1 David dit à Yahvé les paroles de ce cantique le jour où Yahvé le délivra de la main de tous ses ennemis et de la main de Saül. | 1 Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz, |
2 “Yahvé est mon rocher, ma forteresse et mon sauveur. | 2 s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm, |
3 Mon Dieu est mon rocher, je m’abrite en lui. Il est mon bouclier, mon salut, ma citadelle et mon refuge. Tu es mon sauveur, qui me sauve de la violence. | 3 Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól. |
4 Je prie Yahvé, digne de louange, et je me vois sauvé de mes ennemis. | 4 Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől. |
5 Les flots de la mort m’enveloppaient, les torrents diaboliques m’épouvantaient, | 5 Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei, |
6 j’étais pris dans les filets du monde infernal, je voyais devant moi les pièges de la mort: | 6 körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei, |
7 ans mon angoisse j’ai appelé Yahvé, j’ai crié vers mon Dieu. Mon cri s’est fait entendre en sa présence, de son temple il a écouté ma voix. | 7 szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott. |
8 Alors la terre a tremblé, elle s’est ébranlée, les fondements des cieux en ont frémi, ils tremblaient en voyant sa colère. | 8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt. |
9 Une vapeur montait de ses narines, de sa bouche s’échappait un feu dévorant, il en sortait des charbons embrasés. | 9 Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából. |
10 Il inclina les cieux et descendit, dessous lui s’étendait une nuée obscure. | 10 Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt, |
11 Il vola, monté sur un chérubin, il apparut porté sur les ailes du vent. | 11 haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott. |
12 Tout autour de lui un rideau de ténèbres, de lourds nuages amoncelés formaient sa tente. | 12 Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből. |
13 Une flamme de feu marchait devant lui, d’où jaillissaient des charbons ardents. | 13 A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt, |
14 Yahvé tonna du haut des cieux, le Très-Haut fit retentir sa voix. | 14 dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges, |
15 Il lança ses flèches, dispersa ses ennemis, la foudre les remplit de terreur. | 15 ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet. |
16 Le fond de la mer apparut, les bases de la terre furent mises à nu, à la menace de Yahvé, lorsque passa sur eux le souffle de ses narines. | 16 Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától. |
17 D’en haut il étendit la main et me saisit, il me tira des grandes eaux. | 17 Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott, |
18 Il me délivra d’ennemis redoutables, d’un adversaire plus fort que moi. | 18 megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől. |
19 Ils m’attaquaient au jour de mon malheur, mais Yahvé s’est fait mon protecteur. | 19 Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr, |
20 Il m’a mis au large, il m’a sauvé parce qu’il m’aime. | 20 kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem. |
21 Yahvé m’a traité selon mon mérite, mes mains étaient pures, il m’a récompensé. | 21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint, |
22 J’ai gardé les voies de Yahvé, je n’ai pas péché, m’écartant de mon Dieu. | 22 mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem; |
23 Tous ses jugements étaient présents devant moi, je ne m’écartais pas de ses lois. | 23 mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam, |
24 J’étais sans reproche devant lui, je me gardais de toute faute. | 24 mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen. |
25 Yahvé me récompense selon mes mérites, il voit de ses yeux ma pureté. | 25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint. |
26 Tu es bon avec celui qui est bon, tu es parfait avec celui qui es parfait. | 26 A szenthez szent vagy, a kitartóhoz kitartó, |
27 Tu es droit avec celui qui est droit, mais si l’homme est retors, tu sais le prendre au piège. | 27 a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló. |
28 Tu viens au secours d’un peuple humilié, mais tu fais baisser les yeux aux arrogants. | 28 A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket. |
29 Tu es ma lumière, ô Yahvé! Lui, Yahvé, éclaire mes ténèbres. | 29 Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem. |
30 Avec toi je me lance contre les assaillants, avec mon Dieu je saute la muraille. | 30 Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat. |
31 La voie de Dieu est parfaite, la parole de Yahvé ne peut faillir. Il est un bouclier pour ceux qui s’abritent en lui. | 31 Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak. |
32 Qui est Dieu en dehors de Yahvé? Qui est un rocher comme notre Dieu? | 32 Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül? |
33 Dieu est mon asile et ma forteresse, il m’ouvre une voie royale. | 33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen, |
34 Il rend mes pieds pareils à ceux des biches, et me fait me tenir debout sur les hauteurs. | 34 lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem, |
35 Il entraîne mes mains au combat, et mes bras tendent l’arc de bronze. | 35 kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta. |
36 Tu m’as donné ton salut comme un bouclier, et tes bontés me grandissent. | 36 Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem. |
37 Tu me fais allonger le pas, et mes pieds ne chancellent pas. | 37 Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben. |
38 Je poursuis mes ennemis, je les écrase, je ne reviens pas sans les avoir battus. | 38 Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam, |
39 Achevés, brisés, ils ne se relèvent pas, ils tombent sous mes pieds. | 39 elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek. |
40 Tu me remplis de force pour le combat, tu fais plier sous moi mes ennemis. | 40 Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad, |
41 Tu fais tourner le dos à mes adversaires, tous ceux qui me haïssent, je les anéantis. | 41 megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket. |
42 Ils peuvent crier, pas de sauveur pour eux, Yahvé ne leur répond pas. | 42 Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette. |
43 Je les broie comme la poussière du sol, dans la boue du chemin je les écrase, je les foule. | 43 Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát. |
44 Des querelles de mon peuple, tu me délivres. Tu me gardes à la tête des nations, des peuples m’obéissent qui n’étaient pas le mien. | 44 Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek. |
45 Les étrangers cherchent ma faveur, dès qu’ils m’entendent, ils m’obéissent. | 45 Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem. |
46 Les étrangers sont sans force, ils s’enferment dans leurs remparts. | 46 Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak. |
47 Vive Yahvé! Béni soit mon rocher! Je veux rendre gloire au Dieu qui me sauve! | 47 Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem, |
48 Ô Dieu, tu m’as accordé la vengeance, tu m’as soumis tous les peuples. | 48 Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám, |
49 Tu me libères de tous mes ennemis, tu me rends maître de l’agresseur, tu me délivres des violents. | 49 aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál. |
50 C’est pourquoi je loue Yahvé au milieu des nations. Je chante un psaume en l’honneur de son Nom: | 50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek, |
51 Il donne à son roi victoire sur victoire, et garde sa grâce à celui qu’il a consacré, à David et sa descendance pour toujours.” | 51 ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!« |