Proverbi 15

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 La risposta dolce acqueta il cruccio; Ma la parola molesta fa montar l’ira	1 Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot.
2 La scienza adorna la lingua de’ savi; Ma la bocca degli stolti sgorga follia	2 A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat.
3 Gli occhi del Signore sono in ogni luogo; Riguardando i malvagi ed i buoni	3 Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja.
4 La medicina della lingua è un albero di vita; Ma la sovversione che avviene per essa è simile ad un fracasso fatto dal vento	4 A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket.
5 Lo stolto disdegna la correzion di suo padre; Ma chi osserva la riprensione diventerà avveduto	5 A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják.
6 Nella casa del giusto vi sono di gran facoltà; Ma vi è dissipazione nell’entrate dell’empio	6 Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van.
7 Le labbra de’ savi spandono scienza; Ma non fa già così il cuor degli stolti	7 A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve!
8 Il sacrificio degli empi è cosa abbominevole al Signore; Ma l’orazione degli uomini diritti gli è cosa grata	8 Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában.
9 La via dell’empio è cosa abbominevole al Signore; Ma egli ama chi procaccia giustizia	9 Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár.
10 La correzione è spiacevole a chi lascia la diritta via; Chi odia la riprensione morrà	10 Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal.
11 L’inferno e il luogo della perdizione son davanti al Signore; Quanto più i cuori de’ figliuoli degli uomini!	11 Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve!
12 Lo schernitore non ama che altri lo riprenda, E non va a’ savi	12 Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára.
13 Il cuore allegro abbellisce la faccia; Ma per lo cordoglio lo spirito è abbattuto	13 A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket.
14 Il cuor dell’uomo intendente cerca la scienza; Ma la bocca degli stolti si pasce di follia	14 Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel.
15 Tutti i giorni dell’afflitto son cattivi; Ma chi è allegro di cuore è come in un convito perpetuo	15 Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.
16 Meglio vale poco col timor del Signore, Che gran tesoro con turbamento.	16 Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette.
17 Meglio vale un pasto d’erbe, ove sia amore, Che di bue ingrassato, ove sia odio	17 Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel.
18 L’uomo iracondo muove contese; Ma chi è lento all’ira acqueta le risse	18 Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti.
19 La via del pigro è come una siepe di spine; Ma la via degli uomini diritti è elevata	19 A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes.
20 Il figliuol savio rallegra il padre; Ma l’uomo stolto sprezza sua madre	20 A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját.
21 La follia è allegrezza all’uomo scemo di senno; Ma l’uomo intendente cammina dirittamente	21 A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit.
22 I disegni son renduti vani dove non è consiglio; Ma sono stabili dove è moltitudine di consiglieri	22 Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak.
23 L’uomo riceve allegrezza della risposta della sua bocca; E quant’è buona una parola detta al suo tempo!	23 Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó!
24 La via della vita va in su all’uomo intendente, Per ritrarsi dall’inferno che è a basso	24 Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn!
25 Il Signore spianta la casa de’ superbi; Ma stabilisce il confine della vedova	25 Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét.
26 I pensieri malvagi son cosa abbominevole al Signore; Ma i detti che gli son piacevoli sono i puri	26 Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte.
27 Chi è dato a cupidigia dissipa la sua casa; Ma chi odia i presenti viverà	27 Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot.
28 Il cuor del giusto medita ciò che ha da rispondere; Ma la bocca degli empi sgorga cose malvage	28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot.
29 Il Signore è lontano dagli empi; Ma egli esaudisce l’orazione de’ giusti	29 Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját.
30 La luce degli occhi rallegra il cuore; La buona novella ingrassa le ossa	30 A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat.
31 L’orecchio che ascolta la riprensione della vita Dimorerà per mezzo i savi	31 A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében!
32 Chi schifa la correzione disdegna l’anima sua; Ma chi ascolta la riprensione acquista senno	32 Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut.
33 Il timor del Signore è ammaestramento di sapienza; E l’umiltà va davanti alla gloria	33 Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár.