A zsoltárok könyve 77

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Menge Bibel
1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára.	1 Dem Musikmeister über die Jeduthuniden (vgl. 62,1); von Asaph ein Psalm.
2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám.	2 Laut ruf’ ich zu Gott, ja ich will schreien,laut ruf’ ich zu Gott: »Ach, höre mein Flehen!«
3 Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem.	3 Wenn Drangsalszeiten über mich kommen, such’ ich den Allherrn;meine Hand ist nachts ohn’ Ermatten ausgestreckt,meine Seele will sich nicht trösten lassen.
4 Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok.	4 Denk’ ich an Gott, so muß ich seufzen;sinne ich nach, so verzagt mein Geist. SELA.
5 Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.	5 Du hältst mir die Augenlider offen,ich bin voll Unruhe und kann nicht reden.
6 A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben.	6 Ich überdenke die Tage der Vorzeit,die längst entschwundenen Jahre;
7 Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem.	7 ich denke bei Nacht an mein Saitenspiel,ich sinne in meinem Herzen nach,und es grübelt mein Geist und fragt:
8 Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé?	8 »Wird der Allherr auf ewig verstoßenund niemals wieder Gnade üben?
9 Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?	9 Ist seine Güte für immer erschöpft?sind seine Verheißungen abgetan für alle Zukunft?
10 Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát?	10 Hat Gott vergessen, gnädig zu sein,oder im Zorn sein Erbarmen verschlossen?« SELA.
11 Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«	11 Da sagte ich mir: »Das bekümmert mich schmerzlich,daß das Walten (oder: Verhalten) des Höchsten sich hat geändert.«
12 Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,	12 Ich will gedenken der Taten des HERRN,will gedenken deiner Wunder von der Vorzeit her,
13 Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom.	13 will sinnen über all dein Tunund deine großen Taten erwägen.
14 Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?	14 O Gott, erhaben ist dein Weg (= Walten):wo ist eine Gottheit so groß wie Gott?
15 Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat.	15 Du bist der Gott, der Wunder tut,du hast deine Macht an den Völkern bewiesen,
16 Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait.	16 hast dein Volk erlöst mit starkem Arm,die Kinder Jakobs und Josephs. SELA.
17 Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek.	17 Als die Wasser dich sahen, o Gott,als die Wasser dich sahen, erbebten sie,auch die Tiefen (oder: Fluten) des Weltmeers zitterten;
18 A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek.	18 die Wolken ergossen sich in strömenden Regen,das Gewölk ließ Donner erkrachen,und deine Pfeile fuhren einher;
19 Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett.	19 deine Donnerstimme dröhnte am Himmelsgewölbe,Blitze erhellten den Erdkreis,es bebte und schwankte die Erde.
20 Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható.	20 Durchs Meer ging dein Weg dahinund dein Pfad durch gewaltige Fluten;doch deine Spuren waren nicht zu erkennen.
21 Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.	21 Du hast dein Volk geführt wie eine Herdeunter Leitung von Mose und Aaron.