Királyok első könyve 11

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Salamon király azonban sok idegen nőt szeretett meg: a fáraó lányán kívül moabita, ammonita, edomita, szidoni és hetita nőket,	1 King Solomon loved many foreign women: not only Pharaoh's daughter but Moabites, Edomites,Sidonians and Hittites,
2 azok közül a népek közül való nőket, amelyek felől azt mondta az Úr Izrael fiainak: »Ne menjetek be lányaikhoz, s közülük se menjen be senki sem a ti lányaitokhoz, mert bizonnyal elfordítják szíveteket, hogy az ő isteneiket kövessétek.« Ezekhez ragaszkodott Salamon forró szerelemmel.	2 from those peoples of whom Yahweh had said to the Israelites, 'You are not to go among them northey among you, or they wil be sure to sway your hearts to their own gods.' But Solomon was deeply attached tothem.
3 Hétszáz királynői rangban levő felesége és háromszáz mellékfelesége volt és feleségei elfordították szívét az Úrtól.	3 He had seven hundred wives of royal rank and three hundred concubines.
4 Amikor ugyanis már vén volt, feleségei arra csábították szívét, hogy más isteneket kövessen, s így szíve nem volt teljesen az Úrral, az ő Istenével, mint Dávidnak, apjának a szíve,	4 When Solomon grew old his wives swayed his heart to other gods; and his heart was not whol y withYahweh his God as his father David's had been.
5 hanem Astartét, a szidoniak istennőjét s Molokot, az ammoniták bálványát tisztelte Salamon,	5 Solomon became a fol ower of Astarte, the goddess of the Sidonians, and of Milcom, the Ammoniteabomination.
6 és azt cselekedte Salamon, ami nem tetszett az Úrnak, s nem követte oly teljesen az Urat, mint apja, Dávid.	6 He did what was displeasing to Yahweh, and was not a wholehearted fol ower of Yahweh, as his fatherDavid had been.
7 Ekkoriban építtetett Salamon templomot Kámosnak, a moabiták bálványának, a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen, meg Moloknak, Ammon fiai bálványának,	7 Then it was that Solomon built a high place for Chemosh, the abomination of Moab, on the mountain tothe east of Jerusalem, and to Milcom, the abomination of the Ammonites.
8 s ugyanígy járt el minden idegen feleségével, akik az ő isteneiknek tömjéneztek, s áldoztak.	8 He did the same for al his foreign wives, who offered incense and sacrifice to their gods.
9 Megharagudott erre az Úr Salamonra, hogy elfordult az elméje az Úrtól, Izrael Istenétől, aki kétszer is megjelent neki,	9 Yahweh was angry with Solomon because his heart had turned away from Yahweh, God of Israel, whohad twice appeared to him
10 s éppen azt parancsolta meg, hogy ne kövessen más isteneket, s ő mégsem tartotta meg, amit az Úr megparancsolt neki.	10 and had forbidden him to fol ow other gods; but he did not carry out Yahweh's order.
11 Azt mondta azért az Úr Salamonnak: »Mivel ezt tudtad, s mégsem tartottad meg szövetségemet s parancsaimat, amelyeket meghagytam neked, azért elszakítom tőled királyságodat és szolgádnak adom.	11 Yahweh therefore said to Solomon, 'Since you have behaved like this and have not kept my covenantor the laws which I laid down for you, I shall tear the kingdom away from you and give it to one of your servants.
12 Mindazonáltal apád, Dávid miatt nem a te napjaidban cselekszem meg ezt, hanem fiad kezéből szakítom majd el,	12 For your father David's sake, however, I shal not do this during your lifetime, but shal tear it out ofyour son's hands.
13 s nem is veszem el az egész királyságot, hanem egy törzset meghagyok fiadnak, szolgám, Dávid miatt s Jeruzsálem miatt, amelyet kiválasztottam.«	13 Even so, I shall not tear the whole kingdom from him. For the sake of my servant David, and for thesake of Jerusalem which I have chosen, I shal leave your son one tribe.'
14 Ezért ellenséget támasztott az Úr Salamonnak az edomita Ádádban, aki az edomi királyi nemzetségből való volt.	14 Yahweh raised an enemy against Solomon, Hadad the Edomite, of the kingly stock of Edom.
