Job 36

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Elihú tomó la palabra y dijo:	1 És folytatta Eliú, és ezeket mondta:
2 Sopórtame un poco, y yo te instruiré: aún queda algo por decir en defensa de Dios.	2 »Tűrj engem még egy keveset, és megjelentem neked, mert van még mit mondanom Istenért;
3 Traeré de lejos mi saber para justificar a mi Creador	3 messziről veszem tudásomat, hogy megvédjem Teremtőm igazát.
4 No, mis palabras no mienten: es un maestro consumado el que está junto a ti.	4 Szavaim valóban hamisság nélkül vannak, és tökéletes tudás áll helyt majd előtted.
5 Dios es grande y no se retracta, él es grande por la firmeza de sus decisiones.	5 Nem veti el Isten a hatalmasokat, hiszen ő is hatalmas!
6 El no deja vivir al malvado y hace justicia a los oprimidos	6 De nem segíti a bűnösöket, és igazságot szolgáltat az elnyomottaknak;
7 No retira sus ojos de los justos, los sienta en el trono con los reyes y los exalta para siempre.	7 nem veszi le szemét az igazról. Trónra ültet királyokat örök időkre, de azok felfuvalkodnak.
8 Si a veces están atados con cadenas, o prisioneros en los lazos de opresión,	8 Amikor azonban bilincsbe vannak verve, s a nyomor kötelei tartják őket fogva,
9 es para denunciarles sus acciones y las rebeldías que cometieron en su arrogancia.	9 megjelenti nekik tetteiket és bűneiket: hogy erőszakot cselekedtek,
10 El les abre el oído para que se corrijan y los exhorta a convertirse de la maldad.	10 és megnyitja fülüket feddésének, és meghagyja, hogy térjenek meg a gonoszságtól.
11 Si ellos escuchan y se someten, acaban sus días prósperamente y sus años en medio de delicias;	11 Ha meghallgatják és alávetik magukat, jólétben töltik napjaikat és dicsőségben éveiket.
12 pero si no escuchan, atraviesan el Canal y perecen a causa de su ignorancia.	12 Ha azonban nem hallgatják, belerohannak a kardba, és meghalnak dőreségükben.
13 Los de corazón impío, que acumulan rencor y no piden auxilio cuando él los encadena,	13 A képmutatók és álnokok azonban kihívják Isten haragját, és nem kiáltanak Istenhez, amikor kötözve vannak,
14 mueren en plena juventud, como se consumen los de vida licenciosa.	14 fiatal korban pusztul el a lelkük, és életük már az ifjúkorban.
15 Con la opresión, él salva al oprimido y le abre el oído por medio de la aflicción.	15 Megmenti a szenvedőt szenvedése által, és megnyitja fülét a szorongatással.
16 También a ti te invita a pasar de la angustia a un lugar espacioso y sin estrechez, donde tu mesa, bien servida, estará llena de manjares.	16 Téged is kiragad a szorongatás torkából; tágasság lép helyébe, szűkösség nélkül, s amit asztalodra raknak, tele lesz kövérséggel.
17 Pero si tu medida está colmada para el juicio condenatorio, el juicio y la sentencia te arrastrarán.	17 Ha kimondod akkor a gonoszra az ítéletet, ragaszkodj joghoz és igazsághoz!
18 Que el furor no te incite a la rebeldía ni te extravíe la magnitud de la expiación.	18 Vigyázz, hogy az el ne csábítson bő ajándékkal, és tetemes vesztegetés meg ne hajlítson!
19 ¿Acaso en el peligro valdrán ante Dios tus riquezas y todos los alardes de la fuerza?	19 Ne kívánd birtokolni az aranyat, és ne áhítsd a gazdagság támasztékát,
20 No suspires por aquella noche en que los pueblos serán arrancados de su sitio,	20 hogy az emberek el ne jöjjenek érte éjjel!
21 ¡Cuídate de volverte hacia la maldad, ya que por eso fuiste probado con la desgracia!	21 Vigyázz magadra, hogy ne hajolj igaztalanságra, mert inkább ezt pártoltad, mint a nyomorúságot!
22 Sí, Dios es sublime por la fuerza: ¿quién instruye como él?	22 Íme, magasztos Isten az ő erejében, és nincsen hozzá hasonló tanítómester!
23 ¿Quién inspecciona su conducta? ¿Quién puede decirle: «Has obrado mal»?	23 Ki tudná felülvizsgálni útjait? Ki mondhatja neki: ‘Igaztalanul cselekedtél?’
24 Acuérdate más bien de exaltar su obra, que otros hombres celebren con sus cantos.	24 Legyen gondod, hogy magasztald művét, amelyet megénekeltek az emberek!
25 Todo el mundo la contempla, el hombre la percibe desde lejos.	25 Mindenki látja azt, és mindegyik távolról szemléli.
26 Sí, Dios es tan grande que no podemos comprenderlo, el número de sus años es insondable.	26 Íme, nagy az Isten, és nem tudjuk felfogni, évei számát nem lehet kifürkészni.
27 El atrae hacia lo alto las gotas de agua y destila la lluvia que alimenta las vertientes:	27 Elvonja a vízcseppeket és szakadó záport zúdít,
28 la lluvia que derraman las nubes y que cae a raudales sobre el suelo.	28 amely ömlik a felhőkből, a mindent beborító fellegekből.
29 ¿Quién comprenderá el desplazamiento de las nubes y el fragor que sale de su morada?	29 Ha kiteríti a felhőket, úgy, mint a sátrát,
30 El extiende su luz a su alrededor y sumerge las profundidades del océano.	30 ha villogtatja felülről fényét, s a tenger sarkait is befödi,
31 Así él sustenta a los pueblos y les da alimento en abundancia.	31 ezek által ítéli meg a népeket, s ad eledelt sok halandónak.
32 Cubre de rayos la palma de sus manos y le señala un blanco seguro.	32 Fényt rejt el kezében, és parancsot ad neki, hogy újra előjöjjön;
33 Su trueno anuncia su llegada, y en su ira, él crea la tempestad.	33 mesélhet arról az ő pásztora, s a nyáj is fergetege dühéről.