Sirák fiának könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.	1 A wise judge will instruct his people; and the government of a prudent man is well ordered.
2 Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.	2 As the judge of the people is himself, so are his officers; and what manner of man the ruler of the city is, such are all they that dwell therein.
3 A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.	3 An unwise king destroyeth his people; but through the prudence of them which are in authority the city shall be inhabited.
4 Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.	4 The power of the earth is in the hand of the Lord, and in due time he will set over it one that is profitable.
5 Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét.	5 In the hand of God is the prosperity of man: and upon the person of the scribe shall he lay his honour.
6 Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot!	6 Bear not hatred to thy neighbour for every wrong; and do nothing at all by injurious practices.
7 Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága.	7 Pride is hateful before God and man: and by both doth one commit iniquity.
8 Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt.	8 Because of unrighteous dealings, injuries, and riches got by deceit, the kingdom is translated from one people to another.
9 Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja,	9 Why is earth and ashes proud? There is not a more wicked thing than a covetous man: for such an one setteth his own soul to sale; because while he liveth he casteth away his bowels.
10 Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit.	10 The physician cutteth off a long disease; and he that is to day a king to morrow shall die.
11 A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.	11 For when a man is dead, he shall inherit creeping things, beasts, and worms.
12 Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott.	12 The beginning of pride is when one departeth from God, and his heart is turned away from his Maker.
13 Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!	13 For pride is the beginning of sin, and he that hath it shall pour out abomination: and therefore the Lord brought upon them strange calamities, and overthrew them utterly.
14 Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől,	14 The Lord hath cast down the thrones of proud princes, and set up the meek in their stead.
15 amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.	15 The Lord hath plucked up the roots of the proud nations, and planted the lowly in their place.
16 Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen.	16 The Lord overthrew countries of the heathen, and destroyed them to the foundations of the earth.
17 Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.	17 He took some of them away, and destroyed them, and hath made their memorial to cease from the earth.
18 Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe.	18 Pride was not made for men, nor furious anger for them that are born of a woman.
19 Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől.	19 They that fear the Lord are a sure seed, and they that love him an honourable plant: they that regard not the law are a dishonourable seed; they that transgress the commandments are a deceivable seed.
20 Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről.	20 Among brethren he that is chief is honorable; so are they that fear the Lord in his eyes.
21 Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét.	21 The fear of the Lord goeth before the obtaining of authority: but roughness and pride is the losing thereof.
22 Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel.	22 Whether he be rich, noble, or poor, their glory is the fear of the Lord.
23 Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.	23 It is not meet to despise the poor man that hath understanding; neither is it convenient to magnify a sinful man.
24 A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak.	24 Great men, and judges, and potentates, shall be honoured; yet is there none of them greater than he that feareth the Lord.
25 Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik.	25 Unto the servant that is wise shall they that are free do service: and he that hath knowledge will not grudge when he is reformed.
26 Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag!	26 Be not overwise in doing thy business; and boast not thyself in the time of thy distress.
27 Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél.	27 Better is he that laboureth, and aboundeth in all things, than he that boasteth himself, and wanteth bread.
28 Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.	28 My son, glorify thy soul in meekness, and give it honour according to the dignity thereof.
29 Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!	29 Who will justify him that sinneth against his own soul? and who will honour him that dishonoureth his own life?
30 Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen.	30 The poor man is honoured for his skill, and the rich man is honoured for his riches.
31 Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől!	31 He that is honoured in poverty, how much more in riches? and he that is dishonourable in riches, how much more in poverty?