15 Amikor ugyanis Dávid Edomban volt és Joáb, a sereg fővezére felment, hogy eltemettesse azokat, akiket megöltek, s Edomban mindenkit felkoncolt, aki férfi nemen volt	15 After David had crushed Edom, Joab the army commander had gone to bury the dead and hadslaughtered the entire male population of Edom
16 (hat hónapig tartózkodott ott Joáb és egész Izrael, amíg el nem pusztított Edomban mindenkit, aki férfi nemen volt),	16 (Joab stayed there with al Israel for six months until he had exterminated the entire male populationof Edom),
17 Ádád s vele néhány edomita férfi, apja szolgái közül, elmenekült és Egyiptomba tartott; Ádád ekkor kis gyermek volt.	17 but Hadad with a number of Edomites in his father's service had fled to Egypt. Hadad had been only aboy at the time.
18 Miután pedig felszedelőzködtek Mádiánból, elmentek Páránba, s maguk mellé vettek néhányat Párán férfiai közül, s bementek Egyiptomba a fáraóhoz, Egyiptom királyához, s az házat adott, eleséget rendelt és földet jelölt ki neki,	18 They set out from Midian, and on reaching Paran, took a number of men from Paran with them andwent on to Egypt, to Pharaoh the king of Egypt, who provided him with a house, undertook to maintain him, andassigned him an estate.
19 sőt Ádád akkora kegyelmet talált a fáraó előtt, hogy az feleségül adta neki feleségének, Táfnesz királynénak édes nővérét.	19 Hadad became a great favourite of Pharaoh who gave him his own wife's sister in marriage, the sisterof the Great Lady Tahpenes.
20 Táfnesz nővére aztán fiút szült neki, Genubátot, s azt Táfnesz a fáraó házában neveltette. Genubát a fáraónál lakott, annak fiai között.	20 The sister of Tahpenes bore him his son Genubath whom Tahpenes brought up in Pharaoh's palace,Genubath living in Pharaoh's palace with Pharaoh's own children.
21 Amikor aztán Ádád Egyiptomban meghallotta, hogy Dávid aludni tért atyáihoz, s hogy Joáb, a sereg fővezére is meghalt, azt mondta a fáraónak: »Bocsáss el, hadd menjek földemre.«	21 But when news reached Hadad in Egypt that David had fal en asleep with his ancestors and that Joabthe army commander was dead, he said to Pharaoh, 'Give me leave to go that I may return to my own country.'
22 Azt mondta erre neki a fáraó: »Mid hiányzik nálam, hogy földedre akarsz menni?« Ő azt felelte: »Semmi, de kérlek, csak bocsáss el engem.«	22 'What do you lack here with me,' Pharaoh said, 'for you to want to go back to your country?' 'Nothing,'he replied, 'but please let me go.'Hence the harm which Hadad caused: he loathed Israel and ruled Edom.
23 Ellenséget támasztott továbbá neki Isten Rázonban, Eljáda fiában. Ez ugyanis megszökött Adarézertől, Szóba királyától, a gazdájától,	23 God raised a second enemy against Solomon, Rezon son of Eliada. He had fled from his master,Hadadezer king of Zobah.
24 s embereket gyűjtött ellene, s e rablók vezére lett, amikor Dávid a szóbaiakat megölte. Ezek aztán elmentek Damaszkuszba, s ott letelepedtek, s őt Damaszkusz királyává tették.	24 A number of men having ral ied to him, he became leader of a marauding band (which was thenmassacred by David). Rezon captured Damascus and settled there and became king of Damascus.
25 Ő Salamon valamennyi napja alatt ellensége volt Izraelnek, s ugyanannyi bajt szerzett, mint Ádád és gyűlölte Izraelt; végül is Szíria királya lett.	25 He was hostile to Israel as long as Solomon lived.
26 Jeroboám, Nábát fia, egy Száredából való efraimita, – özvegyasszony anyját Száruának hívták –, Salamon egyik szolgája is felemelte kezét a király ellen.	26 Jeroboam was the son of Nebat, an Ephraimite from Zeredah; the name of his mother, a widow, wasZeruah; he was in Solomon's service but revolted against the king.
27 Annak pedig, hogy fellázadt ellene, a következő volt az oka. Salamon kiépíttette a Millót, s betemettette apja, Dávid városának szakadékát.	27 This is the account of his revolt. Solomon was building the Mil o and closing the breach in the City ofDavid his father.
28 Jeroboám bátor és erős ember volt, s amikor Salamon látta, hogy jóravaló és szorgalmas ifjú, József egész házának robotfelügyelőjévé tette.	28 Now this Jeroboam was a man of great energy; Solomon, noticing how the young man set about hiswork, put him in charge of al the forced labour of the House of Joseph.
