Jób könyve 41

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Íme, az ilyennek reménye semmivé válik, már puszta látásától is földre vágódik!	1 I will not stir him up, like one that is cruel : for who can resist my countenance?
2 Nincs olyan merész, aki ingerelni merné, és ki állhat meg az én színem előtt?	2 Who hath given me before that I should repay him? All things that are under heaven are mine.
3 Ki adott nekem előbb, hogy vissza kellene neki adnom? Ami az ég alatt van, az mind az enyém!	3 I will not spare him, nor his mighty words, and framed to make supplication.
4 Nem hallgatom el, hogy milyenek tagjai, beszélek erejéről, alkata szépségéről!	4 Who can discover the face of his garment? or who can go into the midst of his mouth?
5 Ki tudja levenni ruhája burkolatát? Ki hatol be szája belsejébe?	5 Who can open the doors of his face? his teeth are terrible round about.
6 Ki nyitja meg szája kapuit? Fogai környékén rémület lakik!	6 His body is like molten shields, shut close up with scales pressing upon one another.
7 Teste, mint az öntött pajzs, egymáshoz simuló pikkelyekből van egyberakva;	7 One is joined to another, and not so much as any air can come between them :
8 az egyik a másikhoz lapul, még levegő sem férkőzik közéjük;	8 They stick one to another and they hold one another fast, and shall not be separated.
9 az egyik a másikhoz tapad, egymást tartják s el nem válnak.	9 His sneezing is like the shining of fire, and his eyes like the eyelids of the morning.
10 Tüsszentése tüzes láng, és szeme olyan, mint a hajnal pillái.	10 Out of his mouth go forth lamps, like torches of lighted fire.
11 Lángok jönnek torkából, megannyi kigyúlt, égő fáklya;	11 Out of his nostrils goeth smoke, like that of a pot heated and boiling.
12 gőz tör elő orra lyukaiból, mint tűzön álló forró fazékból;	12 His breath kindleth coals, and a flame cometh forth out of his mouth.
13 lehelete meggyújtja a szenet, láng lövell torkából.	13 In his neck strength shall dwell, and want goeth before his face.
14 Erő honol nyakában, és rémület jár előtte.	14 The members of his flesh cleave one to another : he shall send lightnings against him, and they shall not be carried to another place.
15 Tagjaira húsa pompásan tapad, hullna rá bár villám, helyéből ki sem mozdul.	15 His heart shall be as hard as a stone, and as firm as a smith's anvil.
16 A szíve kőkemény, kemény, mint az alsó őrlőkő.	16 When he shall raise him up, the angels shall fear, and being affrighted shall purify themselves.
17 Amikor felemelkedik, még hősök is megijednek, megzavarodnak félelmükben.	17 When a sword shall lay at him, it shall not be able to hold, nor a spear, nor a breastplate.
18 Ha kard éri, nem fog rajta, s a dárda visszapattan páncéljáról;	18 For he shall esteem iron as straw, and brass as rotten wood.
19 olyannak veszi a vasat, mint a szalmát, s az ércet, mint a korhadó fát,	19 The archer shall not put him to flight, the stones of the sling are to him like stubble.
20 nem szalasztja meg őt a nyilas, polyvává lesznek rajta a parittya kövei,	20 As stubble will he esteem the hammer, and he will laugh him to scorn who shaketh the spear.
21 szalmaszálnak veszi a buzogányt, neveti a dárda süvítését.	21 The beams of the sun shall be under him, and he shall strew gold under him like mire.
22 Alul éles cserepek vannak rajta, cséplőszán nyomait hagyja az iszapban.	22 He shall make the deep sea to boil like a pot, and shall make it as when ointments boil.
23 Felforralja a mély tengert, mint az üstöt, olyanná teszi, mintha kenőcs forrna benne.	23 A path shall shine after him, he shall esteem the deep as growing old.
24 Világít nyomában az ösvény, őszülő hajnak néznéd az örvényt.	24 There is no power upon earth that can be compared with him who was made to fear no one.
25 Nincs hozzá fogható hatalom a földön, úgy van alkotva, hogy semmitől se féljen.	25 He beholdeth every high thing, he is king over all the children of pride.
26 Szembenéz minden nagysággal: ő a király minden kevély állat fölött.«