1 Ella es el libro de los preceptos de Dios, la Ley que subsiste eternamente: todos los que la retienen alcanzarán la vida, mas los que la abandonan morirán. | 1 Ez az Isten parancsainak könyve, az örök érvényű törvény; mindazok, akik megtartják, eljutnak az életre, akik pedig elhagyják, meghalnak. |
2 Vuelve, Jacob y abrázala, camina hacia el esplendor bajo su luz. | 2 Térj meg, Jákob, és ragadd meg azt, haladj az úton annak fényessége felé, az ő világossága felé. |
3 No des tu gloria a otro, ni tus privilegios a nación extranjera. | 3 Ne add másnak dicsőségedet, se méltóságodat más nemzetnek! |
4 Felices somos, Israel, pues lo que agrada al Señor se nos ha revelado. | 4 Boldogok vagyunk, Izrael, mert ami Istennek tetszik, ismeretes előttünk. |
5 ¡Animo, pueblo mío, memorial de Israel! | 5 Légy bizalommal, Isten népe, emlékezzél meg, Izrael! |
6 Vendidos habéis sido a las naciones, mas no para la destrucción. Por haber provocado la ira de Dios, habéis sido entregados a los enemigos. | 6 El vagytok adva a nemzeteknek, de nem végromlásra, hanem mert szörnyű haragra lobbantottátok Istent, azért adott át titeket az ellenségnek. |
7 Pues irritasteis a vuestro Creador, sacrificando a los demonios y no a Dios. | 7 Mert felingereltétek alkotótokat, az örök Istent, azzal, hogy szellemeknek áldoztatok, és nem Istennek. |
8 Olvidasteis al Dios eterno, el que os sustenta, y afligisteis a Jerusalén, la que os crió. | 8 Mert elfelejtettétek az Istent, aki táplált titeket, és megszomorítottátok dajkátokat, Jeruzsálemet. |
9 Pues vio ella caer sobre vosotros la ira que viene de Dios, y dijo: Escuchad, vecinas de Sión: Dios me ha enviado un gran dolor: | 9 Ő látta Istennek rátok törő haragját, és így szólt: »Halljátok ti, Sion szomszédai: Nagy gyászt hozott rám Isten! |
10 he visto el cautiverio de mis hijos y mis hijas que el Eterno hizo venir sobre ellos. | 10 Mert láttam népem számkivetését, fiaimét és leányaimét, melyet rájuk hozott az Örökkévaló. |
11 Con gozo los había yo criado, y los he despedido con lágrimas y duelo. | 11 Mert felneveltem őket boldogan, de sírva és gyász közepette váltam meg tőlük. |
12 Que nadie se regocije de mí, la viuda abandonada de tantos; estoy en soledad por los pecados de mis hijos, porque se desviaron de la Ley de Dios, | 12 Senki se örvendjen rajtam, ki özvegységre jutottam és egyedül állok. Sokan elhagytak engem fiaim bűnei miatt, mert ők eltávoztak az Isten törvényétől; |
13 no conocieron sus decretos, no fueron por el camino de los mandamientos de Dios, ni siguieron las sendas de disciplina según su justicia. | 13 nem törődtek rendeleteivel, nem haladtak az Isten parancsainak útjain, és nem jártak igazsága szerint a fegyelem ösvényein. |
14 ¡Que vengan las vecinas de Sión! Acordaos del cautiverio de mis hijos y mis hijas, que el Eterno hizo venir sobre ellos. | 14 Jöjjenek Sion szomszédai, és gondoljanak fiaim és leányaim számkivetésére, melyet rájuk hozott az Örökkévaló. |
15 Pues él trajo sobre ellos una nación de lejos, nación insolente, de lenguaje extraño, que no respetó al anciano, ni del niño tuvo compasión, | 15 Mert rájuk hozott egy népet a távolból, egy arcátlan és másnyelvű népet, |
16 se llevó a los hijos amados de la viuda, y la dejó sola, privada de sus hijas. | 16 mely nem tisztelte az aggastyánt, nem irgalmazott a gyermekeknek, elhurcolta az özvegy szeretteit, s a magános nőt megfosztotta leányaitól.« |
17 Y yo ¿cómo puedo ayudaros? | 17 Ám én mit segíthetnék rajtatok? |
18 Aquel que trajo sobre vosotros los males os librará de la mano de vuestros enemigos. | 18 Aki rátok hozta a bajokat, ő ragad majd ki titeket ellenségeitek kezéből! |
19 Andad, hijos, andad vuestro camino, que yo me he quedado sola. | 19 Menjetek csak, fiaim, menjetek, mert én elhagyatottan magamra maradtam! |
20 Me ha quitado el vestido de paz, me he puesto el sayal de mis súplicas, clamaré al Eterno mientras viva. | 20 Levetettem a jólét öltözetét, a könyörgés szőrruháját öltöttem magamra, s a Magasságbelihez kiáltok napjaimban. |