29 Történt már most ebben az időben, hogy Jeroboám kiment Jeruzsálemből, s az úton találkozott vele a Silóból való Ahiás próféta, akin új palást volt és csak ők ketten voltak a mezőn.	29 One day when Jeroboam had gone out of Jerusalem, the prophet Ahijah of Shiloh accosted him onthe road. Ahijah was wearing a new cloak; the two of them were in the open country by themselves.
30 Ekkor Ahiás megragadta rajta levő új palástját és tizenkét darabra szakította	30 Ahijah took the new cloak which he was wearing and tore it into twelve strips,
31 és azt mondta Jeroboámnak: »Vegyél magadnak tíz darabot, mert ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Íme, én elszakítom a királyságot Salamon kezétől, s neked adok tíz törzset –	31 saying to Jeroboam: 'Take ten strips for yourself, for Yahweh, God of Israel, says this, "I am going totear the kingdom from Solomon's hand and give ten tribes to you.
32 egy törzs azonban maradjon meg neki szolgám, Dávid miatt és Jeruzsálem városa miatt, amelyet kiválasztottam Izrael minden törzse közül –,	32 He wil keep one tribe for the sake of my servant David and for the sake of Jerusalem, the city which Ihave chosen out of al the tribes of Israel;
33 mivel elhagyott engem s Astartét, a szidoniak istennőjét és Kámost, a moabiták istenét s Molokot, Ammon fiainak istenét imádta, s nem járt az én útjaimon, s nem tette meg azt, ami igaz én előttem: parancsaimat s rendeleteimet, miként apja, Dávid.	33 for he has forsaken me to worship Astarte the goddess of the Sidonians, Chemosh the god of Moab,Milcom the god of the Ammonites; he has not fol owed my ways by doing what I regard as right, or by keepingmy laws and ordinances as his father David did.
34 De nem veszem el az egész királyságot kezéből, sőt fejedelemnek is meghagyom élete valamennyi napjára, szolgám, Dávid miatt, akit kiválasztottam, s aki megtartotta törvényeimet és parancsolataimat.	34 But it is not from his hands that I wil take the kingdom, since I have made him a prince for as long ashe lives, for the sake of my servant David who kept my commandments and laws.
35 Fia kezéből azonban elveszem a királyságot, s neked adok tíz törzset,	35 I shal , however, take the kingdom from the hand of his son, and I shal give it to you, that is, the tentribes.
36 bár fiának is adok egy törzset, hogy minden időben szövétneke maradjon előttem szolgámnak, Dávidnak Jeruzsálem városában, amelyet kiválasztottam, hogy ott legyen nevem.	36 I shal give one tribe to his son, so that my servant David may always have a lamp in my presence inJerusalem, the city which I have chosen as a dwel ing-place for my name.
37 Téged emellek fel tehát, hogy uralkodj mindenen, amit lelked kíván, s király légy Izraelen.	37 You nonetheless I shal appoint to rule over as much as you wish, and you will be king of Israel.
38 Ha te majd hallgatsz mindarra, amit parancsolok neked, s útjaimon jársz, s azt teszed, ami igaz én előttem, s megtartod törvényeimet és parancsaimat, miként szolgám, Dávid cselekedett: veled leszek, s maradandó házat építek neked, mint ahogy házat építettem Dávidnak is, és neked adom Izraelt.	38 If you listen to al my orders and follow my ways, by doing what I regard as right and by keeping mylaws and commandments as my servant David did, then I shal be with you and shal build you as enduring adynasty as the one which I built for David. I shall give Israel to you,
39 Ilyen módon sanyargatom meg Dávid ivadékát, ámde nem minden időkre.«	39 and I shall humble the descendants of David, but not for ever." '
40 Salamon ezért meg akarta ölni Jeroboámot, de az felkelt, s Egyiptomba menekült Sesákhoz, Egyiptom királyához, s Egyiptomban volt egészen Salamon haláláig.	40 Solomon tried to kil Jeroboam but he made off and fled to Egypt, to Shishak king of Egypt, and heremained in Egypt until Solomon's death.
41 Salamon egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett és a bölcsessége: íme, mind meg van írva Salamon krónikás könyvében.	41 The rest of the history of Solomon, his entire career, his wisdom, is this not recorded in the Book ofthe Annals of Solomon?
42 Az idő, amely alatt Salamon Jeruzsálemben, egész Izraelen uralkodott: negyven esztendő volt.	42 Solomon's reign in Jerusalem over al Israel lasted forty years.
43 Aztán Salamon aludni tért atyáihoz, s eltemették apja, Dávid városában, s fia, Roboám lett a király helyette.	43 When Solomon fel asleep with his ancestors, he was buried in the City of David his father; his sonRehoboam succeeded him.