ΙΩΒ - Giobbe - Job 13

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ιδου ταυτα εωρακεν μου ο οφθαλμος και ακηκοεν μου το ους	1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent.
2 και οιδα οσα και υμεις επιστασθε και ουκ ασυνετωτερος ειμι υμων	2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló.
3 ου μην δε αλλ' εγω προς κυριον λαλησω ελεγξω δε εναντιον αυτου εαν βουληται	3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni!
4 υμεις δε εστε ιατροι αδικοι και ιαται κακων παντες	4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok.
5 ειη δε υμιν κωφευσαι και αποβησεται υμιν εις σοφιαν	5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek!
6 ακουσατε ελεγχον στοματος μου κρισιν δε χειλεων μου προσεχετε	6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára!
7 ποτερον ουκ εναντι κυριου λαλειτε εναντι δε αυτου φθεγγεσθε δολον	7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek?
8 η υποστελεισθε υμεις δε αυτοι κριται γενεσθε	8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni?
9 καλον γε εαν εξιχνιαση υμας ει γαρ τα παντα ποιουντες προστεθησεσθε αυτω	9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna?
10 ουθεν ηττον ελεγξει υμας ει δε και κρυφη προσωπα θαυμασετε	10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek.
11 ποτερον ουχι δεινα αυτου στροβησει υμας φοβος δε παρ' αυτου επιπεσειται υμιν	11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket!
12 αποβησεται δε υμων το αγαυριαμα ισα σποδω το δε σωμα πηλινον	12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik.
13 κωφευσατε ινα λαλησω και αναπαυσωμαι θυμου	13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár.
14 αναλαβων τας σαρκας μου τοις οδουσιν ψυχην δε μου θησω εν χειρι	14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen?
15 εαν με χειρωσηται ο δυναστης επει και ηρκται η μην λαλησω και ελεγξω εναντιον αυτου	15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat.
16 και τουτο μοι αποβησεται εις σωτηριαν ου γαρ εναντιον αυτου δολος εισελευσεται	16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok.
17 ακουσατε ακουσατε τα ρηματα μου αναγγελω γαρ υμων ακουοντων	17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek:
18 ιδου εγω εγγυς ειμι του κριματος μου οιδα εγω οτι δικαιος αναφανουμαι	18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam.
19 τις γαρ εστιν ο κριθησομενος μοι οτι νυν κωφευσω και εκλειψω	19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom?
20 δυειν δε μοι χρηση τοτε απο του προσωπου σου ου κρυβησομαι	20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől:
21 την χειρα απ' εμου απεχου και ο φοβος σου μη με καταπλησσετω	21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem!
22 ειτα καλεσεις εγω δε σοι υπακουσομαι η λαλησεις εγω δε σοι δωσω ανταποκρισιν	22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem.
23 ποσαι εισιν αι αμαρτιαι μου και αι ανομιαι μου διδαξον με τινες εισιν	23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem!
24 δια τι απ' εμου κρυπτη ηγησαι δε με υπεναντιον σοι	24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek?
25 η ως φυλλον κινουμενον υπο ανεμου ευλαβηθηση η ως χορτω φερομενω υπο πνευματος αντικεισαι μοι	25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd!
26 οτι κατεγραψας κατ' εμου κακα περιεθηκας δε μοι νεοτητος αμαρτιας	26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel;
27 εθου δε μου τον ποδα εν κωλυματι εφυλαξας δε μου παντα τα εργα εις δε ριζας των ποδων μου αφικου	27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát,
28 ο παλαιουται ισα ασκω η ωσπερ ιματιον σητοβρωτον	28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt!