A zsoltárok könyve 88

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 Kóré fiainak éneke. Zsoltár. A karvezetőnek. A »Mahálát« szerint. Éneklésre.	1 O LORD God of my salvation, I have cried day and night before thee:
2 Uram, szabadításom Istene, éjjel-nappal hozzád kiáltok.	2 Let my prayer come before thee: incline thine ear unto my cry;
3 Jusson színed elé imádságom, füledet hajtsd könyörgésemre.	3 For my soul is full of troubles: and my life draweth nigh unto the grave.
4 Mert fájdalommal van tele a lelkem és életem az alvilághoz közeledik.	4 I am counted with them that go down into the pit: I am as a man that hath no strength:
5 A sírba szállók közé soroltak engem, olyanná lettem, mint akinek nincsen segítsége.	5 Free among the dead, like the slain that lie in the grave, whom thou rememberest no more: and they are cut off from thy hand.
6 A holtak között van fekhelyem, mint a halálra sebzettek, akik a sírban alszanak, akikről nem emlékezel meg többé, és akiket kitéptek kezedből.	6 Thou hast laid me in the lowest pit, in darkness, in the deeps.
7 Letettél engem a verem mélyére, a sötétségbe s a halál árnyékába.	7 Thy wrath lieth hard upon me, and thou hast afflicted me with all thy waves. Selah.
8 Rám nehezedett haragod, rám zúdítottad minden hullámodat.	8 Thou hast put away mine acquaintance far from me; thou hast made me an abomination unto them: I am shut up, and I cannot come forth.
9 Eltávolítottad tőlem ismerőseimet, utálatossá tettél előttük; Fogoly vagyok és nincs menekvésem.	9 Mine eye mourneth by reason of affliction: LORD, I have called daily upon thee, I have stretched out my hands unto thee.
10 Szemem elbágyad a gyötrelemtől. Uram, egész nap tehozzád kiáltok, feléd terjesztem kezemet:	10 Wilt thou shew wonders to the dead? shall the dead arise and praise thee? Selah.
11 Vajon a holtakkal művelsz-e csodákat, és fölkelnek-e az árnyak, hogy dicsérjenek téged?	11 Shall thy lovingkindness be declared in the grave? or thy faithfulness in destruction?
12 Vajon hirdeti-e valaki a sírban irgalmasságodat és hűségedet az enyészet helyén?	12 Shall thy wonders be known in the dark? and thy righteousness in the land of forgetfulness?
13 Vajon a sötétség helyén ismerik-e csodáidat és igazságodat a feledés földjén?	13 But unto thee have I cried, O LORD; and in the morning shall my prayer prevent thee.
14 Uram, én hozzád kiáltok, kora reggel eléd száll imádságom.	14 LORD, why castest thou off my soul? why hidest thou thy face from me?
15 Miért taszítasz el engem, Uram, miért rejted el tőlem arcodat?	15 I am afflicted and ready to die from my youth up: while I suffer thy terrors I am distracted.
16 Szegény és halálos beteg vagyok ifjúkorom óta, a tőled való rettegés súlya nyom, bensőm összezavarodott.	16 Thy fierce wrath goeth over me; thy terrors have cut me off.
17 Átcsapott rajtam haragod és megrendítettek engem borzalmaid.	17 They came round about me daily like water; they compassed me about together.
18 Körülvesznek engem, mint a vizek, egész nap, mindenünnen körülvesznek.	18 Lover and friend hast thou put far from me, and mine acquaintance into darkness.
19 Eltávolítottad tőlem a barátokat és a közelállókat, csak a sötétség a társam.