Luke 24

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 But at daybreak on the first day of the week they took the spices they had prepared and went to the tomb.	1 A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek.
2 They found the stone rolled away from the tomb;	2 A követ a sírtól elhengerítve találták.
3 but when they entered, they did not find the body of the Lord Jesus.	3 Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét.
4 While they were puzzling over this, behold, two men in dazzling garments appeared to them.	4 Történt pedig, hogy amíg ezen tanakodtak, egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában.
5 They were terrified and bowed their faces to the ground. They said to them, "Why do you seek the living one among the dead?	5 Az asszonyok megijedtek, és a földre szegezték tekintetüket. Azok pedig így szóltak hozzájuk: »Miért keresitek az élőt a holtak között?
6 He is not here, but he has been raised. Remember what he said to you while he was still in Galilee,	6 Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek csak vissza, mit mondott nektek, mikor még Galileában volt:
7 that the Son of Man must be handed over to sinners and be crucified, and rise on the third day."	7 ‘Az Emberfiának a bűnös emberek kezébe kell kerülnie, hogy megfeszítsék, de harmadnapra föltámad.’«
8 And they remembered his words.	8 Ekkor eszükbe jutottak ezek a szavai.
9 Then they returned from the tomb and announced all these things to the eleven and to all the others.	9 Visszatértek tehát a sírtól, és elmondták mindezt a tizenegynek és a többieknek.
10 The women were Mary Magdalene, Joanna, and Mary the mother of James; the others who accompanied them also told this to the apostles,	10 Mária Magdolna, Johanna, Mária, Jakab anyja, és a velük lévő többi asszony mondta el mindezt az apostoloknak.
11 but their story seemed like nonsense and they did not believe them.	11 Ők azonban képzelődésnek tartották szavaikat, és nem hittek nekik.
12 But Peter got up and ran to the tomb, bent down, and saw the burial cloths alone; then he went home amazed at what had happened.	12 Péter mégis útra kelt, és a sírhoz futott. Behajolt, de csak a lepleket látta, ezért a történteken csodálkozva hazament.
13 Now that very day two of them were going to a village seven miles from Jerusalem called Emmaus,	13 Aznap ketten közülük egy Emmausz nevű helységbe mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádium távolságra volt,
14 and they were conversing about all the things that had occurred.	14 s beszélgettek egymással mindarról, ami történt.
15 And it happened that while they were conversing and debating, Jesus himself drew near and walked with them,	15 Miközben beszélgettek és tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk.
16 but their eyes were prevented from recognizing him.	16 De a szemüket akadályozta valami, hogy fel ne ismerjék.
17 He asked them, "What are you discussing as you walk along?" They stopped, looking downcast.	17 Megszólította őket: »Miről beszélgettek egymással útközben?« Ők szomorúan megálltak.
18 One of them, named Cleopas, said to him in reply, "Are you the only visitor to Jerusalem who does not know of the things that have taken place there in these days?"	18 Az egyik, akinek Kleofás volt a neve, azt felelte: »Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?«
19 And he replied to them, "What sort of things?" They said to him, "The things that happened to Jesus the Nazarene, who was a prophet mighty in deed and word before God and all the people,	19 Ő megkérdezte tőlük: »Micsoda?« Azt felelték: »A Názáreti Jézus esete, aki tettben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt.
20 how our chief priests and rulers both handed him over to a sentence of death and crucified him.	20 Hogy hogyan adták őt a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg őt.
21 But we were hoping that he would be the one to redeem Israel; and besides all this, it is now the third day since this took place.	21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. Azonfelül ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.
22 Some women from our group, however, have astounded us: they were at the tomb early in the morning	22 De néhány közülünk való asszony is megzavart bennünket, akik hajnalban a sírnál voltak,
23 and did not find his body; they came back and reported that they had indeed seen a vision of angels who announced that he was alive.	23 s mivel nem találták a testét, visszajöttek azzal a hírrel, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt mondták, hogy él.
24 Then some of those with us went to the tomb and found things just as the women had described, but him they did not see."	24 Társaink közül néhányan a sírhoz mentek, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták, de őt magát nem látták.«
25 And he said to them, "Oh, how foolish you are! How slow of heart to believe all that the prophets spoke!	25 Erre ő azt mondta nekik: »Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek arra, hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak!
