Sirák fiának könyve 37

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,	1 Omnis amicus dicet: “ Et ego amicitiam copulavi! ”; sed est amicus solo nomine amicus. Nonne tristitia appropinquans usque ad mortem:
2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!	2 sodalis et amicus ad inimicitiam conversus?
3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?	3 O praesumptio nequissima, unde creata es cooperire aridam malitia et dolositate illius?
4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.	4 Sodalis amico coniucundatur in oblectationibus et in tempore tribulationis adversarius erit;
5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.	5 sodalis amico condolet causa ventris et contra hostem accipiet scutum.
6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!	6 Non obliviscaris amici tui in animo tuo et non immemor sis illius in opibus tuis.
7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.	7 Noli consiliari cum eo, qui tibi insidiatur, et a zelantibus te absconde consilium.
8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.	8 Omnis consiliarius prodit consilium, sed est consiliarius pro semetipso.
9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,	9 A consiliario serva animam tuam et prius scito quae sit illius necessitas ­ et ipse enim animo suo cogitabit ­
10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:	10 ne forte mittat super te sortem et dicat tibi:
11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.	11 “ Bona est via tua ” et stet e contrario videre quid tibi eveniat.
12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,	12 Noli consiliari cum invido et a zelante te consilium absconde; nec cum muliere de ea, quae ei aemulatur, cum timido de bello, cum negotiatore de traiecticio, cum emptore de venditione, cum viro livido de gratiis agendis,
13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,	13 cum impio de pietate, cum inhonesto de honestate, cum operario otioso de omni opere,
14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!	14 cum mercennario annuali de consummatione anni, cum servo pigro de multa operatione: non attendas his in omni consilio.
15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,	15 Sed cum viro timorato assiduus esto, quemcumque cognoveris observantem mandata,
16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!	16 cuius anima est secundum animam tuam, et qui, cum titubaveris in tenebris, condolebit tibi.
17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!	17 Et consilium cordis statue tecum; non est enim tibi aliud fidelius illo.
18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.	18 Anima viri enuntiat aliquando vera quam septem circumspectores sedentes in excelso ad speculandum.
19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.	19 Et in his omnibus deprecare Altissimum, ut dirigat in veritate viam tuam.
20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!	20 Ante omnia opera verbum verax praecedat te, et ante omnem actum consilium stabile.
21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.	21 Radix consiliorum cor, ex quo partes quattuor oriuntur: bonum et malum, vita et mors; et dominatrix illorum est assidua lingua.
22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.	22 Est vir peritus multorum eruditor et animae suae inutilis est.
23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;	23 Est qui sophistice loquitur et odibilis est; in omni cibo voluptatis defraudabitur.
24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.	24 Non est illi data a Domino gratia: omni enim sapientia defraudatus est.
25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,	25 Est sapiens animae suae sapiens, et fructus sensus illius super corpus suum.
26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.	26 Vir sapiens plebem suam erudit, et fructus sensus illius fideles sunt.
27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.	27 Vir sapiens implebitur benedictionibus, et omnes videntes illum beatum dicent.
28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!	28 Vita viri in numero dierum; dies autem Israel innumerabiles sunt.
29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!	29 Sapiens in populo hereditabit honorem, et nomen illius erit vivens in aeternum.
30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.	30 Fili, in vita tua tenta animam tuam et vide si quid obnoxium ei est: non des illi.
31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.	31 Non enim omnia omnibus expediunt, et non omni animae omne genus placet.
	32 Noli avidus esse in omni epulatione et non te effundas super omnem escam.
	33 In multis enim escis erit infirmitas, et aviditas appropinquabit usque ad choleram.
	34 Propter crapulam multi obierunt; qui autem abstinens est, adiciet vitam.