A zsoltárok könyve 147

¹ALLELUJA. Dicsérjétek az Urat, mert jó neki zengeni, gyönyörűség hirdetni Istenünk dicséretét.²Felépíti az Úr Jeruzsálemet, egybegyűjti Izrael szétszórtjait.³Meggyógyítja a megtört szívűeket, sebeiket bekötözi.⁴A csillagoknak sokaságát megszámlálja, és nevén szólítja valamennyit.⁵Nagy a mi Urunk, nagy az ő hatalma, nincs határa bölcsességének.⁶Fölkarolja az Úr a szelídeket, de a bűnösöket porig alázza.⁷Énekeljetek az Úrnak hálaadással, Istenünknek lanttal zengjetek.⁸Ő borítja el felhőkkel az eget, és készít esőt a földnek. Ő sarjaszt füvet a hegyeken, és növényeket az emberek hasznára.⁹Ő ad enni az állatoknak, a hozzá kiáltó hollófiókáknak.¹⁰Nem a ló erejében telik kedve, sem a férfi lábszárában öröme.¹¹Azokban leli örömét az Úr, akik félik őt, azokban akik irgalmában bíznak.¹²Dicsérd az Urat, Jeruzsálem, Dicsérd Sion, Istenedet,¹³Mert ő erőssé teszi kapuid zárait, megáldja benned fiaidat.¹⁴Békességet ad határaidnak, és a búza javával lakat jól téged.¹⁵Elküldi szavát a földre, igéi gyorsan futnak.¹⁶Olyan havat ad, mint a gyapjú, és mint a hamut, szórja a zúzmarát.¹⁷Mint a morzsát, úgy hullatja jegét, ki tudja hidegét elviselni?¹⁸De ha elküldi igéjét, felolvasztja azokat, a szele fúj, és folynak a vizek.¹⁹Kihirdeti igéjét Jákobnak, törvényeit és rendeleteit Izraelnek.²⁰Nem tett így egyetlen nemzettel sem, nem ismertette meg őket rendeleteivel. ALLELUJA!

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati