Jób könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 Allora Giobbe rispose, dicendo:
2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel?	2 « Fino a quando affliggerete l'anima mia e mi tormenterete coi vostri discorsi?
3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem.	3 Già per la decima volta m'insultate e non vi vergognate di malmenarmi.
4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem.	4 Anche dato ch'io abbia sbagliato per ignoranza, il mio sbaglio ricadrà su me.
5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat.	5 Ma voi vi alzate contro di me a rimproverarmi delle mie ignominie.
6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival.	6 Almeno ora intendetelo che non per giusto giudizio Dio m'ha afflitto, e mi ha circondato coi suoi flagelli.
7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen.	7 Ecco, oppresso dalla violenza io grido, ma nessuno ascolta; alzo la voce, ma non ottengo giustizia.
8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre.	8 (Dìo) ha sbarrato il mio cammino, non posso passare, ha coperto di tenebre il mio sentiero.
9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát.	9 M'ha spogliato della mia gloria, m'ha levato dal capo la mia corona,
10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét.	10 m'ha disfatto da ogni parte, ed io muoio, e come ad un albero sradicato, m'ha tolta la speranza.
11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem.	11 La sua collera divampa contro di me e mi ha trattato come suo nemico.
12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül.	12 Le sue schiere son venute tutte insieme, si son aperta una via contro di me, ed hanno assediata da ogni lato la mia tenda.
13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem;	13 Egli ha allontanati da me i miei fratelli: i miei amici si son ritirati da me come stranieri,
14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek;	14 i miei vicini mi hanno abbandonato, i miei conoscenti m'hanno dimenticato.
15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben;	15 La mia gente di casa e le mie serve mi han trattato come straniero, davanti ai loro occhi io sono stato come un pellegrino:
16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat;	16 chiamai il mio servo e non rispose, eppure lo supplicavo colla mia bocca.
17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt;	17 La mia moglie ha avuto a schifo il mio fiato e io mi raccomandavo ai figli usciti dal mio seno.
18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem;	18 Anche gli stolti mi disprezzavano e appena m'ero allontanato da loro sparlavano di me.
19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult.	19 Quelli che una volta eran miei consiglieri mi aborrono, e quello da me più amato s'è volto contro di me.
20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül.	20 Le mie ossa, consunte le carni, stanno attaccate alla pelle, e mi son restate soltanto le labbra intorno ai denti.
21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem.	21 Abbiate pietà di me, abbiate pietà di me almeno voi, o miei amici, giacché la mano del Signore m'ha percosso!
22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal?	22 Perchè mi perseguitate come Dio, e vi satollate colle mie carni?
23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat,	23 Chi mi darà di fare scrivere le mie parole? Chi mi darà di farle tracciare in un libro con stile di ferro,
24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!	24 e su lamina di piombo e di farle incidere collo scalpello sulla pietra?
25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről;	25 Io so infatti che il mio redentore vive, e che nell'ultimo giorno io risorgerò dalla terra,
26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet;	26 e, circondato di nuovo dalla mia pelle, nella mia carne vedrò il mio Dio.
27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben!	27 Io, proprio io lo vedrò: lo vedranno i miei occhi, e non altri. Questa è la speranza che ho riposta nel mio seno.
28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’	28 Perchè dunque voi ora dite: Perseguitiamolo, troviamo la radice delle parole contro di lui?
29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!«	29 fuggite adunque davanti alla spada, perchè la spada è vendicatrice dell'iniquità, e sappiate che v'è un giudizio ».