Jób könyve 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 És felelt a súhi Bildád, és ezt mondta:	1 Da antwortete Bildad von Schuach und sprach:
2 »Mikor értek a szóbeszéd végére? Előbb térjetek észre, s úgy beszéljünk!	2 Wann endlich macht ihr Schluss mit den Reden? Nehmt Einsicht an, dann reden wir.
3 Miért tartsanak minket állatoknak, és miért legyünk tisztátalanok a szemetekben?	3 Warum sind wir wie Vieh geachtet, gelten als unrein in euren Augen?
4 Te marcangolod magadat dühödben; kedvedért talán néptelenné váljék a föld, s a sziklák elmozduljanak helyükből?	4 Du, der sich selbst zerfleischt in seinem Zorn, soll deinetwegen die Erde sich entvölkern, der Fels von seiner Stelle rücken?
5 Nemde kialszik a gonosznak világossága, és nem fénylik tüzének lángja.	5 Ja, der Frevler Licht erlischt, die Flamme seines Feuers strahlt nicht auf.
6 Sátrában a fény elsötétül, s elalszik a mécses felette.	6 Das Licht in seinem Zelte dunkelt, seine Leuchte über ihm erlischt.
7 Erőteljes lépései elernyednek, és fondorlata földre teríti;	7 Eng wird sein gewaltiger Schritt, sein eigner Plan bringt ihn zu Fall.
8 hálóba akad lábával, verem fonadéka fölött járkál;	8 Denn mit seinen Füßen gerät er ins Netz und über Flechtwerk schreitet er dahin.
9 lábát csapda fogja és hurok szorítja;	9 Das Klappnetz packt ihn an der Ferse, die Schlinge hält ihn fest.
10 tőr van elrejtve számára a földön, és kelepce vár rá az ösvényen;	10 Versteckt am Boden liegt sein Fangstrick, die Falle für ihn auf dem Pfad.
11 mindenfelől rémség ijeszti és fonja be lábát.	11 Ringsum ängstigen ihn Schrecken und scheuchen ihn auf Schritt und Tritt.
12 Erejét éhség fogyasztja, és bordáit koplalás emészti.	12 Hungrig nach ihm ist sein Unheil, das Verderben steht bereit zu seinem Sturz.
13 Elsorvasztja bőre szépségét s elemészti tagjait a halál elsőszülöttje;	13 Es frisst die Glieder seines Leibes, seine Glieder frisst des Todes Erstgeborener.
14 kiragadja őt sátrából, amelyben bizakodott, és elküldi az iszonyat királyához.	14 Ausgerissen wird aus seinem Zelt die Zuversicht, du treibst ihn fort zum König der Schrecken.
15 Olyan sátorban lakik, amely már nincs is, és ként szórnak lakóhelye fölé.	15 Ihm Fremdes wohnt in seinem Zelt, Schwefel wird auf seinen Hof gestreut.
16 Alul elszáradnak a gyökerei, felül pedig eltapossák termését.	16 Von unten her verdorren seine Wurzeln, von oben welken seine Zweige.
17 Elvész emléke a föld színéről, nem említik nevét az utcákon;	17 Sein Andenken schwindet von der Erde, kein Name bleibt ihm weit und breit.
18 a világosságból a sötétségbe taszítják, és elüldözik a föld kerekségéről.	18 Sie stoßen ihn vom Licht ins Dunkel und jagen ihn vom Erdkreis fort.
19 Nem marad népe közt sem fia, sem sarja, és szállásán nincsenek hátrahagyottak.	19 Kein Spross, kein Stamm bleibt ihm in seinem Volk, am Ort seines Aufenthaltes keiner, der ihn überlebt.
20 Ítélete napjától megrémülnek a nyugatiak, s iszonyat szállja meg a kelet lakóit.	20 Über seinen Tag schaudern die im Westen, die im Osten packt das Grauen.
21 Így járnak a bűnösök hajlékai, s ilyen a lakóhelye annak, aki Istennel nem törődik.«	21 Ja, so geht es mit der Wohnung des Frevlers, mit dem Ort des Menschen, der Gott nicht kennt.