26 Was it not necessary that the Messiah should suffer these things and enter into his glory?"	26 Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?«
27 Then beginning with Moses and all the prophets, he interpreted to them what referred to him in all the scriptures.	27 És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán, mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt.
28 As they approached the village to which they were going, he gave the impression that he was going on farther.	28 Mikor odaértek a faluhoz, ahová mentek, úgy tett, mintha tovább akarna menni.
29 But they urged him, "Stay with us, for it is nearly evening and the day is almost over." So he went in to stay with them.	29 De marasztalták: »Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben van már a nap!« Bement hát, hogy velük maradjon.
30 And it happened that, while he was with them at table, he took bread, said the blessing, broke it, and gave it to them.	30 Amikor asztalhoz ült velük, fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik.
31 With that their eyes were opened and they recognized him, but he vanished from their sight.	31 Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, de ő eltűnt a szemük elől.
32 Then they said to each other, "Were not our hearts burning (within us) while he spoke to us on the way and opened the scriptures to us?"	32 Ők pedig így szóltak egymáshoz: »Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az Írásokat?«
33 So they set out at once and returned to Jerusalem where they found gathered together the eleven and those with them	33 Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.
34 who were saying, "The Lord has truly been raised and has appeared to Simon!"	34 Azok elmondták: »Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!«
35 Then the two recounted what had taken place on the way and how he was made known to them in the breaking of the bread.	35 Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.
36 While they were still speaking about this, he stood in their midst and said to them, "Peace be with you."	36 Amíg ezekről beszéltek, egyszer csak maga Jézus állt közöttük, és azt mondta nekik: »Békesség nektek!«
37 But they were startled and terrified and thought that they were seeing a ghost.	37 Megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy szellemet látnak.
38 Then he said to them, "Why are you troubled? And why do questions arise in your hearts?	38 De ő megkérdezte tőlük: »Miért rémültetek meg, és miért támad kétely szívetekben?
39 Look at my hands and my feet, that it is I myself. Touch me and see, because a ghost does not have flesh and bones as you can see I have."	39 Nézzétek meg a kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és lássátok, mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.«
40 And as he said this, he showed them his hands and his feet.	40 Ezt mondta, azután megmutatta nekik a kezét és a lábát.
41 While they were still incredulous for joy and were amazed, he asked them, "Have you anything here to eat?"	41 Mivel örömükben még mindig nem hittek, és csak csodálkoztak, azt mondta nekik: »Van itt valami ennivalótok?«
42 They gave him a piece of baked fish;	42 Erre adtak neki egy darab sült halat.
43 he took it and ate it in front of them.	43 Elvette, és a szemük láttára evett belőle.
44 He said to them, "These are my words that I spoke to you while I was still with you, that everything written about me in the law of Moses and in the prophets and psalms must be fulfilled."	44 Azután így szólt hozzájuk: »Ezek azok az igék, amelyeket elmondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesedni mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban.«
45 Then he opened their minds to understand the scriptures.	45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.
46 And he said to them, "Thus it is written that the Messiah would suffer and rise from the dead on the third day	46 Azt mondta nekik: »Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, és harmadnapon feltámadni a halálból.
47 and that repentance, for the forgiveness of sins, would be preached in his name to all the nations, beginning from Jerusalem.	47 A nevében megtérést kell hirdetni a bűnök bocsánatára Jeruzsálemtől kezdve minden népnek.
48 You are witnesses of these things.	48 Ti tanúi vagytok ezeknek.
49 And (behold) I am sending the promise of my Father upon you; but stay in the city until you are clothed with power from on high."	49 Én majd elküldöm nektek azt, amit Atyám ígért. Ti csak maradjatok a városban, amíg el nem tölt az erő benneteket a magasságból.«
50 Then he led them (out) as far as Bethany, raised his hands, and blessed them.	50 Ezután kivezette őket Betánia közelébe, felemelte a kezét, és megáldotta őket.
51 As he blessed them he parted from them and was taken up to heaven.	51 Áldás közben eltávozott tőlük, és fölvitetett a mennybe.
52 They did him homage and then returned to Jerusalem with great joy,	52 Leborulva imádták, azután nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe.
53 and they were continually in the temple praising God.	53 Szüntelen ott voltak a templomban, és áldották Istent.