Sirák fiának könyve 37

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,	1 Ogni amico dirà: « Io ho stretto teco amicizia ». Ma ci son degli amici di nome soltanto. Non c'è in questo uno strazio che s'avvicina alla morte?
2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!	2 Il compagno, l'amico si cambiano in nemici.
3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?	3 O presunzione scelleratissima, donde sei uscita a ricoprir la terra di tal malvagità e perfidia?
4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.	4 Un amico gode coll'amico nell'allegria, e sarà contro di lui nel tempo della tribolazione.
5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.	5 Un amico s'affligge coll'amico a causa del suo ventre, e imbraccia lo scudo contro il nemico.
6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!	6 Non t'esca mai dal cuore il tuo amico, e non lo dimenticare in mezzo alle tue ricchezze.
7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.	7 Non prender consiglio da chi t'insidia, nascondi i tuoi disegni a chi t'invidia.
8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.	8 Ogni consigliere dà il suo consiglio, ma v'è chi lo dà a suo tornaconto.
9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,	9 Guardati dal consigliere: prima rifletti se ha bisogno di qualche cosa, perchè anche lui vi penserà dentro di sè;
10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:	10 che forse ti ficcherà un piuolo in terra, e ti dirà:
11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.	11 « La tua strada è buona » e ti starà di faccia a vedere quel che avvenga.
12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,	12 Tratta di santità coll'uomo senza religione, di giustizia coll'iniquo, colla donna tratta della sua emula, col pauroso di guerra, col mercante tratta di trasporti, con chi vuol comprare di vendita, coll'invidioso di ringraziamenti,
13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,	13 coll'empio di pietà, col disonesto di onestà, col lavoratore di campagna di qualunque lavoro,
14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!	14 col mercenario annuale del lavoro dell'annata, col servo pigro di grande lavoro. Non dar retta a costoro, qualunque consiglio diano;
15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,	15 ma frequenta l'uomo pio, chiunque tu avrai conosciuto timorato di Dio,
16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!	16 e che ha un'anima conforme alla tua, e che, se tu vacillassi nelle tenebre, abbia compassione di te. 1
17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!	17 Formati dentro di te un cuore di buon consiglio, perchè non puoi averne un altro migliore di quello.
18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.	18 L'anima d'un uomo santo qualche volta fa conoscere il vero meglio di sette sentinelle che stanno alle vedette in luogo elevato.
19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.	19 Ma in tutte queste cose prega l'Altissimo, affinchè Egli guidi i tuoi passi nella verità.
20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!	20 La parola di verità preceda ogni tua opera, e il consiglio sicuro ogni tua azione.
21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.	21 La parola cattiva altera il cuore, dal quale nascono quattro cose: il bene e il male, la vita e la morte, cose che son sempre in potere della lingua. Vi sono degli uomini abili a istruire molti e buoni a nulla per l'anima propria.
22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.	22 L'uomo prudente istruisce molti e dà consolazione alla sua anima.
23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;	23 Chi affetta sapienza si rende odioso, e in ogni cosa resterà a mani vuote.
24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.	24 Il Signore non gli ha dato la grazia, perchè è privo d'ogni sapienza.
25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,	25 E' sapiente chi è sapiente per l'anima propria, e i frutti della sua prudenza son degni di lode.
26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.	26 L'uomo sapiente istruisce il suo popolo, e i frutti del suo sapere sono duraturi.
27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.	27 L'uomo sapiente sarà ricolmo di benedizioni, e chiunque lo vede gli darà lode.
28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!	28 La vita dell'uomo ha i giorni contati, ma i giorni d'Israele sono senza numero.
29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!	29 Il sapiente acquisterà onore in mezzo al popolo, e il suo nome vivrà in eterno.
30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.	30 Figlio, nel tuo vitto metti a prova te stesso, se una cosa è nociva, non le dar potere su di te,
31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.	31 perchè non tutto giova a tutti, e non a tutte le persone piace ogni cosa.
	32 Guardati dall'avidità nei banchetti e non ti gettare sopra tutte le vivande.
	33 Perchè dal molto mangiare verranno le malattie, e l'avidità conduce al la colica.
	34 Molti son morti per l'intemperanza; chi è sobrio prolungherà la sua vita.