nem tekinteném Jozafátnak, Júda királyának személyét, ügyet sem vetnék rád, s meg sem néznélek.14 Eliseo respondió: «¡Por la vida del Señor de los ejércitos, a quien sirvo! Si no fuera por consideración a Josafat, rey de Judá, no te tendría en cuenta y ni siquiera te miraría.
15 Most azonban hozzatok ide nekem egy hárfást.« Amikor aztán az játszani kezdett a hárfáján, őt megszállta az Úr ereje és szólt:15 Pero ahora, tráiganme un músico». Y mientras el músico pulsaba las cuerdas, la mano del Señor se posó sobre Eliseo,
16 Ezt üzeni az Úr: »Csináljatok gödröt gödör mellé e patakvölgy árkában,16 y él dijo: «Así habla el Señor: Abran zanjas y más zanjas en esta quebrada,
17 mert ezt üzeni az Úr: Nem fogtok látni sem szelet, sem esőt, s ez az árok mégis megtelik vízzel, s isztok ti és családjaitok meg barmaitok.17 porque así habla el Señor: Ustedes no verán viento ni verán lluvia, pero esta quebrada se llenará de agua, para que beban ustedes, su ganado y sus bestias de carga.
18 Sőt ez még kevés az Úr színe előtt: még Moábot is a kezetekbe adja,18 Y como esto es demasiado poco a los ojos del Señor, él entregará a Moab en manos de ustedes.
19 s megvertek minden erős várost s minden válogatott várost, kivágtok minden gyümölcsfát, betömtök minden vízforrást, s behánytok minden jó szántóföldet kövekkel.«19 Derrotarán todas las plazas fuertes y todas las ciudades importantes; talarán los mejores árboles, cegarán todas las fuentes de agua y arruinarán todos los campos fértiles, cubriéndolos de piedras».
20 S csakugyan az történt, hogy reggel, amikor az ételáldozatot szokták bemutatni, íme, víz áradt Edom felől, s megtelt a vidék vízzel.20 En efecto, a la mañana siguiente, a la hora de la ofrenda, vino una correntada por el lado de Edom y se inundó de agua toda la región.
21 Amikor a moabiták mindannyian meghallották, hogy felvonultak a királyok, hogy hadakozzanak ellenük, összehívták mindazokat, akik vitézi övet viseltek, s felálltak határukon.21 Mientras tanto, todos los moabitas, al oír que los reyes subían a combatir contra ellos, se habían movilizado –desde los que estaban en edad de ceñir las armas en adelante– y se habían apostado en la frontera.
22 Amikor aztán kora hajnalban felkeltek, s a nap a vízzel szemben felsütött, a moabiták átellenből olyan vörösnek látták a vizet, mint a vér.22 A la mañana siguiente, bien de madrugada, cuando el sol brillaba sobre las aguas, los moabitas vieron frente a ellos las aguas rojas como sangre,
23 Erre azt mondták: »Kard ontotta vér ez! Harcra keltek egymással a királyok, s leöldösték egymást! Rajta hát zsákmányra, Moáb!«23 y dijeron: «¡Es sangre! Seguro que los reyes se batieron a espada y se mataron entre ellos. Y ahora, ¡al saqueo, Moab!».
24 Azzal elmentek Izrael táborához, de Izrael felkelt, s megverte a moabitákat, s azok megfutamodtak előlük. Erre a győztesek elmentek, s megverték Moábot24 Pero cuando llegaron al campamento de Israel, surgieron los israelitas y derrotaron a Moab, que huyó delante de ellos. Luego siguieron avanzando y derrotando a Moab:
25 és lerontották a városokat, s azáltal, hogy mindegyikük odadobott egy-egy követ, telehajigáltak minden jó szántóföldet, betömtek minden vízforrást, kivágtak minden gyümölcsfát, úgyhogy csak a cserepes falak maradtak meg, de a parittyások körülvették a várost, s nagy részben összelövöldözték.25 demolieron las ciudades y cada uno arrojó su piedra en los campos fértiles, hasta llenarlos de ellas; cegaron todas las fuentes de agua y talaron los mejores árboles. Al fin, cuando ya no quedó más que Quir Jaréset, los honderos la cercaron y la atacaron.
26 Amikor ezt Moáb királya látta, azt tudniillik, hogy az ellenség föléje kerekedett, maga mellé vett hétszáz kardforgató embert, hogy áttörjön Edom királyához, de nem tudott.26 El rey de Moab, al ver que la guerra estaba perdida para él, reunió a setecientos hombres armados de espada, para abrirse una brecha hacia el rey de Edom; pero fracasó.
27 Erre megragadta elsőszülött fiát, akinek idővel királlyá kellett volna lennie helyette, s bemutatta egészen elégő áldozatul a várfalon. Erre nagy felháborodás lett Izraelben, s ők azonnal visszavonultak tőle, s visszatértek földjükre.27 Entonces tomó a su hijo primogénito, el que debía reinar después de él, y lo ofreció en holocausto sobre la muralla. Y se desencadenó una ira tan grande contra Israel, que debieron retirarse de allí y volver a su país.