Jeremiás siralmai 5

¹ Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!

² Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.

³ Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.

⁴ Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.

⁵ Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.

⁶ Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.

⁷ Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.

⁸ Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.

⁹ Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.

¹⁰ Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.

¹¹ Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.

¹² A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.

¹³ Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.

¹⁴ A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.

¹⁵ Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.

¹⁶ Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!

¹⁷ Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;

¹⁸ Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.

¹⁹ De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.

²⁰ Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?

²¹ Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!

²² Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?