Sirák fiának könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.	1 Judex sapiens judicabit populum suum, et principatus sensati stabilis erit.
2 Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.	2 Secundum judicem populi, sic et ministri ejus : et qualis rector est civitatis, tales et inhabitantes in ea.
3 A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.	3 Rex insipiens perdet populum suum : et civitates inhabitabuntur per sensum potentium.
4 Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.	4 In manu Dei potestas terræ : et utilem rectorem suscitabit in tempus super illam.
5 Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét.	5 In manu Dei prosperitas hominis, et super faciem scribæ imponet honorem suum.
6 Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot!	6 Omnis injuriæ proximi ne memineris, et nihil agas in operibus injuriæ.
7 Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága.	7 Odibilis coram Deo est et hominibus superbia, et execrabilis omnis iniquitas gentium.
8 Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt.	8 Regnum a gente in gentem transfertur propter injustitias, et injurias, et contumelias, et diversos dolos.
9 Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja,	9 Avaro autem nihil est scelestius. Quid superbit terra et cinis ?
10 Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit.	10 Nihil est iniquius quam amare pecuniam : hic enim et animam suam venalem habet, quoniam in vita sua projecit intima sua.
11 A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.	11 Omnis potentatus brevis vita ; languor prolixior gravat medicum.
12 Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott.	12 Brevem languorem præcidit medicus : sic et rex hodie est, et cras morietur.
13 Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!	13 Cum enim morietur homo, hæreditabit serpentes, et bestias, et vermes.
14 Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől,	14 Initium superbiæ hominis apostatare a Deo :
15 amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.	15 quoniam ab eo qui fecit illum recessit cor ejus, quoniam initium omnis peccati est superbia. Qui tenuerit illam adimplebitur maledictis, et subvertet eum in finem.
16 Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen.	16 Propterea exhonoravit Dominus conventus malorum, et destruxit eos usque in finem.
17 Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.	17 Sedes ducum superborum destruxit Deus, et sedere fecit mites pro eis.
18 Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe.	18 Radices gentium superbarum arefecit Deus, et plantavit humiles ex ipsis gentibus.
19 Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől.	19 Terras gentium evertit Dominus, et perdidit eas usque ad fundamentum.
20 Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről.	20 Arefecit ex ipsis, et disperdidit eos, et cessare fecit memoriam eorum a terra.
21 Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét.	21 Memoria superborum perdidit Deus, et reliquit memoriam humilium sensu.
22 Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel.	22 Non est creata hominibus superbia, neque iracundia nationi mulierum.
23 Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.	23 Semen hominum honorabitur hoc, quod timet Deum : semen autem hoc exhonorabitur, quod præterit mandata Domini.
24 A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak.	24 In medio fratrum rector illorum in honore : et qui timent Dominum erunt in oculis illius.
25 Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik.	25 Gloria divitum, honoratorum, et pauperum, timor Dei est.
26 Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag!	26 Noli despicere hominem justum pauperem, et noli magnificare virum peccatorem divitem.
27 Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél.	27 Magnus, et judex, et potens est in honore : et non est major illo qui timet Deum.
28 Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.	28 Servo sensato liberi servient : et vir prudens et disciplinatus non murmurabit correptus, et inscius non honorabitur.
29 Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!	29 Noli extollere te in faciendo opere tuo, et noli cunctari in tempore angustiæ.
30 Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen.	30 Melior est qui operatur et abundat in omnibus, quam qui gloriatur et eget pane.
31 Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől!	31 Fili, in mansuetudine serva animam tuam, et da illi honorem secundum meritum suum.
	32 Peccantem in animam suam quis justificabit ? et quis honorificabit exhonorantem animam suam ?
	33 Pauper gloriatur per disciplinam et timorem suum : et est homo qui honorificatur propter substantiam suam.
	34 Qui autem gloriatur in paupertate, quanto magis in substantia ! et qui gloriatur in substantia, paupertatem vereatur.