Sirák fiának könyve 37

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,	1 Todo amigo dice: «También yo soy tu amigo», pero hay amigo que lo es sólo de nombre.
2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!	2 ¿No es para uno una mortal tristeza un compañero o amigo trocado en enemigo?
3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?	3 ¡Oh intención perversa! ¿de dónde saliste para cubrir la tierra de engaño?
4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.	4 El compañero disfruta en el contento del amigo, pero al tiempo de tribulación se volverá contra él.
5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.	5 El compañero compadece al amigo por interés, y cuando llega el combate embraza el escudo.
6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!	6 No te olvides de tu amigo en tu alma, ni pierdas su recuerdo cuando seas rico.
7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.	7 Todo consejero da consejos, pero hay quien aconseja en su interés.
8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.	8 Del consejero guarda tu alma, conoce primero qué necesita - porque en su propio interés dará consejo -, no sea que eche sobre ti la suerte,
9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,	9 y te diga: «Bueno es tu camino», quedándose enfrente para ver qué te sucede.
10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:	10 No te aconsejes del que te mira con desprecio, y de los que te envidian oculta tu consejo;
11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.	11 ni te aconsejes con mujer sobre su rival, con cobarde acerca la guerra, con negociante respecto del comercio, con comprador sobre la venta, con envidioso sobre la gratitud, con despiadado sobre la generosidad, con perezoso sobre cualquier trabajo, con temporero sobre el término de una obra, con siervo ocioso sobre un trabajo grande: no cuentes con éstos para ningún consejo.
12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,	12 Sino recurre siempre a un hombre piadoso, de quien sabes bien que guarda los mandamientos, cuya alma es según tu alma, y que, si caes, sufrirá contigo.
13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,	13 Y mantén firme el consejo de tu corazón, que nadie es para ti más fiel que él.
14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!	14 Pues el alma del hombre puede a veces advertir más que siete vigías sentados en lo alto para vigilar.
15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,	15 Y por encima de todo esto suplica al Altísimo, para que enderece tu camino en la verdad.
16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!	16 Principio de toda obra es la palabra, y antes de toda acción está el consejo.
17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!	17 Raíz de los pensamientos es el corazón, de él salen cuatro ramas:
18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.	18 bien y mal, vida y muerte, mas la que siempre los domina es la lengua.
19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.	19 Hay hombre diestro que adoctrina a muchos, y para sí mismo es un inútil.
20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!	20 Hay quien se hace el sabio en palabras y es aborrecido, y que acabará sin tener qué comer.
21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.	21 Pues no se le dio la gracia que viene del Señor, porque estaba vacío de toda sabiduría.
22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.	22 Hay quien para sí mismo es sabio, y los frutos de su inteligencia son, según él, dignos de fe.
23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;	23 El varón sabio enseña a su pueblo, y los frutos de su inteligencia son dignos de fe.
24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.	24 El varón sabio es colmado de bendiciones, y le llaman feliz todos los que le ven.
25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,	25 La vida del hombre tiene días contados, mas los días de Israel no tienen número.
26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.	26 El sabio en su pueblo se gana la confianza, y su nombre vivirá por los siglos.
27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.	27 Hijo, en tu vida prueba tu alma, ve lo que es malo para ella y no se los des.
28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!	28 Pues no a todos les conviene todo, y no a todo el mundo le gusta lo mismo.
29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!	29 No seas insaciable de todo placer, y no te abalances sobre la comida,
30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.	30 porque en el exceso de alimento hay enfermedad, y la intemperancia acaba en cólicos.
31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.	31 Por intemperancia han muerto muchos, pero el que se vigila prolongará su vida.