1 La risposta dolce acqueta il cruccio; Ma la parola molesta fa montar l’ira | 1 Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot. |
2 La scienza adorna la lingua de’ savi; Ma la bocca degli stolti sgorga follia | 2 A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat. |
3 Gli occhi del Signore sono in ogni luogo; Riguardando i malvagi ed i buoni | 3 Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja. |
4 La medicina della lingua è un albero di vita; Ma la sovversione che avviene per essa è simile ad un fracasso fatto dal vento | 4 A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket. |
5 Lo stolto disdegna la correzion di suo padre; Ma chi osserva la riprensione diventerà avveduto | 5 A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják. |
6 Nella casa del giusto vi sono di gran facoltà; Ma vi è dissipazione nell’entrate dell’empio | 6 Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van. |
7 Le labbra de’ savi spandono scienza; Ma non fa già così il cuor degli stolti | 7 A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve! |
8 Il sacrificio degli empi è cosa abbominevole al Signore; Ma l’orazione degli uomini diritti gli è cosa grata | 8 Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában. |
9 La via dell’empio è cosa abbominevole al Signore; Ma egli ama chi procaccia giustizia | 9 Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár. |
10 La correzione è spiacevole a chi lascia la diritta via; Chi odia la riprensione morrà | 10 Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal. |
11 L’inferno e il luogo della perdizione son davanti al Signore; Quanto più i cuori de’ figliuoli degli uomini! | 11 Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve! |
12 Lo schernitore non ama che altri lo riprenda, E non va a’ savi | 12 Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára. |
13 Il cuore allegro abbellisce la faccia; Ma per lo cordoglio lo spirito è abbattuto | 13 A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket. |
14 Il cuor dell’uomo intendente cerca la scienza; Ma la bocca degli stolti si pasce di follia | 14 Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel. |
15 Tutti i giorni dell’afflitto son cattivi; Ma chi è allegro di cuore è come in un convito perpetuo | 15 Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma. |
16 Meglio vale poco col timor del Signore, Che gran tesoro con turbamento. | 16 Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette. |
17 Meglio vale un pasto d’erbe, ove sia amore, Che di bue ingrassato, ove sia odio | 17 Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel. |
18 L’uomo iracondo muove contese; Ma chi è lento all’ira acqueta le risse | 18 Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti. |
19 La via del pigro è come una siepe di spine; Ma la via degli uomini diritti è elevata | 19 A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes. |
20 Il figliuol savio rallegra il padre; Ma l’uomo stolto sprezza sua madre | 20 A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját. |
21 La follia è allegrezza all’uomo scemo di senno; Ma l’uomo intendente cammina dirittamente | 21 A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit. |
22 I disegni son renduti vani dove non è consiglio; Ma sono stabili dove è moltitudine di consiglieri | 22 Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak. |
23 L’uomo riceve allegrezza della risposta della sua bocca; E quant’è buona una parola detta al suo tempo! | 23 Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó! |
24 La via della vita va in su all’uomo intendente, Per ritrarsi dall’inferno che è a basso | 24 Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn! |
25 Il Signore spianta la casa de’ superbi; Ma stabilisce il confine della vedova | 25 Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét. |
26 I pensieri malvagi son cosa abbominevole al Signore; Ma i detti che gli son piacevoli sono i puri | 26 Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte. |
27 Chi è dato a cupidigia dissipa la sua casa; Ma chi odia i presenti viverà | 27 Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot. |
28 Il cuor del giusto medita ciò che ha da rispondere; Ma la bocca degli empi sgorga cose malvage | 28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot. |
29 Il Signore è lontano dagli empi; Ma egli esaudisce l’orazione de’ giusti | 29 Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját. |
30 La luce degli occhi rallegra il cuore; La buona novella ingrassa le ossa | 30 A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat. |
31 L’orecchio che ascolta la riprensione della vita Dimorerà per mezzo i savi | 31 A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében! |
32 Chi schifa la correzione disdegna l’anima sua; Ma chi ascolta la riprensione acquista senno | 32 Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut. |
33 Il timor del Signore è ammaestramento di sapienza; E l’umiltà va davanti alla gloria | 33 Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár. |