Sirák fiának könyve 37

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,	1 Ogni amico dice: «Anch'io ho stretto amicizia [con lui] »; ma c'è l'amico ch'è amico solo di nome. Non è ella una tristezza sino alla morte,
2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!	2 [quando] un compagno e amico si volta a inimicizia?
3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?	3 O idea scellerata! donde sbucasti tu a coprir la terra di malizia e d'inganno?
4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.	4 Il compagno [egoista] se la gode con l'amico nell'allegria, e al tempo della tribolazione si fa avversario.
5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.	5 Il compagno [egoista] si travaglia con l'amico per la [propria] pancia, e in faccia al nemico imbraccia lo scudo [a sua propria difesa].
6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!	6 Non dimenticare in cuor tuo il tuo amico, e non ti scordar di lui nella tua opulenza.
7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.	7 Non ti consigliare con colui che t'insidia, e ai gelosi di te nascondi il [tuo] disegno.
8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.	8 Ogni consigliere spaccia consigli, ma c'è chi consiglia nel proprio interesse.
9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,	9 Sta' in guardia verso il consigliere, e cerca di saper prima qual è il suo bisogno, poiché a se stesso egli penserà;
10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:	10 affinchè egli non pianti un piuolo in terra, e ti dica:
11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.	11 «Buona è la tua via», e si metta di faccia a veder ciò che ti accadrà.
12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,	12 Con l'uomo irreligioso tratta di santità, e con l'ingiusto di giustizia! [Non ti consigliare] con una donna a proposito della sua rivale, e con un pusillanime a proposito di guerra, con un commerciante sur uno scambio, e col compratore sulla vendita, con un invidioso circa la riconoscenza,
13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,	13 e con uno spietato circa la benignità, con un disonesto sull'onestà, con un neghittoso sur un lavoro qualsiasi,
14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!	14 con l'operaio fissato per un anno sul da compiersi nell'anno e col servo pigro sul molto lavoro: non t'appoggiare a costoro per nessun consiglio.
15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,	15 Ma frequenta l'uomo pio, chiunque tu conosca timorato di Dio;
16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!	16 la cui anima è secondo l'anima tua, e che, se barcollerai nelle tenebre, prenderà parte alle tue pene.
17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!	17 E tienti a ciò che il cuore ti consiglia, che non c'è nessuno più fedele di lui:
18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.	18 l'anima d'un uomo pio dice talvolta il vero, meglio che sette sentinelle poste sur un'altura a spiare,
19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.	19 E prega inoltre l'Altissimo, che diriga sicuramente la tua via.
20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!	20 Principio d'ogni opera sia la riflessione, e ad ogni azione vada innanzi il ponderato consiglio.
21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.	21 Una malvagia parola muta lì cuore, da che nascono quattro cose: il bene e il male, la vita e la morte; e dominatrice di esse è costantemente la lingua. C'è l'uomo scaltro, maestro di molti, ma ch'è inutile a se stesso.
22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.	22 L'uomo sperimentato istruisce molti, ed è piacevole a se stesso.
23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;	23 [C'è] chi vuol fare il saccente nel parlare, [ed] è odioso: sarà privo d'ogni cosa, [anche del pane].
24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.	24 Il Signore non gli ha concesso d'esser gradito, perchè privo d'ogni sapienza.
25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,	25 C'è il sapiente ch'è sapiente a suo proprio vantaggio e i frutti del suo sapere son lodevoli.
26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.	26 L'uomo sapiente istruisce il suo popolo, e i frutti del suo sapere sono sicuri.
27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.	27 L'uomo sapiente sarà ricolmo di benedizioni, e quanti lo vedono lo chiameran beato.
28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!	28 La vita dell'uomo è un certo numero di giorni, ma i giorni d'Israele son senza numero.
29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!	29 Il sapiente si acquista onore [e fiducia] presso il popolo, e il suo nome vivrà in eterno.
30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.	30 Figliuolo, durante la tua vita saggia l'anima tua, e s'è malvagia non le dar potere.
31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.	31 Perchè non tutto conviene a tutti, e non ogni anima trova in ogni cosa soddisfazione.
	32 a Non esser -ingordo mai nel banchettare, e non ti gettare su ogni vivanda.
	33 Perchè i molti cibi cagionano gravezza, e l'insaziabilità conduce sino alla colica.
	34 Per intemperanza molti perirono, ma chi s'astiene [dagli eccessi], prolunga la vita.