Ecclesiastes 10

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Muscæ morientes perdunt suavitatem unguenti. Pretiosior est sapientia et gloria, parva et ad tempus stultitia.	1 Az elhullott legyek tönkreteszik a kenet illatát, bölcsességnél és dicsőségnél erősebb egy csipetnyi s ideig való balgaság.
2 Cor sapientis in dextera ejus, et cor stulti in sinistra illius.	2 A bölcsnek szíve jobbra tart, a balga szíve pedig balra.
3 Sed et in via stultus ambulans, cum ipse insipiens sit, omnes stultos æstimat.	3 A balga, amikor úton van, mivel ő esztelen, mindenkit ostobának gondol.
4 Si spiritus potestatem habentis ascenderit super te, locum tuum ne demiseris, quia curatio faciet cessare peccata maxima.	4 Ha az uralkodó haragra gerjed ellened, el ne hagyd a helyedet, mivel a higgadtság nagy hibát is helyrehoz.
5 Est malum quod vidi sub sole, quasi per errorem egrediens a facie principis :	5 Van egy baj, amelyet a nap alatt láttam, mely tévedés a fejedelem részéről:
6 positum stultum in dignitate sublimi, et divites sedere deorsum.	6 Balga ember magas méltóságba jut, előkelők pedig alacsony sorban ülnek.
7 Vidi servos in equis, et principes ambulantes super terram quasi servos.	7 Szolgákat láttam lóháton, fejedelmek pedig gyalog jártak, mintha szolgák volnának.
8 Qui fodit foveam incidet in eam, et qui dissipat sepem mordebit eum coluber.	8 Aki vermet ás, beleesik abba, aki sövényt bont, megmarja a kígyó!
9 Qui transfert lapides affligetur in eis, et qui scindit ligna vulnerabitur ab eis.	9 Aki követ fejt, megsérül attól, aki fát vág, megsebesül általa.
10 Si retusum fuerit ferrum, et hoc non ut prius, sed hebetatum fuerit, multo labore exacuetur, et post industriam sequetur sapientia.	10 Ha a vas elcsorbul, és nem olyan, mint azelőtt, hanem életlen, sok munkával kell megélesíteni; a bölcsesség is a serénység nyomában jár.
11 Si mordeat serpens in silentio, nihil eo minus habet qui occulte detrahit.	11 Mint amikor titokban marna meg a kígyó, semmivel sem különb az, aki titkon rágalmaz.
12 Verba oris sapientis gratia, et labia insipientis præcipitabunt eum ;	12 A bölcs szájának szava csupa kedvesség, a balgát pedig ajka romlásba dönti;
13 initium verborum ejus stultitia, et novissimum oris illius error pessimus.	13 beszédének eleje dőreség, és szája szavának eredménye gonosz tévedés.
14 Stultus verba multiplicat. Ignorat homo quid ante se fuerit ; et quid post se futurum sit, quis ei poterit indicare ?	14 A balga szaporítja a szót: »Az ember nem tudja, mi volt előtte, és hogy mi lesz utána, ki mondhatná meg neki?«
15 Labor stultorum affliget eos, qui nesciunt in urbem pergere.	15 A munka kimeríti a balgákat, úgyhogy még a városba sem tudnak eltalálni.
16 Væ tibi, terra, cujus rex puer est, et cujus principes mane comedunt.	16 Jaj neked, ország, amelynek gyermek a királya, s amelynek főurai már reggel lakmároznak!
17 Beata terra cujus rex nobilis est, et cujus principes vescuntur in tempore suo, ad reficiendum, et non ad luxuriam.	17 De boldog az ország, amelynek királya szabad ember, és főurai kellő időben étkeznek, táplálkoznak és nem tobzódnak.
18 In pigritiis humiliabitur contignatio, et in infirmitate manuum perstillabit domus.	18 A restség miatt meghajolnak a gerendák, és tétlen kezek mellett beázik a háztető.
19 In risum faciunt panem et vinum ut epulentur viventes ; et pecuniæ obediunt omnia.	19 A vigadozás kedvéért adnak lakomát; a bor arra való, hogy az élőket felvidítsa, a pénznek pedig minden engedelmeskedik.
20 In cogitatione tua regi ne detrahas, et in secreto cubiculi tui ne maledixeris diviti : quia et aves cæli portabunt vocem tuam, et qui habet pennas annuntiabit sententiam.	20 Még gondolatban se szidalmazd a királyt, még hálókamrádban se gyalázd a gazdagot, mert az ég madarai elviszik szavadat, s a szárnyasok elárulják nekik beszéded!