Jób könyve 41

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 Íme, az ilyennek reménye semmivé válik, már puszta látásától is földre vágódik!	1 Ecco, la tua speranza è fallita, al solo vederlo uno stramazza.
2 Nincs olyan merész, aki ingerelni merné, és ki állhat meg az én színem előtt?	2 Nessuno è tanto audace da osare eccitarlo e chi mai potrà star saldo di fronte a lui?
3 Ki adott nekem előbb, hogy vissza kellene neki adnom? Ami az ég alatt van, az mind az enyém!	3 Chi mai lo ha assalito e si è salvato? Nessuno sotto tutto il cielo.
4 Nem hallgatom el, hogy milyenek tagjai, beszélek erejéről, alkata szépségéről!	4 Non tacerò la forza delle sue membra: in fatto di forza non ha pari.
5 Ki tudja levenni ruhája burkolatát? Ki hatol be szája belsejébe?	5 Chi gli ha mai aperto sul davanti il manto di pelle e nella sua doppia corazza chi può penetrare?
6 Ki nyitja meg szája kapuit? Fogai környékén rémület lakik!	6 Le porte della sua bocca chi mai ha aperto? Intorno ai suoi denti è il terrore!
7 Teste, mint az öntött pajzs, egymáshoz simuló pikkelyekből van egyberakva;	7 Il suo dorso è a lamine di scudi, saldate con stretto suggello;
8 az egyik a másikhoz lapul, még levegő sem férkőzik közéjük;	8 l'una con l'altra si toccano, sì che aria fra di esse non passa:
9 az egyik a másikhoz tapad, egymást tartják s el nem válnak.	9 ognuna aderisce alla vicina, sono compatte e non possono separarsi.
10 Tüsszentése tüzes láng, és szeme olyan, mint a hajnal pillái.	10 Il suo starnuto irradia luce e i suoi occhi sono come le palpebre dell'aurora.
11 Lángok jönnek torkából, megannyi kigyúlt, égő fáklya;	11 Dalla sua bocca partono vampate, sprizzano scintille di fuoco.
12 gőz tör elő orra lyukaiból, mint tűzön álló forró fazékból;	12 Dalle sue narici esce fumo come da caldaia, che bolle sul fuoco.
13 lehelete meggyújtja a szenet, láng lövell torkából.	13 Il suo fiato incendia carboni e dalla bocca gli escono fiamme.
14 Erő honol nyakában, és rémület jár előtte.	14 Nel suo collo risiede la forza e innanzi a lui corre la paura.
15 Tagjaira húsa pompásan tapad, hullna rá bár villám, helyéből ki sem mozdul.	15 Le giogaie della sua carne son ben compatte, sono ben salde su di lui, non si muovono.
16 A szíve kőkemény, kemény, mint az alsó őrlőkő.	16 Il suo cuore è duro come pietra, duro come la pietra inferiore della macina.
17 Amikor felemelkedik, még hősök is megijednek, megzavarodnak félelmükben.	17 Quando si alza, si spaventano i forti e per il terrore restano smarriti.
18 Ha kard éri, nem fog rajta, s a dárda visszapattan páncéljáról;	18 La spada che lo raggiunge non vi si infigge, né lancia, né freccia né giavellotto;
19 olyannak veszi a vasat, mint a szalmát, s az ércet, mint a korhadó fát,	19 stima il ferro come paglia, il bronzo come legno tarlato.
20 nem szalasztja meg őt a nyilas, polyvává lesznek rajta a parittya kövei,	20 Non lo mette in fuga la freccia, in pula si cambian per lui le pietre della fionda.
21 szalmaszálnak veszi a buzogányt, neveti a dárda süvítését.	21 Come stoppia stima una mazza e si fa beffe del vibrare dell'asta.
22 Alul éles cserepek vannak rajta, cséplőszán nyomait hagyja az iszapban.	22 Al disotto ha cocci acuti e striscia come erpice sul molle terreno.
23 Felforralja a mély tengert, mint az üstöt, olyanná teszi, mintha kenőcs forrna benne.	23 Fa ribollire come pentola il gorgo, fa del mare come un vaso da unguenti.
24 Világít nyomában az ösvény, őszülő hajnak néznéd az örvényt.	24 Dietro a sé produce una bianca scia e l'abisso appare canuto.
25 Nincs hozzá fogható hatalom a földön, úgy van alkotva, hogy semmitől se féljen.	25 Nessuno sulla terra è pari a lui, fatto per non aver paura.
26 Szembenéz minden nagysággal: ő a király minden kevély állat fölött.«	26 Lo teme ogni essere più altero; egli è il re su tutte le fiere più superbe.