| 1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára. | 1 לַמְנַצֵּחַ עַל־ [יְדִיתוּן כ] (יְדוּתוּן ק) לְאָסָף מִזְמֹור |
| 2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám. | 2 קֹולִי אֶל־אֱלֹהִים וְאֶצְעָקָה קֹולִי אֶל־אֱלֹהִים וְהַאֲזִין אֵלָי |
| 3 Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem. | 3 בְּיֹום צָרָתִי אֲדֹנָי דָּרָשְׁתִּי יָדִי ׀ לַיְלָה נִגְּרָה וְלֹא תָפוּג מֵאֲנָה הִנָּחֵם נַפְשִׁי |
| 4 Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok. | 4 אֶזְכְּרָה אֱלֹהִים וְאֶהֱמָיָה אָשִׂיחָה ׀ וְתִתְעַטֵּף רוּחִי סֶלָה |
| 5 Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok. | 5 אָחַזְתָּ שְׁמֻרֹות עֵינָי נִפְעַמְתִּי וְלֹא אֲדַבֵּר |
| 6 A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben. | 6 חִשַּׁבְתִּי יָמִים מִקֶּדֶם נֹות עֹולָמִים |
| 7 Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem. | 7 אֶזְכְּרָה נְגִינָתִי בַּלָּיְלָה עִם־לְבָבִי אָשִׂיחָה וַיְחַפֵּשׂ רוּחִי |
| 8 Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé? | 8 הַלְעֹולָמִים יִזְנַח ׀ אֲדֹנָי וְלֹא־יֹסִיף לִרְצֹות עֹוד |
| 9 Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete? | 9 הֶאָפֵס לָנֶצַח חַסְדֹּו גָּמַר אֹמֶר לְדֹר וָדֹר |
| 10 Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát? | 10 הֲשָׁכַח חַנֹּות אֵל אִם־קָפַץ בְּאַף רַחֲמָיו סֶלָה |
| 11 Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.« | 11 וָאֹמַר חַלֹּותִי הִיא נֹות יְמִין עֶלְיֹון |
| 12 Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél, | 12 [אַזְכִּיר כ] (אֶזְכֹּור ק) מַעַלְלֵי־יָהּ כִּי־אֶזְכְּרָה מִקֶּדֶם פִּלְאֶךָ |
| 13 Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom. | 13 וְהָגִיתִי בְכָל־פָּעֳלֶךָ וּבַעֲלִילֹותֶיךָ אָשִׂיחָה |
| 14 Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk? | 14 אֱלֹהִים בַּקֹּדֶשׁ דַּרְכֶּךָ מִי־אֵל גָּדֹול כֵּאלֹהִים |
| 15 Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat. | 15 אַתָּה הָאֵל עֹשֵׂה פֶלֶא הֹודַעְתָּ בָעַמִּים עֻזֶּךָ |
| 16 Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait. | 16 גָּאַלְתָּ בִּזְרֹועַ עַמֶּךָ בְּנֵי־יַעֲקֹב וְיֹוסֵף סֶלָה |
| 17 Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek. | 17 רָאוּךָ מַּיִם ׀ אֱלֹהִים רָאוּךָ מַּיִם יָחִילוּ אַף יִרְגְּזוּ תְהֹמֹות |
| 18 A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek. | 18 זֹרְמוּ מַיִם ׀ עָבֹות קֹול נָתְנוּ שְׁחָקִים אַף־חֲצָצֶיךָ יִתְהַלָּכוּ |
| 19 Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett. | 19 קֹול רַעַמְךָ ׀ בַּגַּלְגַּל הֵאִירוּ בְרָקִים תֵּבֵל רָגְזָה וַתִּרְעַשׁ הָאָרֶץ |
| 20 Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható. | 20 בַּיָּם דַּרְכֶּךָ [וּשְׁבִילֶיךָ כ] (וּשְׁבִילְךָ ק) בְּמַיִם רַבִּים וְעִקְּבֹותֶיךָ לֹא נֹדָעוּ |
| 21 Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével. | 21 נָחִיתָ כַצֹּאן עַמֶּךָ בְּיַד־מֹשֶׁה וְאַהֲרֹן |