A példabeszédek könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Fiam! Őrizd meg szavaimat, rejtsd magadba parancsaimat!	1 υιε φυλασσε εμους λογους τας δε εμας εντολας κρυψον παρα σεαυτω [1α] υιε τιμα τον κυριον και ισχυσεις πλην δε αυτου μη φοβου αλλον
2 Tartsd meg parancsaimat, akkor élni fogsz, és tanításomat, mint szemed fényét!	2 φυλαξον εμας εντολας και βιωσεις τους δε εμους λογους ωσπερ κορας ομματων
3 Kösd azt ujjaidra, írd szíved táblájára!	3 περιθου δε αυτους σοις δακτυλοις επιγραψον δε επι το πλατος της καρδιας σου
4 Mondd a bölcsességnek: »Nővérem vagy!« Az okosságot kedvesednek szólítsd,	4 ειπον την σοφιαν σην αδελφην ειναι την δε φρονησιν γνωριμον περιποιησαι σεαυτω
5 hogy megóvjon téged másnak asszonyától, az idegen nőtől, aki beszédeivel hízeleg.	5 ινα σε τηρηση απο γυναικος αλλοτριας και πονηρας εαν σε λογοις τοις προς χαριν εμβαληται
6 Kinéztem házam ablakán a rács mögül,	6 απο γαρ θυριδος εκ του οικου αυτης εις τας πλατειας παρακυπτουσα
7 és látok fiatalokat. Észreveszek egy balga legénykét:	7 ον αν ιδη των αφρονων τεκνων νεανιαν ενδεη φρενων
8 ott megy az utca sarkán, s az asszony házának tájékára ballag,	8 παραπορευομενον παρα γωνιαν εν διοδοις οικων αυτης
9 szürkületben, estefelé, éjnek idején, sötétben.	9 και λαλουντα εν σκοτει εσπερινω ηνικα αν ησυχια νυκτερινη η και γνοφωδης
10 És íme, elébe lép az asszony, rossz személy mezében, készen a lelkek megejtésére, csacsogó és állhatatlan,	10 η δε γυνη συναντα αυτω ειδος εχουσα πορνικον η ποιει νεων εξιπτασθαι καρδιας
11 nyugodni nem tudó. Lábai nem tűrik az otthonülést,	11 ανεπτερωμενη δε εστιν και ασωτος εν οικω δε ουχ ησυχαζουσιν οι ποδες αυτης
12 hol az utcán, hol a piacon, hol a sarkokon leskelődik.	12 χρονον γαρ τινα εξω ρεμβεται χρονον δε εν πλατειαις παρα πασαν γωνιαν ενεδρευει
13 Megragadja, megcsókolja az ifjút, szemtelen arccal hízeleg, és mondja:	13 ειτα επιλαβομενη εφιλησεν αυτον αναιδει δε προσωπω προσειπεν αυτω
14 »Áldozatokat fogadtam egészségemért, és ma váltottam be fogadalmamat,	14 θυσια ειρηνικη μοι εστιν σημερον αποδιδωμι τας ευχας μου
15 ezért jöttem ki eléd, hogy keressem arcodat, és íme, megleltelek!	15 ενεκα τουτου εξηλθον εις συναντησιν σοι ποθουσα το σον προσωπον ευρηκα σε
16 Hevederrel kötöttem át ágyamat, bevontam tarka, egyiptomi takaróval,	16 κειριαις τετακα την κλινην μου αμφιταποις δε εστρωκα τοις απ' αιγυπτου
17 meghintettem fekvőhelyemet mirhával, áloéval, illatos fahéjjal.	17 διερραγκα την κοιτην μου κροκω τον δε οικον μου κινναμωμω
18 Jöjj! Élvezzük a keblek mámorát, gyönyörködjünk szerelmes ölelésben hajnalig,	18 ελθε και απολαυσωμεν φιλιας εως ορθρου δευρο και εγκυλισθωμεν ερωτι
19 mert férjem nincs itthon, messze útra elment!	19 ου γαρ παρεστιν ο ανηρ μου εν οικω πεπορευται δε οδον μακραν
20 Magával vitte pénzes erszényét, nem jön haza, majd csak holdtölte napján.«	20 ενδεσμον αργυριου λαβων εν χειρι αυτου δι' ημερων πολλων επανηξει εις τον οικον αυτου
21 Befonja őt sok-sok beszédével, megejti őt hízelkedő ajkával.	21 απεπλανησεν δε αυτον πολλη ομιλια βροχοις τε τοις απο χειλεων εξωκειλεν αυτον
22 Megy utána íziben, mint a leölésre vitt marha, mint az ugrándozó bárány, és nem érti a bolond, hogy bilincsekbe vonják,	22 ο δε επηκολουθησεν αυτη κεπφωθεις ωσπερ δε βους επι σφαγην αγεται και ωσπερ κυων επι δεσμους
23 amíg csak be nem hatol a nyíl a májába. Mint a madár, úgy siet a hálóba, és nem tudja, hogy életével játszik.	23 η ως ελαφος τοξευματι πεπληγως εις το ηπαρ σπευδει δε ωσπερ ορνεον εις παγιδα ουκ ειδως οτι περι ψυχης τρεχει
24 Nos tehát, fiam, hallgass rám, és figyelj szám igéire!	24 νυν ουν υιε ακουε μου και προσεχε ρημασιν στοματος μου
25 Szíved ne térjen útjaira, és ne tévedj ösvényeire,	25 μη εκκλινατω εις τας οδους αυτης η καρδια σου
26 mert már sokakat megsebesített és elejtett, és igen erőseket is megölt!	26 πολλους γαρ τρωσασα καταβεβληκεν και αναριθμητοι εισιν ους πεφονευκεν
27 Háza az alvilág országútja, amely a halál kamráihoz vezet.	27 οδοι αδου ο οικος αυτης καταγουσαι εις τα ταμιεια του θανατου