21 Animo, hijos, clamad al Señor: el os librará de la tiranía y de la mano de vuestros enemigos. | 21 Legyetek bizalommal, fiaim, kiáltsatok az Úrhoz, és ő kiragad majd titeket az ellenséges fejedelmek kezéből! |
22 Yo espero del Eterno vuestra salvación, del Santo me ha venido la alegría, por la misericordia que llegará pronto a vosotros de parte del Eterno, vuestro Salvador. | 22 Mert én az Örökkévalótól remélem szabadulástokat, és megörvendeztet engem a Szent azzal az irgalommal, melyet örök Szabadítónk gyakorol veletek. |
23 Os despedí con duelo y lágrimas, pero Dios os devolverá a mí entre contento y regocijo para siempre. | 23 Gyász és sírás közepette váltam meg tőletek, de örömben és vigasságban hoz majd vissza titeket hozzám mindörökre az Úr. |
24 Y como las vecinas de Sión ven ahora vuestro cautiverio, así verán pronto vuestra salvación de parte de Dios, que os llegará con gran gloria y resplandor del Eterno. | 24 Mert amint Sion szomszédai látták elhurcoltatástokat, melyet rátok hozott Isten, úgy fogják nemsokára látni szabadulástokat is, melyet rátok hoz Isten nagy dicsőséggel és az Örökkévaló fényességével. |
25 Hijos, soportad con paciencia la ira que de parte de Dios os ha sobrevenido. Te ha perseguido tu enemigo, pero pronto verás su ruina y en su cerviz pondrás tu pie. | 25 Fiaim, viseljétek türelemmel az Isten haragját, mely rátok zúdult; mert ellenséged üldöz ugyan téged, de nemsokára látod majd romlását és a nyakára hágsz. |
26 Mis hijos más delicados han marchado por ásperos caminos, han sido llevados como rebaño arrebatado por enemigos. | 26 Dédelgetett gyermekeim rögös utakon jártak, mert úgy hurcolták el őket, mint nyájat, melyet elrabolt az ellenség. |
27 ¡Animo, hijos, clamad a Dios! pues el que os trajo esto se acordará de vosotros; | 27 Legyetek bizalommal, fiaim, és kiáltsatok az Úrhoz, mert megemlékezik rólatok, ki elvitt titeket. |
28 y como vuestro pensamiento sólo fue de alejaros de Dios, vueltos a él, buscadle con ardor diez veces mayor. | 28 Bizony, miként arra irányult figyelmetek, hogy eltévelyedjetek Istentől, éppúgy térjetek meg és tízszer jobban keressétek őt újra. |
29 Pues el que trajo sobre vosotros estos males os traerá la alegría eterna con vuestra salvación. | 29 Mert aki rátok hozta a bajokat, örök vidámságot is ad majd újra nektek, azzal, hogy megszabadít titeket. |
30 ¡Animo, Jerusalén!: te consolará Aquel que te dio nombre. | 30 Légy bizalommal, Jeruzsálem, mert megvigasztal majd téged, aki neveden szólít! |
31 Desdichados los que te hicieron daño y se alegraron de tu caída. | 31 Elvesznek majd, akik ártalmadra voltak és gyötörtek téged, megbűnhődnek, akik örültek veszteden. |
32 Desdichadas las ciudades a las que sirvieron tus hijos. desdichada la que a tus hijos recibió. | 32 Megbűnhődnek majd azok a városok, melyeknek rabszolgái lettek fiaid; az is, amely átvette fiaidat! |
33 Pues como se alegró de tu caída y de tu ruina se regocijó, así se afligirá por su desolación. | 33 Mert amint örvendett romlásodnak és ujjongott bukásodon, éppúgy szomorkodik majd a saját pusztulásán! |
34 Yo le quitaré su alborozo de ciudad bien poblada y en duelo se trocará su orgullo. | 34 Véget ér sokasága fölött érzett öröme, és gyászra fordul vidámsága; |
35 Fuego vendrá sobre ella de parte del Eterno por largos días, y será morada de demonios durante mucho tiempo. | 35 Mert tüzet bocsát rá az Örökkévaló hosszú időre, és ártó szellemek fognak benne lakni igen sokáig. |
36 Mira hacia Oriente, Jerusalén, y ve la alegría que te viene de Dios. | 36 Tekints, Jeruzsálem, kelet felé, és lásd azt az örömöt, melyet Isten áraszt rád. |
37 Mira, llegan tus hijos, a los que despediste, vuelven reunidos desde oriente a accidente, a la voz del Santo, alegres de la gloria de Dios. | 37 Mert íme, megjönnek fiaid, kiket elbocsátottál, a széjjelszórtak; megjönnek, mert összegyűjti őket napkelettől napnyugtáig a Szentnek szava, és örvendeznek az Isten dicsőségén. |