Ezequiel 33

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 La palabra de Yahveh me fue dirigida en estos términos:	1 Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2 Hijo de hombre, habla a los hijos de tu pueblo. Les dirás: Si yo hago venir la espada sobre un país, y la gente de ese país escoge a uno de los suyos y le ponen como centinela;	2 »Emberfia, szólj néped fiaihoz és mondd nekik: Ha valamely országra kardot bocsátok, és az ország népe egy férfit választ legkisebbjei közül és azt magának őrállóvá rendeli,
3 y éste, al ver venir la espada sobre el país, toca el cuerno para advertir al pueblo:	3 s ez látja jönni a kardot az ország ellen, és megfújja a harsonát és hírt ad a népnek:
4 si resulta que alguien oye bien el sonido del cuerno, pero no hace caso, de suerte que la espada sobreviene y le mata, la sangre de este hombre recaerá sobre su propia cabeza.	4 ha aztán valaki meghallja a harsona hangját – bárki is legyen az –, de nem hallgat a figyelmeztetésre, és eljön a kard és elragadja: annak vére a saját fején lesz.
5 Ha oído el sonido del cuerno y no ha hecho caso: su sangre recaerá sobre él. En cambio, el que haya hecho caso, salvará su vida.	5 Hallotta ő a harsona szavát, de nem hallgatott a figyelmeztetésre; ezért vére őrajta lesz; ha hallgatott volna a figyelmeztetésre, megmentette volna életét.
6 Si, por el contrario, el centinela ve venir la espada y no toca el cuerno, de suerte que el pueblo no es advertido, y la espada sobreviene y mata a alguno de ellos, perecerá éste por su culpa, pero de su sangre yo pediré cuentas al centinela.	6 Ha pedig az őrálló látja jönni a kardot, de nem fújja meg a harsonát, és a nép nem kap figyelmeztetést, és eljön a kard és elragad valakit közülük: azt ugyan a saját gonoszsága miatt ragadják el, vérét azonban az őrállónak kezéből fogom számon kérni.
7 A ti, también, hijo de hombre, te he hecho yo centinela de la casa de Israel. Cuando oigas una palabra de mi boca, les advertirás de mi parte.	7 Téged pedig, emberfia, őrállónak rendeltelek Izrael háza számára; ha tehát beszédet hallasz számból, mint az enyémet hirdesd azt nekik.
8 Si yo digo al malvado: «Malvado, vas a morir sin remedio», y tú no le hablas para advertir al malvado que deje su conducta, él, el malvado, morirá por su culpa, pero de su sangre yo te pediré cuentas a ti.	8 Ha azt mondom az istentelennek: Halállal halsz meg, te istentelen! – de te nem szólsz, hogy az istentelen tartózkodjék az ő útjától, az istentelen ugyan a saját gonoszsága miatt hal meg, vérét azonban a te kezedből kérem számon.
9 Si por el contrario adviertes al malvado que se convierta de su conducta, y él no se convierte, morirá él debido a su culpa, mientras que tú habrás salvado tu vida.	9 Ha azonban hirdeted az istentelennek, hogy útjairól térjen meg, de ő nem tér meg útjáról, akkor a saját gonoszsága miatt meg fog halni, te azonban megmentetted lelkedet.
10 Y tú, hijo de hombre, di a la casa de Israel: Vosotros andáis diciendo: «Nuestros crímenes y nuestros pecados pesan sobre nosotros y por causa de ellos nos consumimos. ¿Cómo podremos vivir?»	10 Ezért tehát, emberfia, mondd Izrael házának: Ti ekként beszéltek, s ezt mondjátok: ‘Gonoszságaink és vétkeink ránk nehezednek, és elsenyvedünk bennük; hogyan maradhatnánk tehát életben?’
11 Diles: «Por mi vida, oráculo del Señor Yahveh, que yo no me complazco en la muerte del malvado, sino en que el malvado se convierta de su conducta y viva. Convertíos, convertíos de vuestra mala conducta. ¿Por qué habéis de morir, casa de Israel?»	11 Mondd nekik: Életemre mondom, én, az Úr Isten, nem akarom az istentelen halálát, hanem azt, hogy az istentelen megtérjen útjáról és éljen. Térjetek meg, térjetek meg igen gonosz útjaitokról! Akkor miért halnátok meg, Izrael háza?
