Sirák fiának könyve 37

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,	1 Todo amigo dice: «También yo soy tu amigo», pero hay amigos que lo son sólo de nombre.
2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!	2 ¿No entristece acaso hasta la muerte ver a un amigo querido transformarse en enemigo?
3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?	3 ¡Perversa inclinación! ¿De dónde te han hecho rodar para cubrir la tierra de falsedad?
4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.	4 ¡Un compañero comparte las alegrías del amigo y en el momento de la aflicción, se vuelve contra él!
5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.	5 ¡Otro sufre con el amigo para llenarse su vientre, y a la hora del combate, empuña el escudo!
6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!	6 Nunca te olvides de un buen amigo, y acuérdate de él cuando tengas riquezas.
7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.	7 Todo el que aconseja recomienda su consejo, pero hay quien aconseja pensando sólo en sí mismo.
8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.	8 Sé precavido con el que da consejos y averigua primero qué le hace falta, porque entonces aconsejará lo que le convenga a él; no sea que le dé lo mismo una cosa que otra
9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,	9 y te diga: «Vas por el buen camino», mientras se pone enfrente a ver qué te pasa.
10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:	10 No consultes al que te subestima, y al que tiene celos de ti, ocúltale tus designios.
11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.	11 No pidas consejo a una mujer sobre su rival, ni a un cobarde sobre la guerra, ni a un comerciante sobre un negocio, ni a un comprador sobre una venta, ni a un envidiosos sobre la gratitud, ni a un despiadado sobre un beneficio, ni a un perezoso sobre cualquier trabajo, ni al que trabaja por horas sobre la conclusión de una obra, ni a un servidor holgazán sobre un trabajo difícil: no cuentes con estos para ningún consejo.
12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,	12 Pero recurre asiduamente a un hombre piadoso, de quien te consta que cumple los mandamientos, capaz de sentir lo que tú mismo sientes, y que sufrirá contigo si das un traspié.
13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,	13 Déjate llevar por lo que te dicta el corazón, porque nadie te será más fiel que él:
14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!	14 el alma de un hombre suele advertir a menudo mejor que siete vigías apostados sobre una altura.
15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,	15 Y por encima de todo ruego al Altísimo, para que dirija tus pasos en la verdad.
16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!	16 Principio de toda obra es la conversación, y antes de toda acción, está el consejo.
17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!	17 Raíz de los pensamientos es el corazón, y él hace brotar cuatro ramas:
18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.	18 el bien y el mal, la vida y la muerte, y la que decide siempre en todo esto es la lengua.
19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.	19 Un hombre puede ser hábil para instruir a muchos y, sin embargo, ser inútil para sí mismo.
20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!	20 El que es sabio de labios para afuera, se hace odioso y acabará sin tener qué comer:
21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.	21 no se le ha concedido el favor del Señor, porque estaba desprovisto de toda sabiduría.
22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.	22 Si un hombre es sabio para sí mismo, los frutos de su inteligencia están en su boca y son dignos de fe.
23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;	23 Un hombre sabio instruye a su propio pueblo y los frutos de su inteligencia son dignos de fe.
24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.	24 Un hombre sabio es colmado de bendiciones y, al verlo, todos lo felicitan.
25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,	25 El hombre tiene sus días contados, pero los días de Israel son incontables.
26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.	26 Un hombre sabio se gana la confianza de su pueblo y su nombre sobrevive para siempre.
27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.	27 Hijo mío, para tu régimen de comida, pruébate a ti mismo: mira qué te hace mal y prívate de ello.
28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!	28 Porque no todo es conveniente para todos ni a todos les gusta lo mismo.
29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!	29 No seas insaciable de placeres ni te excedas en las comidas.
30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.	30 Porque el exceso en las comidas acarrea enfermedades y la glotonería provoca cólicos.
31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.	31 La glotonería causó la muerte de muchos, pero el que se cuida prolongará su vida.