Jób könyve 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 És felelt a súhi Bildád, és ezt mondta:	1 וַיַּעַן בִּלְדַּד הַשֻּׁחִי וַיֹּאמַר
2 »Mikor értek a szóbeszéd végére? Előbb térjetek észre, s úgy beszéljünk!	2 עַד־אָנָה ׀ תְּשִׂימוּן קִנְצֵי לְמִלִּין תָּבִינוּ וְאַחַר נְדַבֵּר
3 Miért tartsanak minket állatoknak, és miért legyünk tisztátalanok a szemetekben?	3 מַדּוּעַ נֶחְשַׁבְנוּ כַבְּהֵמָה נִטְמִינוּ בְּעֵינֵיכֶם
4 Te marcangolod magadat dühödben; kedvedért talán néptelenné váljék a föld, s a sziklák elmozduljanak helyükből?	4 טֹרֵף נַפְשֹׁו בְּאַפֹּו הַלְמַעַנְךָ תֵּעָזַב אָרֶץ וְיֶעְתַּק־צוּר מִמְּקֹמֹו
5 Nemde kialszik a gonosznak világossága, és nem fénylik tüzének lángja.	5 גַּם אֹור רְשָׁעִים יִדְעָךְ וְלֹא־יִגַּהּ שְׁבִיב אִשֹּׁו
6 Sátrában a fény elsötétül, s elalszik a mécses felette.	6 אֹור חָשַׁךְ בְּאָהֳלֹו וְנֵרֹו עָלָיו יִדְעָךְ
7 Erőteljes lépései elernyednek, és fondorlata földre teríti;	7 יֵצְרוּ צַעֲדֵי אֹונֹו וְתַשְׁלִיכֵהוּ עֲצָתֹו
8 hálóba akad lábával, verem fonadéka fölött járkál;	8 כִּי־שֻׁלַּח בְּרֶשֶׁת בְּרַגְלָיו וְעַלשְׂ־בָכָה יִתְהַלָּךְ
9 lábát csapda fogja és hurok szorítja;	9 יֹאחֵז בְּעָקֵב פָּח יַחֲזֵק עָלָיו צַמִּים
10 tőr van elrejtve számára a földön, és kelepce vár rá az ösvényen;	10 טָמוּן בָּאָרֶץ חַבְלֹו וּמַלְכֻּדְתֹּו עֲלֵי נָתִיב
11 mindenfelől rémség ijeszti és fonja be lábát.	11 סָבִיב בִּעֲתֻהוּ בַלָּהֹות וֶהֱפִיצֻהוּ לְרַגְלָיו
12 Erejét éhség fogyasztja, és bordáit koplalás emészti.	12 יְהִי־רָעֵב אֹנֹו וְאֵיד נָכֹון לְצַלְעֹו
13 Elsorvasztja bőre szépségét s elemészti tagjait a halál elsőszülöttje;	13 יֹאכַל בַּדֵּי עֹורֹו יֹאכַל בַּדָּיו בְּכֹור מָוֶת
14 kiragadja őt sátrából, amelyben bizakodott, és elküldi az iszonyat királyához.	14 יִנָּתֵק מֵאָהֳלֹו מִבְטַחֹו וְתַצְעִדֵהוּ לְמֶלֶךְ בַּלָּהֹות
15 Olyan sátorban lakik, amely már nincs is, és ként szórnak lakóhelye fölé.	15 תִּשְׁכֹּון בְּאָהֳלֹו מִבְּלִי־לֹו יְזֹרֶה עַל־נָוֵהוּ גָפְרִית
16 Alul elszáradnak a gyökerei, felül pedig eltapossák termését.	16 מִתַּחַת שָׁרָשָׁיו יִבָשׁוּ וּמִמַּעַל יִמַּל קְצִירֹו
17 Elvész emléke a föld színéről, nem említik nevét az utcákon;	17 זִכְרֹו־אָבַד מִנִּי־אָרֶץ וְלֹא־שֵׁם לֹו עַל־פְּנֵי־חוּץ
18 a világosságból a sötétségbe taszítják, és elüldözik a föld kerekségéről.	18 יֶהְדְּפֻהוּ מֵאֹור אֶל־חֹשֶׁךְ וּמִתֵּבֵל יְנִדֻּהוּ
19 Nem marad népe közt sem fia, sem sarja, és szállásán nincsenek hátrahagyottak.	19 לֹא נִין לֹו וְלֹא־נֶכֶד בְּעַמֹּו וְאֵין רִיד בִּמְגוּרָיו
20 Ítélete napjától megrémülnek a nyugatiak, s iszonyat szállja meg a kelet lakóit.	20 עַל־יֹומֹו נָשַׁמּוּ אַחֲרֹנִים וְקַדְמֹנִים אָחֲזוּ שָׂעַר
21 Így járnak a bűnösök hajlékai, s ilyen a lakóhelye annak, aki Istennel nem törődik.«	21 אַךְ־אֵלֶּה מִשְׁכְּנֹות עַוָּל וְזֶה מְקֹום לֹא־יָדַע־אֵל׃ ס