12 Y tú, hijo de hombre, di a los hijos de tu pueblo: La justicia del justo no le salvará el día de su perversión, ni la maldad del malvado le hará sucumbir el día en que se aparte de su maldad. Pero tampoco el justo vivirá en virtud de su justicia el día en que peque.	12 Ezért tehát, emberfia, mondd néped fiainak: Az igaznak igazvolta nem szabadítja meg őt azon a napon, amelyen vétkezik; és az istentelennek istentelensége nem lesz ártalmára azon a napon, amelyen megtér istentelenségéből; és az igaz nem maradhat életben az ő igazvolta miatt azon a napon, amelyen vétkezik.
13 Si yo digo al justo: «Vivirás», pero él, fiándose de su justicia, comete la injusticia, no quedará memoria de toda su justicia, sino que morirá por la injusticia que cometió.	13 Ha mondom is az igaznak, hogy biztosan élni fog, de igazvoltában elbizakodva gonoszságot cselekszik, igazvolta teljesen feledésbe megy, és ő meghal elkövetett gonoszsága miatt.
14 Y si digo al malvado: «Vas a morir», y él se aparta de pecado y practica el derecho y la justicia,	14 Ha azonban így szólok a gonoszhoz: Halállal halsz meg! – és ő bűnbánatot tart vétke fölött, és jog és igazság szerint jár,
15 si devuelve la prenda, restituye lo que robó, observa los preceptos que dan la vida y deja de cometer injusticia, vivirá ciertamente, no morirá.	15 a zálogot visszatéríti az istentelen, a rablott jószágot visszaadja, az élet parancsai szerint jár, és nem cselekszik semmi igazságtalan dolgot sem, biztosan élni fog és nem hal meg.
16 Ninguno de los pecados que cometió se le recordará más: ha observado el derecho y la justicia; ciertamente vivirá.	16 Egyetlen elkövetett vétkét sem fogom neki betudni; jog és igazság szerint járt, ezért biztosan élni fog.
17 Y los hijos de tu pueblo dicen: «No es justo el proceder del Señor». El proceder de ellos es el que no es justo.	17 De néped fiai így szólnak: ‘Nem igazságos az Úr útja!’ – holott az ő útjuk igazságtalan!
18 Cuando el justo se aparta de su justicia para cometer injusticia, muere por ello.	18 Mert ha az igaz eltávozik igazságától és gonoszságot követ el, emiatt hal meg;
19 Y cuando el malvado se aparta de su maldad y observa el derecho y la justicia, vive por ello.	19 és ha az istentelen elhagyja istentelenségét, és jog és igazság szerint jár, ezek miatt fog élni.
20 Y vosotros decís: «No es justo el proceder del Señor». Yo os juzgaré, a cada uno según su conducta, casa de Israel.	20 Ti mégis azt mondjátok: ‘Nem igazságos az Úr útja!’ Mindenkit közületek a saját útjai szerint ítélek meg, Izrael háza!«
21 El año duodécimo, el día cinco del décimo mes de nuestra cautividad, llegó donde mí el fugitivo de Jerusalén y me anunció: «La ciudad ha sido tomada».	21 Történt pedig száműzetésünk tizenkettedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónap ötödik napján, hogy egy menekülő jött hozzám Jeruzsálemből, és így szólt: »Elpusztult a város!«
22 La mano de Yahveh había venido sobre mí, la tarde antes de llegar el fugitivo, y me había abierto la boca para cuando éste llegó donde mí por la mañana; mi boca se abrió y no estuve más mudo.	22 Aznap este, mielőtt megjött volna a menekülő, rajtam volt az Úr keze, és megnyitotta számat, mielőtt az reggel hozzám jött volna; és miután megnyílt a szám, nem hallgattam többé.
