1 Le donne savie edificano le lor case; Ma la stolta la sovverte con le sue mani | 1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével. |
2 Chi cammina nella sua dirittura riverisce il Signore; Ma chi è stravolto nelle sue vie lo sprezza | 2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad. |
3 Nella bocca dello stolto è la bacchetta dell’alterezza; Ma le labbra de’ savi li guardano | 3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja. |
4 Dove non son buoi, il granaio è vuoto; Ma l’abbondanza della ricolta è per la forza del bue | 4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje. |
5 Il testimonio verace non mente; Ma il falso testimonio sbocca bugie | 5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot. |
6 Lo schernitore cerca la sapienza, e non la trova punto; Ma la scienza agevolmente si acquista dall’uomo intendente | 6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű. |
7 Vattene via d’innanzi all’uomo stolto, E d’innanzi a colui, nel quale non avrai conosciute labbra di scienza | 7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat! |
8 La sapienza dell’uomo è di considerar la sua via; Ma la follia degli stolti è inganno | 8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti. |
9 Gli stolti si fanno beffe del commetter misfatto; Ma fra gli uomini diritti è la benevolenza | 9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik. |
10 Il cuore di ciascuno conosce l’amaritudine dell’anima sua; Ed altresì alcuno strano non è mescolato nella sua allegrezza | 10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás. |
11 La casa degli empi sarà distrutta; Ma il tabernacolo degli uomini diritti fiorirà | 11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul. |
12 Vi è tal via che pare diritta all’uomo, Il fine della quale son le vie della morte | 12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet. |
13 Come di troppo ridere duole il cuore, Così la fine dell’allegrezza è dolore | 13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet. |
14 Chi è sviato di cuore sarà saziato delle sue vie; E più ch’esso lo sarà l’uomo da bene delle sue | 14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett. |
15 Lo scempio crede ogni cosa; Ma l’avveduto considera i suoi passi | 15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz. |
16 Il savio teme, e si ritrae dal male; Ma lo stolto trascorre, e si tien sicuro | 16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott. |
17 Chi è pronto all’ira commette follia; E l’uomo malizioso è odiato | 17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes. |
18 Gli scempi erederanno la stoltizia; Ma i prudenti coroneranno il lor capo di scienza | 18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat. |
19 I malvagi saranno abbassati davanti a’ buoni; E gli empi saranno alle porte del giusto | 19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt. |
20 Il povero è odiato eziandio dal suo prossimo; Ma molti son gli amici del ricco | 20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik. |
21 Chi sprezza il suo prossimo pecca; Ma beato chi ha pietà de’ poveri | 21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot. |
22 Quelli che macchinano del male non sono eglino traviati? Ma benignità e verità sarà usata inverso coloro che pensano del bene | 22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem. |
23 In ogni fatica vi è del profitto; Ma il parlar delle labbra torna solo in inopia | 23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet. |
24 Le ricchezze de’ savi sono la lor corona; Ma la follia degli stolti è sempre follia | 24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk. |
25 Il testimonio verace libera le anime; Ma il falso sbocca bugie | 25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol. |
26 Nel timor del Signore vi è confidanza fortissima; E vi sarà un ricetto per li figliuoli di colui che teme Iddio. | 26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye. |
27 Il timor del Signore è una fonte di vita, Per ritrarsi da’ lacci della morte | 27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart. |
28 La magnificenza del re è nella moltitudine del popolo; Ma la ruina del principe è nel mancamento della gente | 28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása. |
29 Chi è lento all’ira è di gran prudenza; Ma chi è pronto al cruccio eccita la follia | 29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát. |
30 Il cuor sano è la vita delle carni; Ma l’invidia è il tarlo delle ossa | 30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban. |
31 Chi oppressa il povero fa onta a colui che l’ha fatto; Ma chi ha pietà del bisognoso l’onora | 31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt. |
32 L’empio sarà traboccato per la sua malvagità; Ma il giusto spera eziandio nella sua morte | 32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik. |
33 La sapienza riposa nel cuore dell’uomo intendente, Ed è riconosciuta in mezzo degli stolti | 33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít. |
34 La giustizia innalza la nazione; Ma il peccato è il vituperio de’ popoli | 34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket. |
35 Il favor del re è verso il servitore intendente; Ma la sua indegnazione è contro a quello che reca vituperio | 35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli. |