23 Entonces, la palabra de Yahveh me fue dirigida en estos términos:	23 Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
24 Hijo de hombre, los que habitan esas ruinas, en el suelo de Israel, dicen: «Uno solo era Abraham y obtuvo en posesión esta tierra. Nosotros somos muchos; a nosotros se nos ha dado esta tierra en posesión».	24 »Emberfia, akik azok között a romok között laknak Izrael földjén, így szólnak: ‘Ábrahám egymaga volt, és örökrészül nyerte az országot; mi pedig sokan vagyunk, nekünk adatott birtokul az ország!’
25 Pues bien, diles: Así dice el Señor Yahveh: Vosotros coméis con sangre, alzáis los ojos hacia vuestras basuras, derramáis sangre, ¡y vais a poseer esta tierra!	25 Ezért mondd nekik: Így szól az Úr Isten: Akik vérrel eszitek a húst, és szemeteket tisztátalanságaitokra emelitek és vért ontotok, vajon a ti örökrészetek lehet-e az ország?
26 Confiáis en vuestras espadas, cometéis abominación, cada cual contamina a la mujer de su prójimo, ¡y vais a poseer esta tierra!	26 Kardotokra támaszkodtok, utálatosságokat cselekedtek, és mindenki meggyalázza társának feleségét; és ennek ellenére is a ti örökrészetek legyen az ország?
27 Les dirás: Así dice el Señor Yahveh: Por mi vida, que los que están entre las ruinas caerán a espada, a los que andan por el campo los entregaré a las bestias como pasto, y los que están en las escarpaduras y en las cuevas morirán de peste.	27 Ezeket mondd nekik: Így szól az Úr Isten: Életemre mondom, hogy azok, akik a romok között laknak, kard által hullanak el; és aki a mezőn van, a vadállatok prédájává lesz; akik pedig erődítésekben és barlangokban vannak, dögvész által halnak meg.
28 Convertiré esta tierra en soledad desolada, y se acabará el orgullo de su fuerza. Los montes de Israel serán devastados y nadie pasará más por ellos.	28 Az országot pedig sivataggá és pusztasággá teszem, kevély hatalma megsemmisül; kietlenekké lesznek Izrael hegyei, mert senki sem lesz, aki rajtuk átmenne.
29 Y se sabrá que yo soy Yahveh, cuando convierta esta tierra soledad desolada, por todas las abominaciones que han cometido.	29 És megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor országukat sivataggá és pusztasággá teszem minden utálatosságuk miatt, amit elkövettek.
30 En cuanto a ti, hijo de hombre, los hijos de tu pueblo hablan de ti a la vera de los muros y a las puertas de las casas. Se dicen unos a otros: «Vamos a escuchar qué palabra viene de parte de Yahveh».	30 Ami pedig téged illet, emberfia: népednek fiai, akik rólad beszélnek a falak mentén és a házak kapuiban, mikor így szól egyik a másikhoz, mindegyik a társához: ‘Jöjjetek, és hallgassuk meg, milyen beszéd jön az Úrtól.’
31 Y vienen a ti en masa, y mi pueblo se sienta delante de ti; escuchan tus palabras, pero no las ponen en práctica. Porque hacen amores con su bosca, pero su corazón sólo anda buscando su interés.	31 Hozzád mennek, mintha gyűlésre menne a nép, és leül a népem előtted és meghallgatják beszédeidet, de nem cselekszenek szerintük. Mint éneket szájukban, forgatják ugyan őket, szívük azonban igazságtalan nyereség után jár.
32 Tú eres para ellos como una canción de amor, graciosamente cantada, con acompañamiento de buena música. Escuchan tus palabras, pero no hay quien las cumpla.	32 Olyan vagy te nekik, mint a zenére szánt dal, amelyet kellemes és édes hangon énekelnek; meghallgatják szavaidat, de nem cselekszenek szerintük.
33 Mas cuando todo esto llegue - y he aquí que ya llega -, sabrán que había un profeta en medio de ellos.	33 Ám amikor majd bekövetkezik a megjövendölt dolog – mert íme, bekövetkezik –, akkor majd megtudják, hogy próféta volt közöttük.«